Új javaslat született a bejegyzett élettársi kapcsolatról
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az alkotmánybírósági vétó után újabb törvényjavaslat került a parlament elé a bejegyzett élettársi kapcsolatról, amelynek az elfogadása esetén az azonos nemű élettársak számára lehetőség nyílik kapcsolatuk regisztrálására, hivatalossá tételére, ezáltal a házassághoz hasonló joghatásokat válthatnak ki. A tervezet megoldást nyújt arra, hogy könnyebbé váljon az élettársi életközösség fennállásának a bizonyítása, rendezi továbbá a különnemű élettársak kapcsolatából született gyermekekkel kapcsolatos apasági vélelmet.
Az Országgyűlés 2007 decemberében fogadta el a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvényt, amely idén januárban lépett volna hatályba. Az Alkotmánybíróság azonban 2008 decemberében megsemmisítette a törvényt, mivel nem biztosította az azonos nemű személyek számára a regisztrálás lehetőségét és általánosságban véve korlátozta az örökbefogadás lehetőségét.
Az új javaslat az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásával (élettársi nyilvántartás) biztosítja az azonos nemű, élettársi kapcsolatban élő nagykorú, nem cselekvőképtelen személyeknek azt a lehetőséget, hogy a közjegyző előtt kapcsolatuk fennállásáról, illetve arról, hogy az már nem áll fenn (az előbbit csak közösen, az utóbbit akár egyénileg is) nyilatkozatot tehessenek. Ezt a tényt a közjegyző bejegyzi egy, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által működtetett számítógépes adatbázisba, amely létrehoz egy megdönthető vélelmet. Akik a nyilvántartásában az élettársi kapcsolat fenn nem állásáról szóló nyilatkozat bejegyzéséig együtt szerepelnek, azokról – amíg mindkettőjük él vagy bármelyikük utóbb házasságot köt –
vélelmezni kell, hogy egymással élettársi kapcsolatban állnak.
A bejegyzett élettársi kapcsolat joghatásai általánosságban azonosak a házasságra vonatkozó szabályokkal. A bejegyzett élettársi kapcsolat a házassághoz hasonlóan anyakönyvvezető előtti akaratnyilvánítással jön létre és bíróság vagy közjegyző szünteti meg. A jogintézmény a házassággal azonos vagyonjogi, öröklési jogi joghatásokkal jár. A regisztrálás a bejegyzett élettársi kapcsolatban élők között is az életközösség idejére vagyonközösséget keletkeztet. Ennek megfelelően a bejegyzett élettársak osztatlan közös tulajdona lesz mindaz, amit a bejegyzett élettársi életközösség ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek, kivéve azt, ami valamelyik bejegyzett élettárs különvagyonához tartozik. Természetesen ebben az esetben is lehetőség lenne arra, hogy a törvényes szabályoktól szerződésben eltérjenek.
A bejegyzett élettársakat mindazok az adójogi, munkajogi, szociális, bevándorlási, honosítási stb. kedvezmények megilletnék, mint a házasságban élőket és a törvényes öröklési státuszuk is azonos a házastársakéval. Ugyanakkor a tervezet nem teszi lehetővé a gyermek közös örökbefogadását. A bejegyzett élettársak egyrészt együttesen nem fogadhatnak örökbe, másrészt arra sincs lehetőségük, hogy az egyik bejegyzett élettárs partnerének gyermekét örökbe fogadja. A bejegyzett élettársak a jogviszony létesítésével egyidejűleg nem vehetik fel egymás nevét, vagyis esetükben nem alkalmazhatóak a házassági névviselés szabályai.
