Új KSH számok


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Jövő év elejétől változnak a statisztikai számok. A nyilvántartásba vett szervezetek statisztikai számjelének módosítását a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) végzi el, amelyet követően az új adatokat átadja a hivatalos központi nyilvántartást vezető szerveknek is.

A 8/2010. (VIII. 25.) KSH közlemény a statisztikai számjel elemeiről és nómenklatúráiról szól. Eszerint a statisztikai számjel első eleme (1-8. számjegy) a törzsszám, amely a gazdasági szervezetek egyedi azonosítója. A törzsszámról az adóalanyok egységes azonosítási rendszeréről szóló KSH-APEH együttes tájékoztató intézkedik. A második elem a tagországokban közvetlenül hatályos, a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR) szerinti, amely a gazdasági szervezetek fő tevékenysége szakágazatát tartalmazza (9-12. számjegy). A statisztikai számjel harmadik eleme (13-15. számjegy) a gazdálkodási forma szerinti osztályozás, míg a negyedik elemét (16-17. számjegy) a gazdasági szervezetek székhelye szerinti megyét kifejező kódok képezik.

A statisztikai szám tehát a következőképpen épül fel a jövőben: 1-8 számjegy a törzsszámot, a 9-12 számjegy a szakágazati kódot (TEÁOR szerint), a 13-15 számjegy a gazdálkodási forma kódját (pl. 113 – korlátolt felelősségű társaság, 114 – részvénytársaság, 124 – mezőgazdasági szövetkezet, 133 – vízitársulat), míg a 16-17 számjegy a területi (megye) kódot jelenti.

A közlemény a közzétételét követő napon (2010. augusztus 26-án) lépett hatályba azzal, hogy rendelkezéseit 2011. január 1-jétől kell alkalmazni. A közlemény hatálybalépésének időpontjában nyilvántartásban szereplő szervezetek statisztikai számjelének módosítását az új nómenklatúra alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), a törzskönyvi jogi személyek esetében a Magyar Államkincstár (MÁK) végzi el. A módosított számjel adatokat a KSH – a hatályos jogszabályoknak megfelelően – átadja a hivatalos központi nyilvántartást vezető szerveknek.

Fontos továbbá, hogy 2011. január 1-jétől hatályát veszti a 9001/2002. (SK 3.) KSH közlemény, a 9007/2002. (SK 10.) KSH közlemény, 9007/2003. (SK 8.) KSH közlemény, a 9004/2004. (SK 5.) KSH közlemény, a 9001/2005. (SK 1.) KSH közlemény, a 9002/2005. (SK 2.) KSH közlemény, a 9004/2006. (SK 2.) KSH közlemény, az 1/2009. (XII. 18.) KSH közlemény és a 4/2009. (XII. 29.) KSH közlemény.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 21.

NGM: nem a szegénység, hanem az óvatosság miatt fogyaszt keveset a lakosság

Az elmúlt napokban látott napvilágot az Eurostat friss adatközlése, miszerint a magyar háztartások fogyasztása az uniós átlag 70 százalékát éri el. Az adatot többen helytelenül értelmezve, a közvéleményt tudatosan félrevezetve úgy állították be, hogy Magyarország az unió legszegényebb országa, ami teljességgel nonszensz és szándékos hazugság – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.