Hatáskörváltozás a helyi iparűzési adózásban


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Adó szaklap 2010/11. számában dr. Kovács Attila a 2010. június 29-i helyi iparűzési adó adóigazgatási hatáskörváltozásának az adózókra, adóhatóságokra háruló következményeit mutatja be.

A helyi iparűzési adóval kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi LVII. törvény (Hipamódtv.) 2010. június 29-től hatályba lépett szabályai a helyi iparűzési adó adóigazgatási hatáskörét az állami adóhatóságtól az önkormányzati adóhatósághoz telepítette. Az adóügyi hatáskörváltozás azt jelenti, hogy az állandó vagy/és ideiglenes jellegű iparűzési tevékenységet folytató vállalkozó 2010. június 28-át követően valamennyi adókötelezettségét, illetve adójogviszonyhoz kapcsolódó jogosultságát – a 2009. év végéig hatályos anyagi és eljárási törvénynek megfelelően – az illetékes (székhely, Htv. szerinti) telephely, illetőleg ideiglenes tevékenységvégzés helye szerinti települési – önkormányzati adóhatósághoz teljesíti. Az adóügyi hatáskörváltozás önmagában többletkötelezettséget nem okoz az adózónak.

A székhely mellett Htv. szerinti telephellyel (telephelyekkel) rendelkező, illetőleg az ideiglenes jellegű tevékenységét több településen is végző vállalkozónak 2010. június 29-étől – így 2010. adóév hátralévő részére is – az iparűzési adót működtető önkormányzati adóhatóságonként kell adókötelezettségét (például előlegfizetést, feltöltést és kapcsolódó bevallásbenyújtást, záró bevallásbenyújtást) teljesíteni. Azaz 2010. június 29-étől nincs jogszabályi lehetőség arra, hogy a székhellyel és (több) telephellyel rendelkező adózó egyetlen iparűzési adó beszedési számlára fizesse meg adóját (adóelőlegét, feltöltését), megszűnése esetén egyetlen adóbevallást nyújtson be, illetőleg az újonnan alakuló, több településen telephelyet létesítő vállalkozó (adókötelezettsége keletkezéséhez kapcsolódóan, kivéve, ha az ő vonatkozásában csak egy önkormányzat működteti az adónemet) egyetlen bejelentkezést teljesítsen.

Az Állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén az Önkormányzati adóhatósághoz teljesítendő adózói kötelezettségeket és jogosultságokat az alábbiakban fejti ki a cikk:

1. Adóelőleg részletfizetése

A 2010. II. félévére vonatkozó iparűzési adó előlegrészletet 2010. szeptember 15-ig a vállalkozó székhelye, telephelye(i) szerinti önkormányzati adóhatóság iparűzési adó beszedési számlájára kell megfizetni. Ezen adóelőleg jellemzően az adózó 2009. évről benyújtott adóbevallás VIII. rubrikájában szereplő vagy a 2010. évi várható adóra vonatkozóan – 2010. január 1. és 2010. június 28. közötti időszakban az állami adóhatósághoz – bejelentett, önadózással megállapított és bevallott összeget jelenti. Amennyiben az adózó 2010. II. félévi adóelőleg-mérséklését kérte és annak az önkormányzati adóhatóság helyt ad(ott), vagy az önkormányzati adóhatóság ellenőrzés eredményeként – a bevallott adókötelezettséghez képest eltérő – megállapítást tesz/tett, akkor ezen két nevesített eset kapcsán kiadott (jogerős) határozatban meghatározott összeget kell előlegként megfizetni.

Fontos! A 2010. évtől kezdődő (keresztféléves) előlegfizetési időszakra az adózó adóelőlegét már fizetési meghagyás (vagy külön, előleg összegére vonatkozó önkormányzati adóhatósági felhívás/értesítés) nélkül köteles teljesíteni. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) előlegfizetési időszakra vonatkozó – 2010. január 1-jétől hatályos – 41. §-a alapján az adózó az iparűzési adóban (és a vállalkozók kommunális adójában) a 2010. évtől kezdődő előlegfizetési időszakra (a társaságiadó-előleg analógiájára) önadózással állapítja meg, vallja be és fizeti meg az adót, az előleget tartalmazó adóbevallás végrehajtható okirat. A Hipamódtv. a Htv. 41. §-át nem módosította, így az önkormányzati adóhatóságnak nincs jogszabályi lehetősége fizetési meghagyás kiadására az iparűzési adóban.
Ha az adózó 2010. II. félévi adóelőleg-részletet nem vagy csak részben fizeti meg, akkor a „különbözet” végrehajtása az önkormányzati adóhatóság hatásköre.

2. Adókötelezettség keletkezése, változása 2010. június 28-át követően

Folyamatosan működő vállalkozás esetén az adóköteles tevékenységet egy adott önkormányzat illetékességi terültén kezdő vállalkozás (például székhelyváltozását vagy Htv. szerinti telephelye[i] mellé [más településen] új Htv. szerinti telephely létesítését), gazdasági társaság vagy egyéb szervezet átalakulással létrejött jogutódja, az egyéni vállalkozói státus megszüntetésével egyéni céggé alakuló vállalkozó, az egyszerűsített vállalkozói adóalanyiság (evaalany) évközi „megszűnése” okán, az iparűzési adónak az önkormányzat illetékességi területén első alkalommal való bevezetése esetén az adókötelezettség (adott önkormányzat illetékességi területén való) keletkezésétől (tevékenység megkezdésétől), változásától, illetőleg az adórendelet hatálybalépésétől számított 15 napon belül kell az adózónak bejelentkezni az önkormányzati adóhatósághoz.

Nevesített esetek vállalkozója nem minősül – a Htv. 41. § (4) bekezdése alapján – kezdő vállalkozásnak, ezért várható adójáról – adóelőleg-részlet(ek)ről – szintén bejelentést kell tennie. Az adóelőleg-fizetési időszak az adókötelezettség, az átalakulás, adóbevezetés kezdő időpontjától az azt követő adóév első félévének utolsó napjáig (2011. június 30-ig) terjedő időtartam [Htv. 41. § (3) bek.]. Ezen esetekben az adóelőleg-részletek összege a vállalkozó által az adókötelezettség keletkezésének adóévre várható adó figyelembevételével az előlegfizetési időszakra időarányosan megállapított – az ezen időszak alatt esedékes egyes adóelőleg-fizetési időpontokra egyenlő arányban megosztott – bejelentett összeg [Htv. 41. § (6) bek.].

Tevékenységét újonnan kezdő vállalkozás esetén
Vállalkozási tevékenységét újonnan kezdi a vállalkozás, ha új gazdasági társaság, egyéb jogi személy megalakul, vagy természetes személy egyéni vállalkozói tevékenység megkezdését ügyfélkapun keresztül bejelenti (az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető) Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatok Központi Hivatalához (KEK KH). A kezdő vállalkozónak a tevékenység megkezdésétől (adókötelezettség keletkezésétől) számított 15 napon belül kell bejelentkeznie a székhelye, Htv. szerinti telephelye(i) szerinti önkormányzati adóhatósághoz. Ezen bejelentkezéssel egyidejűleg várható adójáról az előtársaságnak, az adóköteles tevékenységet jogelőd nélkül kezdő vállalkozónak nem kell bejelentést tennie az önkormányzati adóhatósághoz [Htv. 41. § (4) bek.].
A vállalkozó (valamely önkormányzat illetékességi területéhez kapcsolódó) adókötelezettsége keletkezését, változását 15 napon belül jelenheti be – mulasztási bíráság esetleges jogkövetkezménye nélkül – a székhely/telephely szerinti önkormányzati adóhatósághoz [Art. 19. § (2) bekezdés első mondat].

Az adózó bejelentését az illetékes önkormányzati adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon köteles megtenni, feltéve, hogy az önkormányzati adóhatóság rendszeresített ilyen nyomtatványt [Art. 19. § (2) bek. utolsó mondat]. Azaz az adózónak – szemben az állami adóhatóság hatáskörgyakorlás időszakától – önkormányzati adóhatóságonként kell a bejelentkezési nyomtatványt „beszereznie”, s azt önkormányzatonként jellemzően papíralapon benyújtania, néhány megyei jogú város önkormányzati adóhatóságnál azonban a bejelentkezés elektronikus úton is teljesíthető. A bejelentkezés, valamint várható adóra vonatkozó kötelező nyilatkozat megtétele előtt – jogszabályszerű adókötelezettség teljesítés érdekében – indokolt az önkormányzat hatályos iparűzési adó rendeletét tanulmányozni (például az önkormányzat honlapján), felmerülő kérdésekkel az illetékes önkormányzati adóhatóságot megkeresni a nem jogszerű kötelezettségteljesítésből esetlegesen fakadó jogkövetkezmények megelőzése érdekében.

3. Adóalanyiság, adókötelezettség 2010. június 28-át követő megszűnése (szünetelése) esetén

Végelszámolással, felszámolással történő megszűnés elhatározása kapcsán a tevékenységét lezáró adóbevallás, illetve a végelszámolást/felszámolást lezáró adóbevallás – ha a bevallás benyújtása hivatkozott időpontot követően esedékes – a vállalkozás székhelye és Htv. szerinti telephelye önkormányzati adóhatóságához nyújtandó be. (A „va.”, illetve „fa.” alatt álló társaság vagy egyéb szervezet iparűzési adó alany marad a végelszámolás/felszámolási eljárás időszakában is [Htv. 52. § 26/c) pont]).

Az egyéni vállalkozó (korábban kiváltott) vállalkozói igazolványát vállalkozói státusának megszüntetése érdekében visszaadja, illetve 2010. évben pusztán bejelentéssel létesített jogviszonyát tevékenységének befejezését a KEK KH-hoz bejelentve megszünteti, erről az Art. 33. § (3) bekezdés e) pontja alapján záró bevallást nyújt be az önkormányzati adóhatósághoz.

Az egyéni vállalkozó – az egyéni vállalkozóról és egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény alapján – például a gyed/gyes időszakára (24/36 hónapra) tevékenységvégzésének szüneteltetését (ügyfélkapun keresztül) bejelenti a KEK KH-hoz, ekkor szintén az Art. 33. § (3) bekezdés e) pontja alapján záró bevallást nyújt be az önkormányzati adóhatósághoz.

Az első két esetben az adózó a – tevékenységet vagy végelszámolást/felszámolást – (le)záró bevallással egyidejűleg az önkormányzati adóhatóság iparűzési adó beszedési számlájára fizeti meg az esedékes adót. Egyéni vállalkozási tevékenység szüneteltetése esetén az adózó a tevékenység szünetelésének idején a tevékenység megszűnését megelőző időszakra vonatkozó fizetési kötelezettségét az önkormányzati adóhatóság iparűzési adó beszedési számlájára teljesíti.
Vállalkozási tevékenység megszüntetése/szünetelése esetén az adózó záró bevallást a székhely, telephely szerinti önkormányzati adóhatóság által rendszeresített bevallási nyomtatványon az önkormányzati adóhatósághoz teljesíti. Azaz, az adózónak – szemben a 2010. január 1. és 2010. június 28. közötti időszakkal – önkormányzati adóhatóságonként kell a záró bevallási nyomtatványt „beszereznie”, s azt önkormányzatonként jellemzően papíralapon benyújtania, néhány megyei jogú város önkormányzati adóhatóságnál azonban a bevallás elektronikus úton is teljesíthető.

4. Naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózó

A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózó a Hipamódtv. hatálybalépésének napján hatályos szabályok szerint – azaz, az önkormányzati adóhatósághoz – teljesíti iparűzési adóval kapcsolatos (2010. június 28-át követően esedékes) kötelezettségeit, ha üzleti éve 2010. január 1-jén vagy azt követően kezdődött. (Amennyiben az adózó üzleti éve 2010. év előtt kezdődött, akkor 2010. évben valamennyi iparűzési adó kötelezettségét eleve az önkormányzati adóhatósághoz teljesíti.)
Ha a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózó előlegfeltöltési kötelezettségének esedékessége – adóév utolsó hónapjának 20. napja – 2010. június 28-át követő napra esik, akkor e kötelezettségét (adóelőleg-kiegészítés összegéről szóló bevallását és befizetését) az önkormányzati adóhatósághoz teljesíti. Az adóelőleg-kiegészítés összegéről szóló bevallás a székhely, telephely szerinti önkormányzati adóhatóság által rendszeresített bevallási nyomtatványon – és az önkormányzati adóhatóság által meghatározott módon – teljesítendő.

5. A 2010. június 29-ét megelőző időszakban esedékes..

… de késedelmesen 2010. június 28-át követően teljesített (teljesítendő) valamennyi iparűzési adó kötelezettséget – adókötelezettség keletkezéséhez, változásához kapcsolódó bejelentést (ideértve a várható adóra vonatkozó bejelentést is), illetve megszűnés/szünetelés kapcsán a záró bevallás benyújtását – már az önkormányzati adóhatósághoz kell benyújtani. Ha maga az adókötelezettség keletkezése, változása vagy megszűnése ugyan 2010. június 29-ét megelőző időszakra esik, de a bejelentés, záró bevallás benyújtásának határideje 2010. június 28-át követően vált (válik) esedékessé, akkor a bejelentés, bevallás szintén az önkormányzati adóhatósághoz teljesítendő.

6. Önkormányzati adóhatóságnál érvényesíthető adózói jogosultságok

A 2010. adóévben kezdődő előlegfizetési időszakra megállapított és bevallott első (2010. II. félévi) adóelőleg-részlet mérséklése iránti kérelem benyújtása, a 2010. adóévben kezdődő előlegfizetési időszakra megállapított adóelőleg-részletre fizetési könnyítés (részletfizetés vagy fizetési halasztás) iránti kérelem előterjesztése, a 2010. január 1. és 2010. június 28. között állami adóhatósághoz benyújtott záró adóbevallás önellenőrzéssel való helyesbítése.

Továbbá minden elévülési időn belüli – mind a 2010 előtti, mind a 2010. január 1. és 2010. június 28. közötti – időszakra vonatkozóan fennálló adótartozás mérséklése (méltányossági) vagy fizetési könnyítéssel való teljesítése iránti kérelmet a székhely, telephely szerinti önkormányzati adóhatóságnál lehet előterjeszteni. Ugyancsak az önkormányzati adóhatósághoz nyújtandó be a bevallással lezárt – de adóhatóság által nem ellenőrzött – adóév önellenőrzéssel való módosítására irányuló kérelem is.

A cikk foglalkozik az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység esetén kapcsolatos változásokkal, az az önkormányzatok kötelezettségeivel és jogosultságaival, valamint az állami adóhatóságnál maradó átmeneti feladatokkal is. Emellett gyakorlati példákkal illusztrálva mutatja be az önkormányzati adóigazgatást.

Forrás: Adó szaklap 2010/11. szám


Kapcsolódó cikkek

2024. május 3.

Áfacsalókra csapott le a NAV

Kriptovalutában, kábítószerben és készpénzben tartotta a vagyonát egy hazai bűnszervezet, amely több, mint félmilliárd forintnyi áfa befizetését csalta el. Az elkövetők a bűncselekmény elkövetéséből származó hasznot kriptovalutában, készpénzben, ingatlanban, illetve lőfegyver-gyűjteményben halmozták fel. A nagyszabású akció során egyszerre 30 helyszínen csaptak le a Nyugat-dunántúli Bűnügyi Igazgatóság nyomozói, a MERKUR kommandósai és Bevetési Igazgatóság járőrei. A gyanúsítottak elfogása mellett a bűnös úton szerzett vagyontárgyakat is lefoglalták, továbbá 450 millió forint értékben zároltak ingatlant.

2024. május 2.

Svédország – kis nép, nagy teljesítmény

A svédek büszkék hazájukra és erre minden okuk megvan. Az ország versenyképes, a gazdaság nemcsak a hagyományos ágazatokban, hanem a high-tech szektorban is nagyon jó teljesítményt nyújt, a jóléti társadalom stabilitást, biztonságérzetet ad minden polgárnak. Svédország közismerten magas adózású országnak számít, a magas színvonalú jóléti szolgáltatások és biztonsági háló alapja a magas adójövedelem.