Új munka törvénykönyve: Mindent szabad, amit nem tilos

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az új munka törvénykönyve az ígéretekhez híven valóban csak a fő garanciák mentén szabályozza a munkaviszonyokat, és bőven nyújt teret a foglalkoztatóknak a jog kreatív alkalmazására, a munkáltató és munkavállaló egymás közti erőviszonyaira bízva a bérpótlékok vagy akár a szabadságnapok számának kérdését.

Lesz új lehetőség indoklás nélküli azonnali hatályú felmondásra is. Magának is szabadabb kezet adott a kormány: egységes minimálbér helyett földrajzilag, ágazatonként eltérő összegeket szabhat meg.

Első ránézésre úgy tűnhet, hogy az Országgyűlésnek benyújtott, és jövő júliusban hatályba lépő új munka törvénykönyve nem hoz túl sok változást, hiszen a júliusban nyilvánosságra hozott koncepcióhoz képest megmarad a védett kor, a kismamák védelme és ugyanannyi szabadságot vehetünk ki – ezek a pontok kapták a leghangosabb kritikát és nyilvánosságot, és ezekben engedett is a kabinet. Az október 26-án benyújtott, csaknem 200 oldalas iromány azonban bőven tartalmaz még fontos újdonságokat. Az alábbiakban megpróbáljuk a munkaviszony fázisaira bontva összeszedni ezeket.

Az biztos, hogy ha az új jogszabály hatályba lép, mindenkinek jobban meg kell majd néznie, hogy a szerződésében milyen feltételeket ír alá.

Mindent szabad, ami nem tilos

A munkaviszony létesítése körül technikailag apróbb változások lesznek. Az alapvetően nem változott, hogy a munkaszerződést írásba kell foglalni, a szerződés tartalma azonban némileg egyszerűsödött. Kötelező elem ugyanis már csak kettő van: az alapbér és a munkakör. A munkavégzés helye, ha nincs feltüntetve, akkor alapértelmezetten a munkáltató székhelye, és nem kell feltüntetni azt sem, hogy a szerződés határozatlan időre szól, ez az alapértelmezett. A határozott időre szóló szerződésről külön rendelkezik az új törvény. Továbbra is szabály, hogy hosszabbításokkal együtt is csak maximum öt év lehet a határozott idő.

Tartalmi lehetőségeit illetően azonban méretesebb változások vannak. Az új jogszabály ugyanis csak normákat rögzít, nem mondja ki, hogy nem lehet eltérni a munkavállaló hátrányára, sőt a jogszabály indokolásában a törvényalkotó leírja, hogy a kollektív szerződés a jogi normától a munkavállaló javára és terhére is eltérhet. A munka díjazását leíró fejezet végén például felsorolja azokat a pontokat, amiben nem lehet eltérni, kizárásos alapon így derül ki, hogy akár a munkaszerződés, akár a kollektív szerződés is eltérhet a munkavállaló hátrányára a bérpótlékok (pl. műszakpótlék, túlóra) tekintetében. Tehát a kormány a munkavállalók és munkáltatók tárgyalási erejére bízza ezt a kérdést. Ugyanez vonatkozik a szabadságnapok számára is, a munkaidőről szóló fejezet végén nem rögzíti a törvény, hogy az éves szabadságnapok számában ne lehetne a munkavállaló hátrányára eltérni, így ez a kérdés is a felek tárgyalóerején múlhat.

Az új Mt. bevezeti a munkavállalói biztosíték fogalmát. Ez teljesen új a régi törvényhez képest. Azokra vonatkozik, akik munkakörükből fakadóan pénzzel, értékkel dolgoznak. Bármikor (tehát nem csak belépéskor) megállapodhatnak a felek, hogy a munkavállaló egyhavi munkabérének megfelelő biztosítékot fizet a munkáltatónak. A biztosíték nyújtása tehát nem kötelező, és egyáltalán nem biztos, hogy népszerű lesz a cégek körében. Ugyanis a biztosítékot egy e célra elkülönített számlán kell elhelyezni, és ha megszűnik a dolgozó munkaviszonya, akkor jegybanki alapkamattal növelt összegét kell visszaadni. Mindkettő plusz költség és adminisztráció, amivel inkább a nagyobb cégek élhetnek könnyebben.

Folytatás a portfolio.hu-n, az alábbi linken.

Forrás: portfolio.hu

---