Új munkavédelmi előírások


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A 2007. évi CLXI. törvény elfogadásával módosította a parlament a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény szabályait. A munkáltatók új feladataként bevezették a munkahigiénés vizsgálat elvégzésére vonatkozó kötelezettséget az alkalmazott technológiákban előforduló veszélyes anyagok vagy készítmények kockázatértékelésének elkészítésekor.

A munkáltatóknak fokozott figyelmet kell fordítaniuk a jövőben a munkahelyi kockázatok értékelése során a munkavégzés pszichoszociális kockázatainak a felmérésére, megelőzésére, csökkentésére vagy kiküszöbölésére. Ezek ugyanis többek között stresszhelyzetet idézhetnek elő.

A törvény kiegészíti a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyeztető, ezért a munkavédelmi bírság alapjául szolgáló tényállásokat a munka-egészségügyi szempontból lényeges veszélyeztetést jelentő esetekkel (külön jogszabályban előírt expozícióbecslés/-mérés hiánya, foglalkoztatási tilalom megszegése stb.). Bővíti ezen felül a munkavédelmi felügyelő ellenőrzési jogosítványait is a törvény. Így pl. a veszélyes tevékenység, üzem, üzemrész, vagy munkaeszköz működése, használata felfüggeszthető határértéket meghaladó expozíció, a rákkeltő, mutagén, teratogén hatású veszély, illetőleg a nem megfelelő védelmet nyújtó védőeszköz használata esetén és lehetővé teszi a rendőri segítség igénybevételét.

A munkavédelmi képviselettel kapcsolatos szabályokat is pontosították a honatyák. Ezek szerint az ötven főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató munkáltatónál nem kötelező munkavédelmi képviselőt választani, de a szakszervezetnek, üzemi tanácsnak vagy a munkavállalók többségének ez esetben is joga van a választás tartásának kezdeményezésére, a munkáltató pedig köteles a választást lebonyolítani és a szükséges feltételeket biztosítani.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 18.

A pénztárérték-változáshoz kapcsolódó adóalap-korrekciók a kisvállalati adóban (I. rész)

Bár a kisvállalati adóban 2017. január 1-je óta már nem a pénzforgalmi szemlélet érvényesül az adóalap meghatározása során, mégis létezik olyan korrekciós tétel, amely a pénzmozgáshoz, a pénztár nyitó és záró értékéhez kapcsolódik, és „páros” formában szerepel a jogszabályban (tehát van adóalap-növelő-, és csökkentő verziója is, a pénztárérték változásának előjelétől függően).