Újabb hadüzenet a fiktív számlázásnak

Szerző: Adó Online
Dátum: 2008. november 11.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A befektetők és a cégek átmenetileg lemondtak az adócsökkentésről, de jó lenne, ha a kormány közölné, hogy a gazdasági helyzet normalizálódása után mi változhat. A jelenlegi gazdasági helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy januártól további szigorítást terveznek az adóellenőrzés és a bírságolás tekintetében, a kisebb tartozások kapcsán pedig bevezetnék a pótlékmentes részletfizetést. Nagyot lehet bukni az áfával, és a pénzügyi válság is hordoz egy sor adókockázatot.

Helyes lépés a kormány részéről, hogy az eredeti adócsomag visszavonása után, az adócsökkentésre irányuló rendelkezések nélkül végül újra benyújtották a törvényjavaslatot – mondta Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst&Young adószakértője. Az
általános vitára
tegnap bocsátott adócsomag legutóbbi verziója lényeges változást nem hoz az adózók életében – vélekedik Veszprémi István, a Deloitte Zrt. adótanácsadási üzletágának partnere. Az adócsomag megítélése jól láthatóan legalábbis széles skálán mozog.

A gazdasági szereplők részéről megjelent nyilatkozatok szerint az adó- és járulékcsökkentés elmaradását a cégek és a befektetők közül sokan elfogadják, de jó lenne, ha a kormány előjönne a farbával, s a tudtukra adná, hogy a gazdasági helyzet normalizálódása, a költségvetés hiány és az államadóság csökkentése után milyen menetrend szerint, mekkora tehercsökkenésre számíthatnak – hangsúlyozza Veszprémi István. Szerinte a költségvetés kiadási oldalának racionalizálási kényszere jól jöhet, a válság miatt meglépett kiadáscsökkentés és ennek következetes folytatása ugyanis forrást teremthet a későbbi érdemi adóreformhoz.

Vámosi-Nagy Szabolcs szerint az mindenesetre pozitívum, hogy a szürke- és feketegazdaság visszaszorítását célzó intézkedések tervezete végül nem esett áldozatul a korábbi törvény-tervezet visszavonásának.

Összevont kedvezmények az szja-ban

Egyszerűsítenék, egységesítenék a személyi jövedelemadóban a kedvezményrendszer szabályait. Azt javasolják, hogy évi 3,4 millió forint éves jövedelemhatárig a jelenleg kedvezményezett jogcímeken összevont kedvezményalap után egységesen 30 százalékos kulccsal, legfeljebb évi 100 ezer forint nagyságban legyen érvényesíthető adókedvezmény. Magasabb, 3,4 és 3,9 millió forintos jövedelemszint között a kedvezmények csökkentett mértékben vehetők igénybe.

A pénzügyminiszter az általános vita előtti expozéjában megemlítette, hogy megszűnik a munkáltató által nyújtott adómentes béren kívüli juttatások 400 ezer forintos korlátozása, ugyanakkor korlátozni kívánják azokat az adómentes juttatásokat, amelyeknek nem volt egyedi korlátjuk. Lényeges, hogy a korábbi tervektől eltérően a munkáltatók számára mégsem lesz kötelező az adómegállapítás. Ha azonban visszautasítják a munkavállaló szja bevallásának elkészítését, tájékoztatniuk kell az egyszerűsített bevallás lehetőségéről, amelyet az APEH készít el az adózó kérésére.

Azoknak a magánszemélyeknek a terhe csökken, akiket eddig érintett a 35 százalékos osztalékadó, ezt januártól eltörlik.

A tárcavezető elmondta, hogy emelkedik az átalányadózás választhatóságának értékhatára. Ez a személyi jövedelemadóban 8 millióról 15 millió forintra, a kereskedők esetében 40 millióról 100 millió forintra változik. A helyi iparűzési adóban 4 millióról 8 millió forintra emelkedik az egyszerűsített adóalap-megállapítás összeghatára.

Egyszerűbb lesz a cégek könyvelése

A parlamenti elfogadásra váró adócsomag az adminisztrációs terhek enyhítése, az adókötelezettségek könnyítése kapcsán eltörölné az úgynevezett “”nullás”” bevallást, amelyet egy egyszerűen kitölthető adózói nyilatkozat váltana fel. Így lehetne jelezni az APEH-nak, hogy bevallás benyújtására azért nem került sor, mert az érintett időszakban az adott cégnek adókötelezettsége nem keletkezett.

A jelenlegi tervek szerint egy egyszerűsített adóbevallási lehetőség lépne a négy évvel ezelőtt bevezetett hatósági adómegállapítás helyébe. A magánszemélyek akár papír alapon, akár elektronikus úton, február 15-éig kérhetik majd az új, egyszerűsített szja bevallás kitöltését. Az APEH április 30-ig köteles a kérelmezőnek a bevallást megküldeni, amit javítva, vagy javítás nélkül május 20-ig kell majd aláírtan visszaküldeni.

Büntetik a készpénzforgalmat

Az adóeltitkolókra nagy csapást jelenthet a készpénzfizetés korlátozása az APEH korábbi elnökhelyettese szerint. A cégek jövő évtől csak 20 százalékos bírság terhe mellett teljesíthetnének egymás közötti 250 ezer forintnál nagyobb értékű ügyleteket készpénzben. Az értékhatárt az adószakértő alacsonynak tartja (több mint egy évtizede a Medgyesi Péter pénzügyminisztersége idején hasonló rendelkezést vezettek be egymillió forintos korlátozással, ám azt végül alkotmányellenesnek minősítették). A mostani elképzelés alkotmányosnak tűnik a szakértők szerint, ráadásul könnyen ellenőrizhetik a revizorok is.

A feketegazdaság melegágyának tekinthető készpénzforgalom visszaszorítását célozza a számviteli törvény napi készpénzállományra vonatkozó előírása is, amely szerint a vállalkozások csak az előző üzleti év összes bevételének 0,8 százalékát, legfeljebb 300 ezer forintot tarthatnának maguknál papíron, ellenkező esetben bírságot szabhat ki az APEH.

A feketegazdaság elleni küzdelem jegyében hozott rendelkezések támogathatók, ám pusztán a magasabb ellenőrzési bírságoktól nem várható nagymértékű fehéredés, ahhoz szükség lenne adó- és járulékcsökkentésre és hatékonyabb adóhatósági fellépésre is – hangsúlyozza Veszprémi István. Vámosi-Nagy Szabolcs szerint pozitívum a költségszámlák gyűjtésének kimondása is az evázók, illetve az átalányadózó egyéni vállalkozók esetében.

Kötelező számlakibocsátás, számlázási határidők

A gazdaság további fehérítése érdekében a tervezet előírja, hogy kötelező számlát kiállítani a 900 ezer forintot elérő értékesítésről vagy szolgáltatás teljesítéséről, még akkor is, ha a magánszemély vevő azt nem kéri. Ha a vevő csak előleget fizetett, de az eléri a kilencszázezres értékhatárt, akkor az előlegről is ki kell állítani a számlát.

A jövőben a készpénzfizetéskor a számlát a fizetéssel egyidejűleg ki kell állítani, míg az utalásos ügyleteknél továbbra is fennmarad a teljesítés időpontjától számított 15 napon belüli számlázási kötelezettség. Enyhítés, hogy az áfa áthárításával nem járó jogügyleteknél (pl. áfa-mentes ügyletek) a törvény már nem fog határidőt szabni a számla kiállítására.

Pótlékmentes részletfizetés

A legfeljebb 100 ezer forintos fizetési kötelezettségek kapcsán megteremtődne a pótlékmentes részletfizetés intézménye, amelyet az adózó egyoldalú nyilatkozattal választhatna. Az új lehetőséggel kizárólag a vállalkozási tevékenységet nem folytató, általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett magánszemélyek élhetnének.

A törvénytervezet elfogadása esetén nyilatkozattal vállalhatnák, hogy a bevallásukban szereplő, 100 ezer forintot meg nem haladó befizetést négy hónap alatt, négy egyenlő részletben teljesítik. A pótlékmentes részletfizetés kedvezménye már az idei évre bevallott adó megfizetése tekintetében is alkalmazható lesz.omag intézkedéseinek többsége február elsejétől lépne hatályba, ezért az adótörvényt december 16-áig ki kellene hirdetni.

Újabb hadüzenet a fiktív számlázásnak

Az átdolgozott adócsomagban elsősorban egyszerűsítési és gazdaságfehérítési javaslatok maradtak. A vállalkozói adónemeken belül a társasági adó a tervekkel ellentétben érdemben nem változik, az áfa-módosítások azonban tartogatnak meglepetéseket, különösen a számlázási gyakorlatban. A jövedéki adózásban kötelezővé teszik az elektronikus nyomtatványok használatát.

A jövedéki adó módosításai elsősorban az adminisztráció csökkentését célozzák: a jövedéki adatszolgáltatási, jelentési, bejelentési kötelezettségek jórésze a jövőre már csak elektronikusan, az ügyfélkapun keresztül lesz teljesíthető. Így például a zárjegyfelhasználók a kizárólag elektronikusan rendelhetik meg a zárjegyet a vámhatóságtól, és ezentúl s a zárjegykészletükben bekövetkezett valamennyi változásról is folyamatosan, elektronikusan tájékoztatniuk kell a vámhatóságot. Ezzel csökkenni fog az adminisztráció is, ugyanis külön zárjegynyilvántartást már nem kell vezetni.

Egyszerűbbé válnak az ingatlan- és gépjármű forgalmazók, illetve a lízingcégek illetékkedvezményére, mentességére vonatkozó eljárások, akárcsak a gépjárműveknél a vagyoni értékű jog értékmeghatározása. Az éves bevallások és befizetések határideje 10 nappal hosszabbodik. A határidő az adóévet követő február 15-ről február 25-ére változik.

Nem sok előnnyel járna a fiktív számlázás

Az áfa-módosítási javaslatok tovább szigorítják a számlázási gyakorlatot. A hatályos szabályozás szerint áfa-fizetési kötelezettség keletkezik akkor is, ha egyébként teljesítés nem történik, de ennek ellenére a számlát kiállítják.

A tervezet annyiban szigorítaná az előírásokat, hogy a számla kibocsátója kizárólag akkor mentesülhet az áfa-fizetési kötelezettség alól, ha a számláját érvényteleníti, vagy amennyiben nem ő volt a számlakibocsátó (csak a nevében valaki más állított ki nem valós gazdasági eseményről szóló számlát), akkor a számla címzettjét értesíti, hogy teljesítés nem történt.

A fiktív számlázás így nem sok előnnyel járna, amennyiben ugyanis a számlakibocsátó az új feltételeket nem teljesíti, úgy a nem valós ügylet utáni fizetendő adó tőle lesz követelhető. Ha pedig teljesíti, akkor neki ugyan nem kell adót fizetnie, de az érvénytelenített számla birtokában már a számlabefogadó sem tudja levonni a fiktív számlákban feltüntetett előzetesen felszámított áfát. Ha pedig mégis levonta, akkor utólag – az érvénytelenített számla vagy a kapott értesítés alapján – korrigálnia kell, egyébként a levont áfa nála pótlólag fizetendő adóként követelhető.

Egyszerűb iparűzési adóbevallás kisvállalkozásoknak

A helyi iparűzési adó alapja annyiban módosul, hogy a külföldi telephelyek bevétele után nem kell itthon megfizetni a helyi adót, amennyiben a másik országban fizetnek valamilyen vállalkozást terhelő önkormányzati adót. Az adóalap egyszerűsített megállapítása jelenleg az evásokra, az átalányadózó magánszemélyekre és azokra a vállalkozásokra vonatkozik, amelyeknek az árbevétele nem haladja meg a 4 millió forintot. Ez a lehetőség csökkenti a mikrovállalkozások adminisztrációs terheit, hiszen nincs szükség a nettó árbevétel-csökkentő tételek külön gyűjtésére, az adó alapja a nettó árbevételből kiindulva – annak 80 százalékában – egyszerűen számítható. A 4 milliós árbevételi határ 2001. óta változatlan, a tervezet most 8 millió forintra emeli, így jóval több kisvállalkozás tud majd élni a lehetőséggel.

Jövőre összehangolják az önkormányzati és az állami adóhatóságok ellenőrzési gyakorlatát is, az iparűzési adóellenőrzést folytató önkormányzatnak értesítenie kell majd az ellenőrzés eredményéről az állami adóhatóságot is.

A válság adókockázatai

A jelenlegi gazdasági környezet miatt a vállalkozásoknak újra kell gondolniuk a rövid és hosszú távú pénzügyi terveiket. Ennek keretében azt is meg kell vizsgálniuk, hogy a megváltozott gazdasági helyzetnek, az újragondolt pénzügyi terveknek, és a hazai gazdaság aktuális állapotának milyen hatásai lehetnek az adókötelezettségekre – figyelmeztet Oszkó Péter, a Deloitte elnök-vezérigazgatója.

Azoknál a vállalkozásoknál, ahol a devizás ügyletek nagyságrendje kiemelkedő, a jelentős ingadozást mutató forintárfolyamok lényegesen eltéríthetik a számviteli eredményt a tervezettől, illetve a társasági adóalaptól – figyelmeztet Veszprémi István. Szerint a társasági adóalapban az árfolyam-különbözetek hatását néhány esetben semlegesíteni lehet. Az év végi értékelés kapcsán például bizonyos feltételek teljesülése esetén el lehet halasztani az összes befektetett eszközre, és a hosszú lejáratú kötelezettségre elszámolt, nem realizált árfolyam-különbözet társasági adóban való érvényesítését.

A társasági adóalapban nem érvényesíthető ráfordításként a vállalkozások devizában fennálló, bejelentett részesedéseihez, vagy ellenőrzött külföldi társaságban levő részesedéseihez kapcsolódóan elszámolt árfolyamveszteség, más esetekben a társasági adóalapot is érintik az árfolyam-ingadozás miatt elszámolt nyereség- és veszteség jellegű tételek – hangsúlyozza Veszprémi István. Az adószakértő hozzátette: a különadó esetében a devizában fennálló eszközök és kötelezettségek miatt adódó árfolyamveszteség-, vagy nyereség az adóalapra olyan hatással van, mint a számviteli eredményre. Ezért, ha az üzleti év során a vállalkozás a devizában fennálló bejelentett részesedése kapcsán árfolyamveszteséget, vagy árfolyamnyereséget számol el, azok hatását a szolidaritási adó alapjában semlegesíteni kell.

Az áfával is nagyot lehet bukni

Pénzügyi kockázatot jelenthet, hogy az adóhatóságnak bevallott és megfizetett áfa árfolyamcsökkenés esetén alacsonyabb összegben térül meg. Azaz a vevő által kifizetett összeg forintra átszámított értéke kevesebb, mint a teljesítés napján érvényes árfolyam alkalmazásával számított, és bevallott áfa összege – mondta Veszprémi István. A szakértő szerint a külföldi pénznemben lebonyolított adóköteles ügyleteknél kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy az áfa átszámítása az alkalmazott árfolyam-törvénynek megfeleljen, mivel a helytelen teljesítési időpont szerinti árfolyam alkalmazása jelentősen eltérítheti a fizetendő áfa összegét, és áfa-hiányt okoz.

A külföldi pénznemben kiállított, előzetesen felszámított áfát tartalmazó számla befogadásakor is mérlegelni kell a számlán feltüntetett teljesítési időpont, illetve az adó kiszámításához alkalmazott árfolyam szabályszerűségét. Ez azért fontos, hogy az áfa levonás összege ne legyen magasabb, mint amit a jogszabályi előírás megenged. Figyelembe kell venni azt is, hogy a levonásba helyezhető áfa, és a szállítónak a számla pénzügyi rendezésekor megtérített adó összege is okozhat veszteséget, amennyiben a teljesítés időpontjában érvényes forintárfolyam alacsonyabb, mint a pénzügyi rendezéskor érvényes árfolyam – tette hozzá a Deloitte szakértője.

A

Forrás: [origo]


Kapcsolódó cikkek: