Újabb hadüzenet a fiktív számlázásnak

Szerző: Adó Online
Dátum: 2008. november 11.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A befektetők és a cégek átmenetileg lemondtak az adócsökkentésről, de jó lenne, ha a kormány közölné, hogy a gazdasági helyzet normalizálódása után mi változhat. A jelenlegi gazdasági helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy januártól további szigorítást terveznek az adóellenőrzés és a bírságolás tekintetében, a kisebb tartozások kapcsán pedig bevezetnék a pótlékmentes részletfizetést. Nagyot lehet bukni az áfával, és a pénzügyi válság is hordoz egy sor adókockázatot.

Helyes lépés a kormány részéről, hogy az eredeti adócsomag visszavonása után, az adócsökkentésre irányuló rendelkezések nélkül végül újra benyújtották a törvényjavaslatot – mondta Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst&Young adószakértője. Az
általános vitára
tegnap bocsátott adócsomag legutóbbi verziója lényeges változást nem hoz az adózók életében – vélekedik Veszprémi István, a Deloitte Zrt. adótanácsadási üzletágának partnere. Az adócsomag megítélése jól láthatóan legalábbis széles skálán mozog.

A gazdasági szereplők részéről megjelent nyilatkozatok szerint az adó- és járulékcsökkentés elmaradását a cégek és a befektetők közül sokan elfogadják, de jó lenne, ha a kormány előjönne a farbával, s a tudtukra adná, hogy a gazdasági helyzet normalizálódása, a költségvetés hiány és az államadóság csökkentése után milyen menetrend szerint, mekkora tehercsökkenésre számíthatnak – hangsúlyozza Veszprémi István. Szerinte a költségvetés kiadási oldalának racionalizálási kényszere jól jöhet, a válság miatt meglépett kiadáscsökkentés és ennek következetes folytatása ugyanis forrást teremthet a későbbi érdemi adóreformhoz.

Vámosi-Nagy Szabolcs szerint az mindenesetre pozitívum, hogy a szürke- és feketegazdaság visszaszorítását célzó intézkedések tervezete végül nem esett áldozatul a korábbi törvény-tervezet visszavonásának.

Összevont kedvezmények az szja-ban

Egyszerűsítenék, egységesítenék a személyi jövedelemadóban a kedvezményrendszer szabályait. Azt javasolják, hogy évi 3,4 millió forint éves jövedelemhatárig a jelenleg kedvezményezett jogcímeken összevont kedvezményalap után egységesen 30 százalékos kulccsal, legfeljebb évi 100 ezer forint nagyságban legyen érvényesíthető adókedvezmény. Magasabb, 3,4 és 3,9 millió forintos jövedelemszint között a kedvezmények csökkentett mértékben vehetők igénybe.

A pénzügyminiszter az általános vita előtti expozéjában megemlítette, hogy megszűnik a munkáltató által nyújtott adómentes béren kívüli juttatások 400 ezer forintos korlátozása, ugyanakkor korlátozni kívánják azokat az adómentes juttatásokat, amelyeknek nem volt egyedi korlátjuk. Lényeges, hogy a korábbi tervektől eltérően a munkáltatók számára mégsem lesz kötelező az adómegállapítás. Ha azonban visszautasítják a munkavállaló szja bevallásának elkészítését, tájékoztatniuk kell az egyszerűsített bevallás lehetőségéről, amelyet az APEH készít el az adózó kérésére.

Azoknak a magánszemélyeknek a terhe csökken, akiket eddig érintett a 35 százalékos osztalékadó, ezt januártól eltörlik.

A tárcavezető elmondta, hogy emelkedik az átalányadózás választhatóságának értékhatára. Ez a személyi jövedelemadóban 8 millióról 15 millió forintra, a kereskedők esetében 40 millióról 100 millió forintra változik. A helyi iparűzési adóban 4 millióról 8 millió forintra emelkedik az egyszerűsített adóalap-megállapítás összeghatára.

Egyszerűbb lesz a cégek könyvelése

A parlamenti elfogadásra váró adócsomag az adminisztrációs terhek enyhítése, az adókötelezettségek könnyítése kapcsán eltörölné az úgynevezett “”nullás”” bevallást, amelyet egy egyszerűen kitölthető adózói nyilatkozat váltana fel. Így lehetne jelezni az APEH-nak, hogy bevallás benyújtására azért nem került sor, mert az érintett időszakban az adott cégnek adókötelezettsége nem keletkezett.

A jelenlegi tervek szerint egy egyszerűsített adóbevallási lehetőség lépne a négy évvel ezelőtt bevezetett hatósági adómegállapítás helyébe. A magánszemélyek akár papír alapon, akár elektronikus úton, február 15-éig kérhetik majd az új, egyszerűsített szja bevallás kitöltését. Az APEH április 30-ig köteles a kérelmezőnek a bevallást megküldeni, amit javítva, vagy javítás nélkül május 20-ig kell majd aláírtan visszaküldeni.

Büntetik a készpénzforgalmat

Az adóeltitkolókra nagy csapást jelenthet a készpénzfizetés korlátozása az APEH korábbi elnökhelyettese szerint. A cégek jövő évtől csak 20 százalékos bírság terhe mellett teljesíthetnének egymás közötti 250 ezer forintnál nagyobb értékű ügyleteket készpénzben. Az értékhatárt az adószakértő alacsonynak tartja (több mint egy évtizede a Medgyesi Péter pénzügyminisztersége idején hasonló rendelkezést vezettek be egymillió forintos korlátozással, ám azt végül alkotmányellenesnek minősítették). A mostani elképzelés alkotmányosnak tűnik a szakértők szerint, ráadásul könnyen ellenőrizhetik a revizorok is.

A feketegazdaság melegágyának tekinthető készpénzforgalom visszaszorítását célozza a számviteli törvény napi készpénzállományra vonatkozó előírása is, amely szerint a vállalkozások csak az előző üzleti év összes bevételének 0,8 százalékát, legfeljebb 300 ezer forintot tarthatnának maguknál papíron, ellenkező esetben bírságot szabhat ki az APEH.

A feketegazdaság elleni küzdelem jegyében hozott rendelkezések támogathatók, ám pusztán a magasabb ellenőrzési bírságoktól nem várható nagymértékű fehéredés, ahhoz szükség lenne adó- és járulékcsökkentésre és hatékonyabb adóhatósági fellépésre is – hangsúlyozza Veszprémi István. Vámosi-Nagy Szabolcs szerint pozitívum a költségszámlák gyűjtésének kimondása is az evázók, illetve az átalányadózó egyéni vállalkozók esetében.

Kötelező számlakibocsátás, számlázási határidők

A gazdaság további fehérítése érdekében a tervezet előírja, hogy kötelező számlát kiállítani a 900 ezer forintot elérő értékesítésről vagy szolgáltatás teljesítéséről, még akkor is, ha a magánszemély vevő azt nem kéri. Ha a vevő csak előleget fizetett, de az eléri a kilencszázezres értékhatárt, akkor az előlegről is ki kell állítani a számlát.

A jövőben a készpénzfizetéskor a számlát a fizetéssel egyidejűleg ki kell állítani, míg az utalásos ügyleteknél továbbra is fennmarad a teljesítés időpontjától számított 15 napon belüli számlázási kötelezettség. Enyhítés, hogy az áfa áthárításával nem járó jogügyleteknél (pl. áfa-mentes ügyletek) a törvény már nem fog határidőt szabni a számla kiállítására.

Pótlékmentes részletfizetés

A legfeljebb 100 ezer forintos fizetési kötelezettségek kapcsán megteremtődne a pótlékmentes részletfizetés intézménye, amelyet az adózó egyoldalú nyilatkozattal választhatna. Az új lehetőséggel kizárólag a vállalkozási tevékenységet nem folytató, általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett magánszemélyek élhetnének.

A törvénytervezet elfogadása esetén nyilatkozattal vállalhatnák, hogy a bevallásukban szereplő, 100 ezer forintot meg nem haladó befizetést négy hónap alatt, négy egyenlő részletben teljesítik. A pótlékmentes részletfizetés kedvezménye már az idei évre bevallott adó megfizetése tekintetében is alkalmazható lesz.omag intézkedéseinek többsége február elsejétől lépne hatályba, ezért az adótörvényt december 16-áig ki kellene hirdetni.

Újabb hadüzenet a fiktív számlázásnak

Az átdolgozott adócsomagban elsősorban egyszerűsítési és gazdaságfehérítési javaslatok maradtak. A vállalkozói adónemeken belül a társasági adó a tervekkel ellentétben érdemben nem változik, az áfa-módosítások azonban tartogatnak meglepetéseket, különösen a számlázási gyakorlatban. A jövedéki adózásban kötelezővé teszik az elektronikus nyomtatványok használatát.

A jövedéki adó módosításai elsősorban az adminisztráció csökkentését célozzák: a jövedéki adatszolgáltatási, jelentési, bejelentési kötelezettségek jórésze a jövőre már csak elektronikusan, az ügyfélkapun keresztül lesz teljesíthető. Így például a zárjegyfelhasználók a kizárólag elektronikusan rendelhetik meg a zárjegyet a vámhatóságtól, és ezentúl s a zárjegykészletükben bekövetkezett valamennyi változásról is folyamatosan, elektronikusan tájékoztatniuk kell a vámhatóságot. Ezzel csökkenni fog az adminisztráció is, ugyanis külön zárjegynyilvántartást már nem kell vezetni.

Egyszerűbbé válnak az ingatlan- és gépjármű forgalmazók, illetve a lízingcégek illetékkedvezményére, mentességére vonatkozó eljárások, akárcsak a gépjárműveknél a vagyoni értékű jog értékmeghatározása. Az éves bevallások és befizetések határideje 10 nappal hosszabbodik. A határidő az adóévet követő február 15-ről február 25-ére változik.

Nem sok előnnyel járna a fiktív számlázás

Az áfa-módosítási javaslatok tovább szigorítják a számlázási gyakorlatot. A hatályos szabályozás szerint áfa-fizetési kötelezettség keletkezik akkor is, ha egyébként teljesítés nem történik, de ennek ellenére a számlát kiállítják.

A tervezet annyiban szigorítaná az előírásokat, hogy a számla kibocsátója kizárólag akkor mentesülhet az áfa-fizetési kötelezettség alól, ha a számláját érvényteleníti, vagy amennyiben nem ő volt a számlakibocsátó (csak a nevében valaki más állított ki nem valós gazdasági eseményről szóló számlát), akkor a számla címzettjét értesíti, hogy teljesítés nem történt.

A fiktív számlázás így nem sok előnnyel járna, amennyiben ugyanis a számlakibocsátó az új feltételeket nem teljesíti, úgy a nem valós ügylet utáni fizetendő adó tőle lesz követelhető. Ha pedig teljesíti, akkor neki ugyan nem kell adót fizetnie, de az érvénytelenített számla birtokában már a számlabefogadó sem tudja levonni a fiktív számlákban feltüntetett előzetesen felszámított áfát. Ha pedig mégis levonta, akkor utólag – az érvénytelenített számla vagy a kapott értesítés alapján – korrigálnia kell, egyébként a levont áfa nála pótlólag fizetendő adóként követelhető.

Egyszerűb iparűzési adóbevallás kisvállalkozásoknak

A helyi iparűzési adó alapja annyiban módosul, hogy a külföldi telephelyek bevétele után nem kell itthon megfizetni a helyi adót, amennyiben a másik országban fizetnek valamilyen vállalkozást terhelő önkormányzati adót. Az adóalap egyszerűsített megállapítása jelenleg az evásokra, az átalányadózó magánszemélyekre és azokra a vállalkozásokra vonatkozik, amelyeknek az árbevétele nem haladja meg a 4 millió forintot. Ez a lehetőség csökkenti a mikrovállalkozások adminisztrációs terheit, hiszen nincs szükség a nettó árbevétel-csökkentő tételek külön gyűjtésére, az adó alapja a nettó árbevételből kiindulva – annak 80 százalékában – egyszerűen számítható. A 4 milliós árbevételi határ 2001. óta változatlan, a tervezet most 8 millió forintra emeli, így jóval több kisvállalkozás tud majd élni a lehetőséggel.

Jövőre összehangolják az önkormányzati és az állami adóhatóságok ellenőrzési gyakorlatát is, az iparűzési adóellenőrzést folytató önkormányzatnak értesítenie kell majd az ellenőrzés eredményéről az állami adóhatóságot is.

A válság adókockázatai

A jelenlegi gazdasági környezet miatt a vállalkozásoknak újra kell gondolniuk a rövid és hosszú távú pénzügyi terveiket. Ennek keretében azt is meg kell vizsgálniuk, hogy a megváltozott gazdasági helyzetnek, az újragondolt pénzügyi terveknek, és a hazai gazdaság aktuális állapotának milyen hatásai lehetnek az adókötelezettségekre – figyelmeztet Oszkó Péter, a Deloitte elnök-vezérigazgatója.

Azoknál a vállalkozásoknál, ahol a devizás ügyletek nagyságrendje kiemelkedő, a jelentős ingadozást mutató forintárfolyamok lényegesen eltéríthetik a számviteli eredményt a tervezettől, illetve a társasági adóalaptól – figyelmeztet Veszprémi István. Szerint a társasági adóalapban az árfolyam-különbözetek hatását néhány esetben semlegesíteni lehet. Az év végi értékelés kapcsán például bizonyos feltételek teljesülése esetén el lehet halasztani az összes befektetett eszközre, és a hosszú lejáratú kötelezettségre elszámolt, nem realizált árfolyam-különbözet társasági adóban való érvényesítését.

A társasági adóalapban nem érvényesíthető ráfordításként a vállalkozások devizában fennálló, bejelentett részesedéseihez, vagy ellenőrzött külföldi társaságban levő részesedéseihez kapcsolódóan elszámolt árfolyamveszteség, más esetekben a társasági adóalapot is érintik az árfolyam-ingadozás miatt elszámolt nyereség- és veszteség jellegű tételek – hangsúlyozza Veszprémi István. Az adószakértő hozzátette: a különadó esetében a devizában fennálló eszközök és kötelezettségek miatt adódó árfolyamveszteség-, vagy nyereség az adóalapra olyan hatással van, mint a számviteli eredményre. Ezért, ha az üzleti év során a vállalkozás a devizában fennálló bejelentett részesedése kapcsán árfolyamveszteséget, vagy árfolyamnyereséget számol el, azok hatását a szolidaritási adó alapjában semlegesíteni kell.

Az áfával is nagyot lehet bukni

Pénzügyi kockázatot jelenthet, hogy az adóhatóságnak bevallott és megfizetett áfa árfolyamcsökkenés esetén alacsonyabb összegben térül meg. Azaz a vevő által kifizetett összeg forintra átszámított értéke kevesebb, mint a teljesítés napján érvényes árfolyam alkalmazásával számított, és bevallott áfa összege – mondta Veszprémi István. A szakértő szerint a külföldi pénznemben lebonyolított adóköteles ügyleteknél kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy az áfa átszámítása az alkalmazott árfolyam-törvénynek megfeleljen, mivel a helytelen teljesítési időpont szerinti árfolyam alkalmazása jelentősen eltérítheti a fizetendő áfa összegét, és áfa-hiányt okoz.

A külföldi pénznemben kiállított, előzetesen felszámított áfát tartalmazó számla befogadásakor is mérlegelni kell a számlán feltüntetett teljesítési időpont, illetve az adó kiszámításához alkalmazott árfolyam szabályszerűségét. Ez azért fontos, hogy az áfa levonás összege ne legyen magasabb, mint amit a jogszabályi előírás megenged. Figyelembe kell venni azt is, hogy a levonásba helyezhető áfa, és a szállítónak a számla pénzügyi rendezésekor megtérített adó összege is okozhat veszteséget, amennyiben a teljesítés időpontjában érvényes forintárfolyam alacsonyabb, mint a pénzügyi rendezéskor érvényes árfolyam – tette hozzá a Deloitte szakértője.

A

Forrás: [origo]


Kapcsolódó cikkek:


Trump pert indított az adóbevallásait bekérő ügyész ellen
2019. szeptember 20.

Trump pert indított az adóbevallásait bekérő ügyész ellen

Donald Trump amerikai elnök pert indított az adóbevallásait peres úton bekérő ügyész ellen New Yorkban. A manhattani kerületi ügyész nyolc évre visszamenőleg kérte be Donald Trump és családja adóbevallási dokumentumait.

Kis magyar pénztörténet – Ezüsttől az aranyig (5. rész)
2019. szeptember 20.

A pénzeknek is megvan a maguk története. Ez gyakran kapcsolódik nevezetes történelmi eseményekhez, uralkodókhoz, de az is előfordult – többször is –, hogy magával a pénzzel írtak történelmet. Ilyen események a magyar históriában is előfordultak. Egyes esetekben ez nemzeti nagyságunkat tükrözte, máskor viszont sorstragédiánk megjelenési formája volt. Sorozatunk ötödik részében XIX. század második felének pénztörténetét, annak részeként az aranyalapú korona bevezetését mutatjuk be.

Használjuk az Ügyfélkaput, lépésről-lépésre! – 2. rész
2019. szeptember 19.

A mintegy négymillió felhasználó többsége a tapasztalatok szerint nem használja ki az Ügyfélkapu alapfunkcióit sem, pedig azok igazán hasznos lehetőségeket kínálnak. Sorozatunk második részében is azok közül a funkciók közül mutatunk be néhányat - lépésről-lépésre, kattintásról-kattintásra - amelyeket igazán hasznosnak találunk.

Idén kevesebb adózótól több civil részesült az egyszázalékos támogatsából
2019. szeptember 18.

Közel 16,5 milliárd forintot ajánlottak fel az adózók az egyházak, civil szervezetek és a kiemelt költségvetési előirányzat javára. Ez több mint 2 milliárddal haladta meg a tavalyi teljes 1%-ot. 165 millió Ft-tal, idén újra a Heim Pál Gyermekkórház Fejlesztéséért Alapítvány részesülhet a legtöbb felajánlásból - közölte a NIOK Alapítvány.