Újabb nyári adóváltozások


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az igencsak forró nyarunkat tovább hevítik az újabbnál újabb adóváltozások. 2021. június 28-án, hétfőn jelent meg a 121-es Magyar Közlönyben a veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény (továbbiakban: Mód. tv.), ami újabb adóváltozásokat fogalmazott meg, illetve korábbi rendeleti szabályokat erősített meg törvényi erővel. Ezekből és más egyéb nyári változásokból szemezgetünk összeállításunkban.

Helyi adók

Törvényi erőre emelték a 2020. december 22-én elfogadott 639/2020. (XII.22.) Korm. rendeletben megfogalmazott 2021-es évre vonatkozó helyi adó könnyítéseket. Eszerint a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvényben (továbbiakban Htv.) meghatározott vállalkozó, amennyiben KKV-nak minősül, és a nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege nem haladja meg a 4 Mrd. Ft-ot, úgy a reá vonatkozó helyi iparűzési adó mértéke maximum 1 % lehet a 2021-es évben, amennyiben az adott önkormányzatnál a helyi iparűzési adómérték ezt egyébként meghaladná. Ebben az esetben majd a 2021-es HIPA bevallásban is csak 1 %-os adómértékkel kell a bevallást elkészíteni.

Fontos azonban felhívni a figyelmet a KKV fogalomra, ugyanis a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény alapján az éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy a mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg lehet e társaságoknak. Ezek az értékek, mint látjuk jelentősen meghaladják a 4 Mrd. Ft-ot, így elképzelhető, hogy a vállalkozó ugyan KKV-nak minősül, az árbevétel és/vagy mérlegfőösszeg 4 Mrd Ft-ot meghaladó értéke miatt nem lesz jogosult a 2021-es évi 1 %-os mértékű HIPA alkalmazására. A KKV besorolás szempontjából a jelenleg rendelkezésre álló utolsó (jellemzően a 2020-as évi), a számvitelről szóló törvény szerint készített és elfogadott beszámoló adatait (mérlegfőösszeg, árbevétel- és létszámadatok) kell figyelembe venni. Elfogadott beszámoló hiányában, illetve a 2021. évben tevékenységét kezdő vállalkozó esetén a becsült mérlegfőösszeg, árbevétel- és létszámadatok lesznek a mérvadók.

Az eltérő mérlegfordulónappal rendelkező és a tevékenységét 2021-ben kezdő KKV a 2021. évben kezdődő adóévében tudja alkalmaznia az 1 %-os HIPA mértéket.

Mivel a 2020-as évre bevallott HIPA összegére és az előírt előlegekre a bevallásban még nem lehetett alkalmazni a könnyítést, ezért a KKV-nak minősülő vállalkozónál az önkormányzat automatikusan felezi az első (jellemzően szeptemberi előleget), amennyiben 2021. február 25-ig a 639/2020. (XII. 22.) Korm. rendeletben meghatározott nyilatkozatot megtette.

Szintén a 2021. évi XCIX. törvényben emelték törvényi erőre a 535/2020. (XII. 1.) Korm. rendeletben az Önkormányzatokra meghatározott adóstop-ot. Vagyis a 2020. december 1-én hatályban lévő helyi adómérték(ek)hez képest 2021-re magasabbat nem lehet megállapítani, továbbá a hatályban lévő kedvezményeket (adókedvezmény, adómentesség) fenn kell tartani, illetve újabb helyi adót nem lehet bevezetni.

Turizmusfejlesztési hozzájárulás

Mivel az új koronavírus járvány egyik legnagyobb kárvallottja a turizmus, ezért a megsegítésükre hozott, már 2020. márciustól élő mentesítést kiterjesztették az idei évre is, mivel törvényi erőre emelték a 318/2021. (VI. 9.) Korm. rendeletben meghatározott könnyítést. A turizmusfejlesztési hozzájárulás fizetésére kötelezettet a 2021. január 1. napjától egészen az év végéig, azaz 2021. december 31. napjáig nem terheli turizmusfejlesztési hozzájárulás fizetési kötelezettség. Vagyis idén egész évben ezt a közterhet nem kell sem megállapítani, sem bevallani, sem megfizetni.

Szociális hozzájárulási adó

A Mód. tv-el törvényi erőre emelték a 318/2021. (VI. 9.) Korm. rendeletben megfogalmazott könnyítéseket, mentesítéseket is. A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény szerinti 15,5 %-os mértékű szochot tehát nem kell megfizetni idén év végégi a SZÉP kártyák, a reprezentáció és az üzleti ajándékok után. A béren kívüli juttatásnak minősülő SZÉP kártya adóterhelése ebből következően az év végéig csupán 15 %-os marad (mivel csak szja-t kell fizetni). Az egyes meghatározott juttatásnak minősülő reprezentáció és üzleti ajándék adóterhelése pedig a 35,99 %-os adóterhelés helyett csupán 17,7 %. Sajnos a jogalkotó most sem gondolt a KIVA alanyokra, ugyanis kisvállalati adót továbbra is kell fizetni 2021-ben is valamennyi béren kívüli és egyes meghatározott juttatás után.

Szintén törvényi erőre emelték egészen az év végéig a munkaerőpiacra lépőkre meghatározott kedvezőbb szabályokat. Kedvezményezettnek tekinthető ugyanis az az új munkavállaló, aki a foglalkoztatás kezdetének a hónapját megelőző (eddig 275 nap helyett) 183 napon belül legfeljebb 92 napig rendelkezett a Tb törvény szerinti munkaviszonnyal, egyéni-, társas vállalkozói jogviszonnyal. Vagyis lényegében, aki az elmúlt fél évben csak maximum 3 hónapig volt biztosított és új munkavállalóként kerül foglalkoztatásra, a munkáltató 3 évig tartó adókedvezményben részesül. A foglalkoztatás első két évében a kifizetett munkabér, de maximum a minimálbér utáni szocho 100 %-a, a harmadik évben pedig az 50 %-a adókedvezményként vehető figyelembe. Az adókedvezmény igénybe vételének a feltétele továbbra is a NAV-tól érkező erre irányuló igazolás.

A cikk folytatásában az szja, az adózás rendje, az áfa, az ifa és az egyéni vállalkozóról szóló törvény módosításairól olvashat.

A cikk szerzője S. Csizmazia György (SK AUDIT Gazdasági Tanácsadó Kft.) okleveles könyvvizsgáló, okleveles adószakértő, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Komárom-Esztergom Megyei szervezetének elnöke, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjának oktatója.

nyári adóváltozások


Kapcsolódó cikkek

2020. június 29.

A veszélyhelyzet elmúlt, de mi maradt az adóváltozásokból?

Mások mellett a jogbiztonság követelménye is megkívánja, hogy a veszélyhelyzet alatt hozott, törvényeket módosító rendeletek szabályainak továbbéléséről jogszabályt alkossanak. Elengedhetetlen volt ezért, hogy törvénymódosításokkal is „szentesítsék” és ezzel az adótörvényekbe maradandóan beépítsék a veszélyhelyzetet követően is fennmaradó változásokat. Ebből szemezgetünk.