Társasági adókulcsok: globálisan nagy a szórás


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Kontinensszinten is érdemi eltérések mutatkoznak a kivetett társasági adó kulcsát illetően. Magyarország a 9 százalékos nominális kulccsal a legalacsonyabb rátájú országok közé tartozik. Az InfoTandem infografikája.

Német és francia kezdeményezésre, a legfejlettebb országokat tömörítő OECD 2019-ben megkezdte egy globális minimumadó-szabályozás keretrendszerének kidolgozását. A folyamat a napokban fontos határkőhöz érkezett, amikor is 130 ország és joghatóság – Magyarország egyelőre nem tartozik közéjük – csatlakozott a nemzetközi adóreform új keretét létrehozó azon nyilatkozathoz, amelynek a globális minimumadó is része.

Meglehetősen összetett és még jelenleg is formálódó javaslatcsomagról van szó, amely jócskán túlmutat a társasági adókulcsok közelítésén, illetve egységesítésén, mindenesetre a legújabb fejlemények kapcsán ismét reflektorfénybe kerültek az egyes országok eltérő nyereségadózási rátái. A viszonyítási pont sem végleges még, de úgy tűnik, a meghatározó gazdaságok, a G7 pénzügyminiszterei a 15 százalékos minimális effektív társaságiadó rátát támogatják. (A 15 százalék tehát nem a nominális kulcsra vonatkozik; a vita részben éppen abból adódik, hogy az effektív kulcsok korrekt számítását kezelni tudja-e majd a rendszer).
Társasági adókulcsok

A társasági adókulcsok jelenleg igen nagy tartományban szóródnak a világban, még kontinensszinten is érdemi eltérések mutatkoznak. Az OECD összesítései szerint az átlagráta Afrikában a legmagasabb, 28,5 százalékos, de nem sokkal marad el ettől a dél-amerikai országoknál mért 27,5 százalék sem. Észak-Amerikában valamivel alacsonyabb az átlagszint, Európát és Ázsiát pedig egyaránt viszonylag mérsékelt, 20 százalék körüli ráta jellemzi.

Országonként vizsgálódva, az OECD tagjai között Portugália vezet, 31,5 százalékos rátával. A kezdeményező franciáknál és németeknél, valamint például Ausztráliában a 28–30 százalékos tartományba esik a kulcs. A volt szocialista országok közül Szlovákia 21 százalékot, Csehország és Lengyelország 19 százalékot alkalmaz. A megcélzott 15 százalékos minimumon áll most Litvánia (a letteknél és az észteknél 20 százalék van érvényben). Az OECD-mezőnyben Magyarországon a legalacsonyabb a nominális kulcs, mindössze 9 százalékos; Chilében ennél 1, Írországban 3,5 százalékponttal magasabb a szint.

Az EU tagjai közül Málta emelkedik ki, 35 százalékkal; globálisan Puerto Rico még ennél is magasabbat, 37,5 százalékot tud felmutatni. A legalacsonyabb rátájúak mezőnyét Barbados vezeti, 5,5 százalékkal, de – Magyarország mellett – 10 százalék alatt van a kulcs Üzbegisztánban, Türkmenisztánban és Montenegróban is. Több országban pedig (így például Bermudán, a Bahamákon vagy a Kajmán-szigeteken) egyáltalán nem vetnek ki társasági adót, azaz lényegében nulla a kulcs.

Az OECD kimutatásai szerint egyébként globálisan a leggyakoribb kulcs a 20 és a 30 százalék; ezeket a számításba vett 223 ország és joghatóság valamivel több mint felében alkalmazták tavaly.


Kapcsolódó cikkek

2021. július 8.

A globális minimumadó-szabályozás története és várható hatásai

Az Amerikai Egyesült Államokban lezajlott elnökválasztást követően az OECD-nél új lendületet kapott a globális minimumadó-szabályozás (GloBE) kialakítása iránti igény, amelynek legfrissebb látványos fejleményeként 2021. július 1-én 130 ország és joghatóság csatlakozott a nemzetközi adóreform új keretét létrehozó nyilatkozathoz. E keretrendszer fontos eleme a GloBE, s részben erre is hivatkozva nem csatlakozott több ország – így Magyarország sem –a nyilatkozathoz. De mit is jelent pontosan a GLoBE, miért jött létre, milyen hatásokkal járna a bevezetése az EU-ban, illetve Magyarországon – e kérdéseket járja körül a BDO elemzése.
2021. július 5.

130 ország és joghatóság csatlakozott a nemzetközi adóreform új keretrendszeréhez

2021. július 1-én 130 ország és joghatóság, amelyek a globális GDP több mint 90%-át képviselik, csatlakozott a nemzetközi adóreform új keretét létrehozó nyilatkozathoz. Az új, két pilléren nyugvó terv a nemzetközi adózási szabályok reformját célozza, amely biztosítja, hogy a multinacionális vállalatok mindenhol, ahol működnek, méltányos adót fizessenek. Magyarország és az OECD Inclusive Framework további nyolc – elsősorban európai – tagja nem csatlakozott a kezdeményezéshez, hivatkozva arra, hogy a keretrendszer egyes elemei (így a globális minimumadó) megfosztanák őket a számukra oly fontos külföldi befektetések ösztönzési eszközeitől.
2021. július 5.

Izer Norbert: béklyó a nemzetközi adóreform

Az Európai Uniót is béklyóba kötheti a globális minimumadó, a bevezetését követően behozhatatlan versenyelőnyre tehet szert a világ többi vezető gazdasági nagyhatalma az EU-val szemben – közölte Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára.