Újabb szigorítások az adóelkerülés ellen

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az OECD BEPS szabályok hatására magasabb effektív adókulcsra számít a nemzetközi piacon mozgó középvállalkozások közel háromnegyede.

Tíz cégből hét szerint az új szabályok a cég üzleti stratégiáját is érintik, komoly változásokra kell felkészülniük, hogy a jelentős változás előtt álló nemzetközi adószabályozásnak és jogi előírásoknak megfelelően működjenek.

Már a vállalatok is érzékelik, hogy a káros adótervezést és adóelkerülést visszaszorító új keretfeltételek miatt számos változásra számíthatnak, így a működési vagy cégstruktúrán is alakítani kell, de a módosítások érintik például a transzferárazási szabályokat is. A jövedelemadózásban a telephely szabályok szigorodása és az adóterhek adott országban történő megfizetése egyre erősebben kikényszeríthető elvárás lesz, ezeket is figyelembe véve körültekintőbben kell tervezni a működési és terjeszkedési célok megvalósításakor, például a telephely megválasztásakor.

A BEPS által célként kitűzött, a káros adóelkerülés visszaszorítását biztosító elemek a magyar szabályozásban is fokozatosan megjelennek, s az év végéig több pontban várható újabb változás is.

1. Szellemi termékek utáni adókedvezmények korlátozása ún. nexus approach bevezetésével – BEPS 5

A BEPS 5 akciótervben („káros adóztatási gyakorlat”) megfogalmazott javaslatok között nagy hangsúllyal szerepelt a szellemi termékekkel (immateriális javakkal) kapcsolatos „káros” adókedvezmények visszaszorítása. A probléma lényege, hogy számos ország kínált a különböző típusú szellemi termékek (szabadalmak, szoftverek, know-how, image, trademark, stb.) után szedett jogdíjakra jelentős adókedvezményeket, köztük Magyarország is – ahogy ezt korábban összegeztem. A legnagyobb kedvezményeket ráadásul főként olyan országok adták, ahol ténylegesen nem folyt kutatás-fejlesztés vagy nem ott keletkezett az adott szellemi termék. A máshol keletkezett szellemi termékeket a kedvezményt adó országban működő cégekbe (pl.: magyar vállalatba) transzferálták és ezután a jogdíjat a magyar cég szedte, amelyre 50 % adókedvezményt kapott – a nemzetközi viszonylatban egyébként is alacsonynak számító társasági adóból. További kedvezményként Magyarország lehetőséget biztosított ezen szellemi termékek teljesen adómentes értékesítésére is a bejelentett immateriális javakra vonatkozó szabályozással.

Három Navigátor adózási, számviteli témában, 15% kedvezménnyel
A csomag tartalmazza az Art. Navigátort, az Áfa Navigátort, és a Számviteli Navigátort, amelyek a csomagkedvezménytől függetlenül külön is rendelhetőek! Megrendelés >>

A szellemi termékekhez (IP) kapcsolódó valós gazdasági tartalom vizsgálatával e lehetőség korlátozását kívánják elérni. A korábban javasolt három alternatívából a nexus módszer kapott támogatást (a nexus szó különböző dolgok kapcsolatát, összefüggését jelenti). A nexus módszer a szellemi termékekből származó, adókedvezményre jogosító jövedelem kiszámításra egy olyan számítási módszertant javasol, amely az adózónál az IP kifejlesztésével kapcsolatban felmerült minősített költségek (a teljes költségek arányában) és az IP-ből származó bevételek közötti összefüggésből (azaz nexus-ból) indul ki. E módszer bevezetése szerepel javaslatként a 2017. évi adócsomagban. Lényege, hogy csak olyan arányban érvényesíthető az adókedvezmény, amilyen arányban az adott országban a szellemi termék kifejlesztéséhez kapcsolódó költségeket elszámolták, vagyis ha nem Magyarországon készült a fejlesztés, akkor kedvezmény sem kapcsolódhat hozzá.

2. Hibrid adóstruktúrák megakadályozása/semlegesítése – BEPS 2.

Magyarország már 2015. január 1-jei hatállyal felvette azt a szabályt az adózás rendjéről szóló törvény alapelvi rendelkezései közé, hogy amennyiben nemzetközi egyezmények miatt egy jövedelmet sehol sem adóztatnak, akkor Magyarország fenntartja a jogot az adóztatásra.

3. Az egyezményekkel történő visszaélések megakadályozása – BEPS 6

A BEPS 6-ban megjelenik a PPT szabály (principle purpose test), amely kimondja, hogy kedvezmény nem vehető igénybe olyan megállapodás/tranzakció vonatkozásában, amelynek elsődleges célja pusztán az adókedvezményre való jogosultság megszerzése volt. Ez a szabály gyakorlatilag megegyezik a magyar adózásban jelenleg is hatályos alapelvvel, az ún. rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvével.

A fenti alapelvi szabályon túl a magyar társasági adó törvényben az ún. kedvezményezett részesedéscsere – az adótervezésben gyakran alkalmazott, adóhalasztást eredményező eszköz – vonatkozásában már 2012. január 1-jétől megjelent, hogy e lehetőség csak akkor alkalmazható, ha annak valós gazdasági oka van és ezt az adózó köteles bizonyítani. A 2017. évi adócsomagban ezt a szabályt (valós gazdasági ok) kiterjesztik másik két adótervezési eszközre, a kedvezményezett átalakulásra és a kedvezményezett eszközátruházásra is.

A fenti lépéseket pedig továbbiak is kísérik majd, hogy egyre szűkebbre záruljon a hurok az agresszíven tervező és adókerülő társaságok és gyakorlatok körül. A BEPS szabályozási környezet sokkal kisebb mozgásteret hagy a vállalatoknak, több adózást érintő adminisztrációs feladattal és magasabb kettős adózási kockázattal jár majd. Ugyanakkor az új szabályok közötti verseny azt is eredményezheti hosszabb távon, hogy az egyes államok csökkentik társasági adókulcsaikat, ezzel ismét vonzóbbá téve magukat.

A bejegyzés szerzője Fajcsák Gábor, az RSM DTM Hungary adómenedzsere. Az RSM Blog az Adó Online szakmai partnere. 

---