Újonnan alakult vállalkozások ellenőrzése


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Adóellenőrzés szaklap 2009/2. számában megjelent cikk olyan ellenőrzésekből szemezget, amelyekben induló vállalkozásokhoz látogatott el az adóhatóság, és nem is talált mindent rendben.

A valótlan székhelycím bejegyeztetése közokirat-hamisítás

A székhelyet gyakran változtató adózók listájának áttekintését követően került az adóhatóság látókörébe egy tízemeletes bérház első emeleti lakásának címe, amelyet az újonnan alakult – egyébiránt el nem érhető – vállalkozáson kívül további hét adózó jelentett be székhelycímként. Az ellenőrzésről szóló értesítés a tértivevény tanúsága szerint „”cím elégtelen, ismeretlen”” jelzéssel érkezett vissza, emiatt székhely valódiságára irányuló vizsgálatot rendeltek el. A revizorok a vizsgálatot nem tudták lefolytatni, az adózó működésére utaló jelet a megadott székhelycímen nem találtak. A székhelycímként megadott lakásban átmenetileg lakhatási céllal tartózkodó magánszemély tanúként azt nyilatkozta, hogy a nevezett társaság ott semmiféle tevékenységet nem folytat, számára mind a társaság neve, mind a képviselője ismeretlen.
Az újonnan alakult vállalkozás ezen székhelycím mellett a központi ügyintézés címeként egy kistelepülésen lévő ingatlan címét jelentette be. A revízió során az ingatlan tulajdonosa azt nyilatkozta, hogy a társaságról még nem hallott, azzal semmilyen kapcsolata nincs és nem is volt. Arról, hogy a címét felhasználták, szintén nem volt tudomása. A feltárt körülmények alapján az adóhatóság intézkedett a társaság adószámának felfüggesztése iránt.
Mivel a társaság képviselője a cégeljárás során a társaság székhelyeként olyan címet jelentett be a cégbírósághoz, ahol a társaság nem lelhető fel, közreműködött abban, hogy a társaság székhelyeként a közhiteles cégnyilvántartásba valótlan adatot jegyezzenek be, mely cselekménye alkalmas a közokirat-hamisítás bűntette megalapozott gyanújának megállapítására, ezért ellene büntető feljelentést is tett az adóhatóság.

A társaság tagja és képviselője stróman

A revizorok egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló ellenőrzést folytattak le egy egyszemélyes korlátolt felelősségű társasági formában működő vállalkozásnál, amely lakó- és nem lakóépület építése fő tevékenységi körrel alakult.

A társaság tagja/képviselője nyilatkozatából egyértelműen kiderül, hogy fogalma sincs sem a társaságról, sem annak tevékenységéről, a társaság alapító okiratát elkészítő ügyvéd nevét sem tudta megmondani. Felmerült egy külső személy neve, megállapíthatóan az ő indíttatására alakult a vállalkozás, a társaság ügyeit ő intézi, a képviselőt/ügyvezetőt anyagi haszonszerzés reményével kecsegtetve bírta rá az alapításra, közreműködésre.
Az adóhatóság nyilvántartásában szereplő adatokból kitűnik, hogy a társaság regisztrációs lapot, bevallást nyújt be, azonban erről – ahogy más, a társaságot érintő eseményről sem – a képviselőnek tudomása nincs. A képviselő azt sem tudta megmondani, hogy a cégalapítás során aláírt papírok között esetleg aláírt-e meghatalmazást. A nyilvántartásból kitűnik az is, hogy a társaság vásárol bizonylattömböket, azonban a képviselő erről sem tudott nyilatkozni, mint ahogy arról sem volt tudomása, hogy a társaság törzstőkéje miből és ki által került befizetésre.

Fentiek alapján a cég fiktivitása miatt törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezése várható, valamint büntető feljelentés kezdeményezése magánokirat-hamisítás vétsége miatt (bevallás benyújtása a képviselő nevében, annak tudomása nélkül).

Hajléktalan ügyvezető

Egy építőipari vállalkozás bejelentett székhelyén a revizorok a működésre utaló nyomot nem találtak, továbbá a társaság képviselőjével semmilyen formában nem sikerült felvenni a kapcsolatot. A szóban forgó helyszínen egy szegényes vályogház található, ahol a kft. ügyvezetőjét – aki mellesleg hajléktalan – az ingatlan tulajdonosa fogadta be átmenetileg. A háztulajdonos a frissen alakult társaságról nem tudott semmiféle információval szolgálni, és elmondása szerint nem is adott engedélyt arra, hogy házát bármilyen társaság székhelyeként bejelentsék. A helyszíni vizsgálat alapján kezdeményezték a revizorok a társaság adószámának felfüggesztését.

dr. Balog Ildikó cikke teljes terjedelemben az Adóellenőrzés szaklap 2009/2. számában olvasható.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 8.

Nyugdíjbiztosítás: nem jár automatikusan az adójóváírás!

Az előző évben az államilag támogatott nyugdíjbiztosítási számláikra összesen 145,5 milliárd forintot fizettek be az ügyfelek. Ez szerződésenként csaknem 300 ezer forintnyi befizetést jelent, vagyis a tárgyévi befizetés után járó 20 százalékos adójóváírás a biztosítottakat átlagosan 60 ezer forintnyi adóvisszatérítéshez juttatja. Ez azonban nem jár automatikusan: az összeget csak azok számlájára utalja az adóhatóság, akik ezt a május 21-ig benyújtandó szja-bevallásukban külön igénylik – figyelmeztet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ).

2024. május 8.

Áfateher a marketingakciókban, promóciókban

Tapasztalataink szerint sok a bizonytalanság a különböző marketingakciók, árengedményi konstrukciók áfa-kezelése tekintetében. Kis túlzással azt állíthatjuk, hogy ahány adóalany, annyiféle áfakezelés. Nagyon sok konstrukció, eljárás létezik (kuponok, pontgyűjtő akciók, utalványok, árengedmények, ingyenesen juttatok termékek, szolgáltatások, szóróanyagok stb.), ám ezek a megoldások jelentős adókockázatot rejthetnek magukban.

2024. május 7.

Niveus: nem nagy siker eddig az eÁFA

Az eÁFA rendszert 2024 elején vezették be, de az elmúlt hónapok tapasztalati alapján eddig nem igazán használták a vállalkozások. A Niveus Consulting Group ügyfélkörében végzett nem reprezentatív felmérés alapján az derült ki, hogy az eÁFA rendszer sok esetben hibákkal küszködik és sok javítás vár még rá annak érdekében, hogy elterjedjen – olvasható a cég közleményében.