Újonnan alakult vállalkozások ellenőrzése


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Adóellenőrzés szaklap 2009/2. számában megjelent cikk olyan ellenőrzésekből szemezget, amelyekben induló vállalkozásokhoz látogatott el az adóhatóság, és nem is talált mindent rendben.

A valótlan székhelycím bejegyeztetése közokirat-hamisítás

A székhelyet gyakran változtató adózók listájának áttekintését követően került az adóhatóság látókörébe egy tízemeletes bérház első emeleti lakásának címe, amelyet az újonnan alakult – egyébiránt el nem érhető – vállalkozáson kívül további hét adózó jelentett be székhelycímként. Az ellenőrzésről szóló értesítés a tértivevény tanúsága szerint „”cím elégtelen, ismeretlen”” jelzéssel érkezett vissza, emiatt székhely valódiságára irányuló vizsgálatot rendeltek el. A revizorok a vizsgálatot nem tudták lefolytatni, az adózó működésére utaló jelet a megadott székhelycímen nem találtak. A székhelycímként megadott lakásban átmenetileg lakhatási céllal tartózkodó magánszemély tanúként azt nyilatkozta, hogy a nevezett társaság ott semmiféle tevékenységet nem folytat, számára mind a társaság neve, mind a képviselője ismeretlen.
Az újonnan alakult vállalkozás ezen székhelycím mellett a központi ügyintézés címeként egy kistelepülésen lévő ingatlan címét jelentette be. A revízió során az ingatlan tulajdonosa azt nyilatkozta, hogy a társaságról még nem hallott, azzal semmilyen kapcsolata nincs és nem is volt. Arról, hogy a címét felhasználták, szintén nem volt tudomása. A feltárt körülmények alapján az adóhatóság intézkedett a társaság adószámának felfüggesztése iránt.
Mivel a társaság képviselője a cégeljárás során a társaság székhelyeként olyan címet jelentett be a cégbírósághoz, ahol a társaság nem lelhető fel, közreműködött abban, hogy a társaság székhelyeként a közhiteles cégnyilvántartásba valótlan adatot jegyezzenek be, mely cselekménye alkalmas a közokirat-hamisítás bűntette megalapozott gyanújának megállapítására, ezért ellene büntető feljelentést is tett az adóhatóság.

A társaság tagja és képviselője stróman

A revizorok egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló ellenőrzést folytattak le egy egyszemélyes korlátolt felelősségű társasági formában működő vállalkozásnál, amely lakó- és nem lakóépület építése fő tevékenységi körrel alakult.

A társaság tagja/képviselője nyilatkozatából egyértelműen kiderül, hogy fogalma sincs sem a társaságról, sem annak tevékenységéről, a társaság alapító okiratát elkészítő ügyvéd nevét sem tudta megmondani. Felmerült egy külső személy neve, megállapíthatóan az ő indíttatására alakult a vállalkozás, a társaság ügyeit ő intézi, a képviselőt/ügyvezetőt anyagi haszonszerzés reményével kecsegtetve bírta rá az alapításra, közreműködésre.
Az adóhatóság nyilvántartásában szereplő adatokból kitűnik, hogy a társaság regisztrációs lapot, bevallást nyújt be, azonban erről – ahogy más, a társaságot érintő eseményről sem – a képviselőnek tudomása nincs. A képviselő azt sem tudta megmondani, hogy a cégalapítás során aláírt papírok között esetleg aláírt-e meghatalmazást. A nyilvántartásból kitűnik az is, hogy a társaság vásárol bizonylattömböket, azonban a képviselő erről sem tudott nyilatkozni, mint ahogy arról sem volt tudomása, hogy a társaság törzstőkéje miből és ki által került befizetésre.

Fentiek alapján a cég fiktivitása miatt törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezése várható, valamint büntető feljelentés kezdeményezése magánokirat-hamisítás vétsége miatt (bevallás benyújtása a képviselő nevében, annak tudomása nélkül).

Hajléktalan ügyvezető

Egy építőipari vállalkozás bejelentett székhelyén a revizorok a működésre utaló nyomot nem találtak, továbbá a társaság képviselőjével semmilyen formában nem sikerült felvenni a kapcsolatot. A szóban forgó helyszínen egy szegényes vályogház található, ahol a kft. ügyvezetőjét – aki mellesleg hajléktalan – az ingatlan tulajdonosa fogadta be átmenetileg. A háztulajdonos a frissen alakult társaságról nem tudott semmiféle információval szolgálni, és elmondása szerint nem is adott engedélyt arra, hogy házát bármilyen társaság székhelyeként bejelentsék. A helyszíni vizsgálat alapján kezdeményezték a revizorok a társaság adószámának felfüggesztését.

dr. Balog Ildikó cikke teljes terjedelemben az Adóellenőrzés szaklap 2009/2. számában olvasható.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Fontos transzferár-kötelezettségek és határidők | A pénz beszél

Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.