Újra módosítják az adótörvényeket

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Szinte minden adótörvényt átír a még Matolcsy György által beterjesztett legfrissebb salátatörvény, amelynek általános vitáját az Országgyűlés hétfőn kezdi meg. Cikkünk a változások minden apró részletét ismerteti és értelmezi. Az új törvényben sok visszamenőleges hatályú rendelkezés lesz, ezért érdemes figyelni.

2013. március 1-én nyújtotta be a Nemzetgazdasági Miniszter a T/10238. számú törvényjavaslatot az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól. Tervezett állapotában egy 50 oldalas anyagról van szó, amelyből 13 oldal az indoklás, és csupán az első 22 oldalon foglalkozik a címben jelzett témakörökkel:

• A majdan jóváhagyott törvényt az adó megállapítása, az adó- és egyéb közterhek behajtása, továbbá a kettős adóztatás elkerülése érdekében folytatott, az Európai Unió tagállamai közötti, valamint egyéb nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes kérdéseire kell alkalmazni.
• Az Európai Unió tagállamai közötti adó-megállapítási jogsegély szabályai.
• Az országok közötti információcsere egyes formái.
• Az adó-megállapítási jogsegély egyéb formái.
• Az adó-megállapítási jogsegély teljesítésének közös szabályai.
• Más tagállamba irányuló adó-megállapítási jogsegély.
• A magyar központi kapcsolattartó iroda tájékoztatási kötelezettsége az Európai Bizottsággal kapcsolatban.
• Információcsere harmadik államokkal.
• Az Európai Unió tagállamai közötti behajtási jogsegély szabályairól.
• A behajtási jogsegély egyes formái.
• A behajtási jogsegély teljesítésének közös szabályai.
• Más tagállamba irányuló megkeresés és előzetes megkeresés nélküli információcsere.
• A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményekhez kapcsolódó egyes eljárási szabályok.

Azért kellett felsorolnom ezeket az alcímeket, mert a külkapcsolatokkal is foglalkozó adózási szakembereknek számítaniuk kell erre a törvényre. Az Art.-ból a téma kikerül.

Ezt követően a tervezetben ismét az adótörvények módosítását élvezhetjük.

Az illetéktörvényben lakás-előtakarékossági szerződés alapján történő vagyonszerzést mentesítik az öröklési- illetve az ajándékozási illeték alól.

A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvényben a játékkaszinó játékadóját – ideértve a játékkaszinóban üzemeltetett pénznyerő automatát is – ha az adóévben elért tiszta játékbevétel összege 0-10 milliárd forint, akkor 30 százalék, efelett 3 milliárd forint, valamint a 10 milliárd forinton felüli rész 10 százaléka. (A tiszta játékbevételt növeli a tárgyhóban elfogadott borravaló 50%-a.)

A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvénybe kibővítik a cégautó-adó alóli mentességet az olyan, magánszemélynek tartós bérletbe adott (egy éven túli időszakra bérbe adott) személygépkocsi esetére, amely után kizárólag értékcsökkenési leírást számoltak el. Személygépkocsi tartós bérlete esetén is a bérbevevő lesz a cégautó-adó alanya.

A személyi jövedelemadó rendszerében

• egyrészt a módosító törvény 1. számú melléklete szerinti változás,
• másrészt az adómentes juttatásokat felsoroló 1. számú mellékletben a felsőoktatás szó kicserélése nemzeti felsőoktatásra jelent változást.

Az szja-törvény 1. számú mellékletében az egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes lesz, (4. pont) a szakiskolai és szakközépiskolai képzésbe történő bekapcsolódást célzó, a társadalmi felzárkózást elősegítő „Út a szakmaválasztáshoz” program keretében, európai uniós forrás terhére adományozott tanulói ösztöndíj.
A 8.15. pontot pedig úgy módosítják, hogy adómentes az a személyszállítási közszolgáltatási utazási kedvezmény, amely után a kifizető a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvényben meghatározott szociálpolitikai menetdíj-támogatásban részesül. (Vigyázat, itt 2012-es alkalmazhatóság is szerepel!)

Hatályát veszti az Szja tv. 50. § (4) bekezdésében az „és nem áll munkaviszonyban” szövegrész. Ez azt jelenti, hogy az átalányadózás választásánál 2013. január 1-jétől nem kizáró ok, ha az egyéni vállalkozó munkaviszonyban áll. A jelenleg hatályos szabályok a kiskereskedelemre vonatkozóan még tartalmazzák ezt a feltételt, ezért indokolt annak hatályon kívül helyezése.

Rodin adózási konferenciák
március 19.: Havi adó és járulékbevallás, szja bevallás március 19.: Kisadók a gyakorlatban március 26.: A 2013-as számviteli változások, a mikrogazdálkodói beszámoló és a hibajavítások számvitele Az összes Rodin-konferenciáról itt tájékozódhat.

A társasági adóról szóló törvény módosításaként a sport-támogatási rendszer oly módon kerül átalakításra, hogy a támogató a törvény alapján számított kiegészítő sportfejlesztési támogatást köteles a támogatott sportág szakszövetségén keresztül visszaforgatni a sport támogatására. A módosítás úgy rendelkezik, hogy ezen szabályokat első ízben a 2013–2014-es támogatási időszakban benyújtott új sportfejlesztési programok támogatásával összefüggésben kell alkalmazni.

Az adózás rendjéről szóló törvénynek az európai közösség adóügyi együttműködési szabályainak alkalmazására vonatkozó V. fejezete kikerült a törvényből. Ezzel kapcsolatban még néhány módosítást végre kell hajtani.

A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvényben várható változások közül jelentős érdeklődésre számot tartó témák a következők:

• Indokoltnak látszik, hogy a vendéglátó-ipari üzletekben és a kereskedelmi szálláshelyek kiszolgálást végző eladóterében az 1 literes (2 liter alatti) kiszerelésű alkoholtermékekből és borból ne csak egy, hanem választékonként öt-öt bontott palackot lehessen tartani.
• A jövedéki törvény üzletbezárásra vonatkozó rendelkezését módosítja a törvénytervezet oly módon, hogy nem minden esetben kötelező az üzlethelyiség, telephely bezárása, hanem a vámhatóság az eset összes körülményét figyelembe véve, mérlegelési jogkörében eljárva alkalmazhatja a szankciót vagy akár attól eltekinthet. Az üzletbezárás időtartama az első jogsértés esetében 30 napról 12 napra csökken.

Az általános forgalmi adóról szóló törvény úgy módosulna, hogy az adómentes termékértékesítés nem csak arra az esetre alkalmazható, ha a személygépkocsi beszerzéséhez le nem vonható adó kapcsolódott, hanem arra az esetre is, ha nem kapcsolódott ugyan előzetesen felszámított adó, de ha kapcsolódott volna, azt az adóalany nem helyezhette volna levonásba.

Pontosító jellegű módosítás lesz, hogy a 2013. április 1-jén hatályba lépő fordított adózás a 2309 90 vámtarifaszám alá tartozó, állatok etetésére szolgáló készítmények közül csak azokat érinti, melyek nem kutya- vagy macskaeledelek.

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvényben

• egyrészt módosítják a fogalomrendszert,
• másrészt lehetővé teszik, hogy az adózási mód választásából eddig kizárt, biztosítási ügynöki tevékenységet végző vállalkozások is bejelentkezhessenek az általános feltételek szerint a kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá,
• harmadrészt pedig a módosítás több ponton módosítja a kisvállalati adót.

A törvénytervezet értelmében a kisvállalati adó szerinti adózás választására egész évben lehetőség van. A kisvállalati adóalanyiság a választás állami adóhatósághoz történő bejelentését követő hónap első napjával jön létre, mely időponttól önálló üzleti év kezdődik.

A módosítás tartalmazza az egyes kisvállalati adóalap módosító tételeket a kisvállalati adóalanyiság megszűnésének adóévére. A korrekciós tételek biztosítják, hogy a kisvállalati adóban illetve a társasági adóban előírt eltérő adóalap-meghatározás folytán ne keletkezzen többszörös adófizetési kötelezettség.

A módosítás előírja, hogy a kisvállalati adó szerinti adózást választó korábbi társasági adóalanyok, a társasági adóalanyiságuk megszűnésének hónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig kötelesek a társasági adó bevallásukat benyújtani.

Hatályát veszti majd a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény:
a) 28. § (1) bekezdés a) pontjában az „a gyermeknevelési támogatás,” szövegrész,
b) 29. § (4) bekezdés a) pontjában az „a gyermeknevelési támogatás,” szövegrész,
c) 31. § (4) bekezdés a) pontjában az „ – átalányadózónak nem minősülő –” szövegrész.
Ez azt jelenti, hogy a heti 36 órás munkaviszonyban álló olyan vállalkozókra sem terjed ki a minimum járulékalap utáni fizetési kötelezettség, akik a vállalkozásukban az átalányadózást választják.

A főállású anyák (vagyis akik gyermeknevelési támogatásban részesülnek saját háztartásukban nevelt legalább három gyermekükre tekintettel) önfoglalkoztatási lehetőségének segítése érdekében hatályon kívül kerül az a szabály, amely előírja, hogy egyéni vagy társas vállalkozóként minimum járulékalap után kötelesek járulékokat fizetni a gyet folyósítása melletti munkavégzésük esetén.

Mindenki figyeljen arra, hogy ez csak törvénytervezet, amelyet különböző indítványokkal módosíthatnak illetve kiegészíthetnek. Ugyanakkor azért érdemes róla beszélni, mert

• egyrészt sok visszamenőleges hatály lesz a törvényben,
• másrészt még a két hónapja hatályba lépett változásokat sem tanultuk meg teljesen.

---