Uniós jogból jól állunk


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az uniós irányelvek csupán 1,2 százalékát nem ültették még át az Európai Unió tagországai nemzeti törvénykezésükbe, Magyarország 0,9 százalékkal az átlagnál is jobban áll – derül ki az Európai Bizottság eredménytáblájából. A testület rendszeresen készít kimutatást az egységes belső piaci jogelemek átvételéről, és most bejelentette, hogy eddig a tagországok még soha nem teljesítettek ilyen jól. Az átlagos hiány most először alacsonyabb az állam- és kormányfők által 2001-ben előirányzott 1,5 százalékos ideiglenes hiánycélnál.

Magyarország 1634 jogszabály közül mindössze 15-nek az átültetésével adós, ez a kilencedik legjobb teljesítmény. A táblából az is kiderült, hogy a tagállamok sokszor nem elég sikeresen ültetik át vagy helytelenül alkalmazzák a belső piaci szabályokat: mindössze nyolc tagállamnak sikerült az ellenük indított jogsértési eljárások számát csökkenteni. Az új tagállamok közül e téren csak Lengyelország esetében aggasztja a bizottságot a jogsértési eljárások számottevő növekedése a tavalyi év során.

Magyarország ellen 22 szabálysértési eljárás van folyamatban, ez több, mint a feleannyiban érintett Észtországé, de messze elmarad a régi tagállamokétól: Olaszország ellen például 161 eljárás folyik, de a 15 régi tag közül tíz esetében meghaladja az 50-et a procedúrák száma.

Forrás: PrivátBankár


Kapcsolódó cikkek

2024. június 21.

NGM: nem a szegénység, hanem az óvatosság miatt fogyaszt keveset a lakosság

Az elmúlt napokban látott napvilágot az Eurostat friss adatközlése, miszerint a magyar háztartások fogyasztása az uniós átlag 70 százalékát éri el. Az adatot többen helytelenül értelmezve, a közvéleményt tudatosan félrevezetve úgy állították be, hogy Magyarország az unió legszegényebb országa, ami teljességgel nonszensz és szándékos hazugság – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.