Osztalékfizetés házipénztárból 10%-os adóval: 2007. február 5-én lejár a határidő!


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A házipénztáradó alkotmányellenességét megállapító alkotmánybírósági határozat nem érintette a házipénztár állomány indokolt szintre történő csökkentését szolgáló, a személyi jövedelemadóról szóló törvény nyári módosításában szereplő, a 2006. évi adózott eredmény felosztásakor az eredménytartalék terhére megállapított osztalékra alkalmazható egyszeri 10 százalékos adó érvényesíthetőségét. Az egyszeri 10 százalékos adókulcs érvényesíthetőségének azonban a decemberi törvénymódosítás szerinti új feltétele, hogy a 10 százalékos osztalék megállapítása, jóváhagyása és a magánszemély által a bevétel megszerzése a törvény kihirdetését követő 45. napig megtörténjen. Az említett rendelkezést tartalmazó egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi CXXXI. törvény kihirdetésére 2006. december 22-én került sor, így a kedvezményes osztalékadózásra vonatkozó rendelkezéseket 2007. február 5-éig lehet alkalmazni és e törvényi rendelkezés 2007. február 6-án hatályát veszti.

1. Az egyszeri 10 százalékos osztalékadó megállapítása, bevallása, megfizetése

Az egyszeri 10 százalékos adókulcsot alkalmazhatja az a társas vállalkozás, amely a magánszemély tagja részére osztalékot állapít meg és fizet 2007. február 5-éig. A számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó evaalany is alkalmazhatja ezt a rendelkezést, ha 2007. február 5-éig az adóalanyisága első üzleti évének nyitó adatai között kimutatott saját tőke terhére hagy jóvá és fizet osztalékot a tagja részére.

Az eredménytartalék terhére megállapított osztaléknak egyszeri 10 százalék adókulcs alkalmazhatóságához meg kell határozni az átlagos napi készpénz záró-egyenleget és az átlagos napi készpénzforgalmat a 2006. január 1-augusztus 31. közötti időszakra.

Ha az átlagos napi készpénz záró-egyenleg összege az átlagos napi készpénzforgalom összegének kétszeresét meghaladja, a meghaladó részből – de legfeljebb a jóváhagyott osztaléknak az eredménytartalék terhére megállapított összegéből – ki kell számítani az osztalékra jogosult magánszemély vagyoni betétje (részvény, üzletrész, vagyonjegy, ügyvédek esetében a választott módszer szerinti viszonyítási alap stb.) arányában a magánszemélyre jutó részt.

A jóváhagyott osztaléknak az eredménytartalék terhére megállapított összegéből az előbbiek szerint számított különbözettel megegyező rész adója 10 százalék. Az osztalék további része (a magánszemély számára jóváhagyott osztalékból az előbbiekben számított különbözettel csökkentett rész) adóját a 25, illetőleg a 35 százalékos kulccsal az erre vonatkozó rendelkezések szerint kell meghatározni.

Az átlagos napi készpénz záró-egyenleget a házipénztár napi záró-egyenlegei együttes összegének és a napi záró-egyenlegek számításánál figyelembe vett napok számának a hányadosaként kell kiszámítani. Nem kell figyelembe venni azokat a napokat, amikor nem volt pénztári forgalom.

Az átlagos napi készpénzforgalom a házipénztárba befolyt és a házipénztárból kifizetett összegek napi egyenlegei (a bevételezett összeg csökkentve a kiadott összeggel) előjeltől független együttes összegének és a napi egyenlegek számításánál figyelembe vett napok számának a hányadosa. Például, ha csak két napon lenne forgalom és az egyik nap egyenlege plusz 200 ezer forint, a második napon, pedig mínusz 600 ezer forint, akkor is a két nap együttes összege 800 ezer forint, amelynek átlaga 400 ezer forint.

Tekintettel arra, hogy sem az átlagos napi készpénz záró-egyenleg sem az átlagos napi készpénzforgalom számításánál nem kell figyelembe venni azokat a napokat, amikor nem volt pénztári forgalom, különleges jelentősége van a 2006. január 1-jei nyitóegyenlegnek. Ezen a napon az esetek többségében nincs forgalom így a nyitóegyenleg lesz a január 1-jei napi záró-egyenleg és egyben az első olyan nap (például január 2-a) nyitóegyenlege, amelyen már volt forgalom. Forgalom hiányában azonban a január 1-jei nyitó összeggel és ezzel a nappal az átlag számításánál nem kell foglalkozni.

Az adót a kifizetőnek a bevételszerzés napjára kell megállapítania, és arról külön igazolást kell adnia. Az igazolásban a 25, illetve 35 százalékkal adózó osztalék alapjától és adójától elkülönítve kell szerepeltetni a kedvezményes adózású osztalék összegét és adóját.

A 2006-ban osztalékelőleg címen megszerzett jövedelemre a 10 százalékos adómérték nem alkalmazható, mivel nem teljesül a törvény azon előírása, hogy az osztalék megállapítás évében megszerzett bevétel.

Ha a 2006. év adózott eredménye negatív, akkor a számviteli törvény előírása szerint osztalékként legfeljebb a bevont eredménytartaléknak a negatív adózott eredménnyel csökkentett összege (és természetesen legfeljebb az átlagos napi készpénz záró-egyenleg összegének az átlagos napi készpénzforgalom kétszeresét meghaladó részével egyező összeg) után lehet a 10 százalékos adómértéket alkalmazni. Például, ha a 2006. évi eredmény 4 millió forint veszteség, a bevont eredménytartalék 10 millió forint, akkor osztalékként 6 millió forint hagyható jóvá. Így, ha az átlagos napi készpénz záró-egyenleg összegének az átlagos napi készpénzforgalom kétszeresét meghaladó része 8 millió forint, akkor 6 millió forintra, míg, ha az átlagos napi készpénz záró-egyenleg összegének az átlagos napi készpénzforgalom kétszeresét meghaladó része 4 millió forint, akkor erre az összegre érvényes a 10 százalékos adó.

A magánszemély számára a bevétel megszerzése szempontjából jelentősége van annak, hogy a 2006. évre jóváhagyott osztalék egészét a megállapítás évében (gyakorlatilag 2007-ben) meg kell kapnia (bevételként igazolni kell-e), avagy elegendő-e a 10 százalékos mértékű adófizetési kötelezettség alá eső osztalék – 2007. február 5-éig – történő megszerzése, míg a 25, illetve a 35 százalékos mértékű adófizetési kötelezettség alá eső osztalékot, pedig alapítókkal szembeni kötelezettségként kimutatni.

Elegendő a 10 százalékos mértékű adófizetési kötelezettség alá eső osztalék – 2007. február 5-éig – történő kifizetésének igazolása, mivel a kedvezőbb osztalékadózási szabályokat tartalmazó, az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi LXI. törvény 223. §-ának (17) bekezdésében nincs külön előírás arra vonatkozóan, hogy a készpénzállomány csökkenésével összefüggő egyszeri kedvező osztalékadózási szabályok alkalmazhatóságának feltétele lenne a 2006. év adózott eredménye terhére jóváhagyott 25, illetve a 35 százalékos mértékű adófizetési kötelezettség alá eső osztalék megszerzése (bevételként igazolása).

Az adó megfizetésére választható, hogy a kifizetőtől kapott igazolás alapján az adót a magánszemély 2007. április 12-éig megfizeti, vagy a kifizető vonja le, vallja be és fizeti meg. Mindkét esetben kérelmezhető részletfizetés, ekkor az adóhatóság az adóévben és az azt követő négy adóévben öt egyenlő részletben történő megfizetést engedélyez.

A kifizető a magánszemély részére megállapított osztalékot január vagy február hónapról benyújtandó 0708-as bevallás 05-ös lapjának 431. sorában vallja be. Ez a lap magánszemélyenként töltendő ki. A sor „b” oszlopában a bruttó összeget, „d” oszlopában az adó összegét kell feltüntetni. Ha az adót a kifizető levonja, a sor „e” oszlopában is szerepeltetnie kell az összeget. Az összes érintett magánszemélyre vonatkozóan kitöltött sorok „e” oszlopainak összesítése megjelenik a 0708-as bevallás 02-01-es lapjának 117. sorában, erre az összegre kérhető részletfizetés. Az engedélyezés kérelem alapján történik, a bevallásban ez nem jelenik meg. A kifizető a részletfizetés engedélyezését legkésőbb 2007. március 12-éig kérelmezheti.

Amennyiben a kifizető az adót nem vonja le, a 05-ös lap 431. sorának „e” oszlopába 0-t kell írni, ekkor értelemszerűen a 117. sorban sem jelenik meg összeg. Ebben az esetben a kifizetőnek fel kell hívnia a magánszemély figyelmét adófizetési kötelezettségére.

A jóváhagyott és megállapított összegről a kifizetőnek igazolást kell kiállítania, amelyben a szóban forgó kifizetést, valamint az azzal kapcsolatban megállapított, levont adót az „egyéb” osztalékra vonatkozó adatoktól elkülönítve kell megjeleníteni. Az igazolás formájára, tartalmára nincs külön nyomtatvány.

Ha a magánszemély fizeti meg az adót, akkor azt 2007. április 12-éig kell megtennie, és a részletfizetésre vonatkozó kérelmet is legkésőbb eddig kell benyújtania.

A magánszemély a kifizetőtől kapott igazolás alapján a 10 százalékos mértékű adókulccsal adózó adóalapot és ennek az adóját az osztalék másik részétől és annak adójától elkülönítve az adóbevallásában az osztalékra vonatkozó szabályok szerint köteles bevallani. Ennek az osztaléknak a bevallása legtöbb esetben a magánszemély 2007. évről készítendő bevallásában jelenik meg.

Abban az esetben, ha a kifizető a naptári évtől eltérő üzleti évet alkalmaz, elképzelhető, hogy az osztalék megállapítására és jóváhagyására már 2006-ban sor került. Ez akkor fordulhat elő, ha a kifizető mérlegfordulónapja 2006. szeptember 1-je vagy azt követő időpont. Ekkor a jövedelmet a magánszemélynek a 2006. évi bevallásában kell szerepeltetnie. A 0653-as bevallás 156. sorába kell beírni a kifizető igazolása alapján a 10 százalékos osztalékrészt és annak adóját. Ha az adót a magánszemély köteles megfizetni és az adóhatóság részletfizetést engedélyezett, a bevallás ezen sorának „a” oszlopában ezt a tényt X beírásával kell jelölni.

2. A házipénztáradó megszűntetésével összefüggő egyéb rendelkezések

2.1. Személyi jövedelemadó

A házipénztár állomány indokolt szinten tartása érdekében kamatkedvezményből származó jövedelem keletkezik 2007. február 6-ától 30 napot meghaladó időtartamra kizárólag a kifizető tevékenységével összefüggésben, a tevékenységet szolgáló eszköz megszerzése, szolgáltatás igénybevétele érdekében adott előleggel, elszámolásra kiadott összeggel összefüggésben.

A jövedelem a kifizető magánszeméllyel szemben fennálló követelésére a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összegével – ha a kifizető bizonyítja, hogy a szokásos piaci kamat ennél alacsonyabb, akkor a szokásos piaci kamattal – kiszámított kamatnak az a része, amely meghaladja az e követelés révén a kifizetőt megillető kamatot.

Az adó mértéke 44 százalék, amelyet a kifizetőnek adóévenként, az adóév utolsó napjára – ha a követelés az adóévben megszűnt, akkor a megszűnés napjára – kell megállapítania.

Az előbbi szabálytól eltérően, ha magánszemély nem önálló tevékenységére tekintettel, vagy egyébként a nem önálló tevékenység alapjául szolgáló jogviszonyával összefüggésben kap elszámolásra előleget, a kamatkedvezmény a magánszemély nem önálló tevékenységéből származó bevételének minősül [Szja tv. 72. § (3) bekezdés].

2.2. Számviteli szabályozás

A számvitelről szóló törvény szerint ki kell alakítani, és írásba kell foglalni a gazdálkodó adottságainak, körülményeinek leginkább megfelelő – a törvény végrehajtásának módszereit, eszközeit meghatározó – számviteli politikát.

A számviteli politika keretében írásban rögzíteni kell – többek között – azokat a gazdálkodóra jellemző szabályokat, előírásokat, módszereket, amelyekkel meghatározza, hogy mit tekint a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából lényegesnek, jelentősnek, nem lényegesnek, nem jelentősnek, továbbá meghatározza azt, hogy a törvényben biztosított választási, minősítési lehetőségek közül melyeket, milyen feltételek fennállása esetén alkalmaz, az alkalmazott gyakorlatot milyen okok miatt kell megváltoztatni.

A számviteli politika keretében el kell készíteni többek között a pénzkezelési szabályzatot.
Az új szabályozás alapján a számvitelről szóló törvény külön rögzíti, hogy a pénzkezelési szabályzatban rendelkezni kell legalább a pénzforgalom (készpénzben, illetve bankszámlán történő) lebonyolításának rendjéről, a pénzkezelés személyi és tárgyi feltételeiről, felelősségi szabályairól, a készpénzben és a bankszámlán tartott pénzeszközök közötti forgalomról, a készpénzállományt érintő pénzmozgások jogcímeiről és eljárási rendjéről, a napi készpénz záró állomány maximális mértékéről, a készpénzállomány ellenőrzésekor követendő eljárásról, az ellenőrzés gyakoriságáról, a pénzszállítás feltételeiről, a pénzkezeléssel kapcsolatos bizonylatok rendjéről és a pénzforgalommal kapcsolatos nyilvántartási szabályokról. A számvitelről szóló törvény vonatkozó szabálya szerint a pénzkezelési szabályzat kiegészítését a változások hatálybalépését követő 90 napon belül kell elvégezni [Szt. 14. § (8)-(9) bekezdések].

2.3. Adózás rendje

Az adózó a számviteli törvényben meghatározott készpénzkezelési szabályzatra vonatkozó rendelkezések megsértése esetén 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. A mulasztási bírság megállapításával egyidejűleg az adóhatóság az adózót – határidő tűzésével – teljesítésre hívja fel. A kiszabott bírság kétszeresét kell újabb határidő tűzésével megállapítani, ha a teljesítésre kötelező, előző határozatban előírt határidőt az adózó elmulasztotta. Ezen rendelkezések 2007. február 15-étől hatályosak [Art. 172. § új (18) bekezdése].



Kapcsolódó cikkek