Útdíj a digitális országúton is?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A jövő évre tervezett adóváltozásokat (is) tartalmazó, kedden nyilvánosságra került törvényjavaslat társadalmilag és gazdaságilag egyik legérzékenyebb eleme a 2012 nyarán bevezetett távközlési adó kiegészítésének szánt, az internetes adatforgalom után általánosan fizetendő 150 forint/ gigabyte nagyságú adótétel. A BDO Magyarország álláspontja szerint egy ilyen adótétel általános bevezetése jelentős hátrányokat okoz a társadalom és a gazdaság számtalan területén, ugyanakkor messze elkerüli az adó bevezetésének valódi célját: az interneten jelentős bevételeket elérő vállalkozások megfelelő adóztatását.


Ahhoz, hogy egy ilyen új adó az aktuális költségvetési célok mellett a kitűzött kormányzati politikai és társadalmi célokat is elérje, vagy azokat legalább ne akadályozza, a BDO véleménye szerint az alábbi érdemi módosítások szükségesek:

– A lakossági előfizetők teljes kihagyása a tervezett adó hatálya alól. Az internet ebben a fogyasztói körben ugyanis elsődlegesen tudást, gyors ismeret- és információszerzést valamint kikapcsolódást jelent, nem pedig adóztatható jövedelmet vagy fogyasztást.

– A vállalkozói internetfelhasználók bevonása a tervezett adónem alá, különös figyelemmel az alábbi szempontokra:

  • legyen felső korlátja az adónak (lásd tranzakciós illeték elve)
  • vegye figyelembe a szolgáltatás jellegét (teljesen eltérő internetes adatforgalmat produkál egy általános KKV, például egy több száz fejlesztőt vagy munkavállalót foglalkoztató szoftverfejlesztő és-szolgáltató, mint egy szolgáltatóközpont (SSC) vállalkozás)
  • legyen figyelemmel az esetlegesen fizetendő (szintén a közelmúltban bevezetett) reklámadóra, amelyet internetes reklámok esetén már fizetnek az érintett vállalkozások
  • a környező országokhoz képest (ahol még nincs ilyen adó) ne jelentsen azonnali adózásbeli versenyhátrányt.

„Egy megfelelően fókuszált és jól előkészített, az internetes adatforgalmon alapú adó (úgynevezett byte adó) az útdíjhoz hasonlóan eredményesen bevezethető az internet minden pozitív társadalmi tulajdonságának megtartása mellett – hangsúlyozza Gerendy Zoltán, a BDO Magyarország vezető adótanácsadó partnere. – Elengedhetetlen azonban, hogy az internetes „útdíjat” csak az fizesse, aki ténylegesen üzleti célra használja a „digitális országúton”, és ne az, aki csak a járdán sétál és kirakatokat néz, vagy éppen az út mentén kirándul.”


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Fontos transzferár-kötelezettségek és határidők | A pénz beszél

Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.