Útmutató a szuperbruttóhoz
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
2010. január 1-jétől az Országgyűlés által korábban elfogadott adótörvény-módosítások értelmében bevezetésre került a személyi jövedelemadózásban az adóalap-kiegészítés, amely a köznyelvben szuperbruttósítás néven vált ismertté.
A gyakorlati életben ezzel a változással elsőként a 2010. januári havi jövedelem, munkabér, megbízási díj kézhezvételekor vagy éppen a vállalkozói kivét, kivét-kiegészítés kifizetésekor szembesülhetünk – írja hírlevelében az RSM DTM Hungary tanácsadócég.
Az adóalap-kiegészítés nem más, mint az összes összevont adóalapba tartozó jövedelem (kivéve az adóterhet nem viselő járandóságot) után az alábbi mértékkel megállapított összeg:
– a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény szerinti társadalombiztosítási járulék általános mértékével (az idén 27 százalék),
– biztosítási kötelezettség hiányában az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény szerinti, az összevont adóalapba tartozó jövedelmet terhelő egészségügyi hozzájárulás mértékével (az idén szintén 27 százalék).
Az összevont adóalap része az adóévben adókötelezettség alá eső
– önálló tevékenységből származó jövedelem, mint például az egyéni vállalkozói kivét,
– nem önálló tevékenységből származó jövedelem (mint például a munkabér),
– egyéb bevételből megállapított jövedelem, mint például az értékpapír-átruházásból származó jövedelem,
– átalányadózás esetén az egyéni vállalkozói, a mezőgazdasági kistermelői bevételből az átalányban megállapított jövedelem, és
– a fentebb említett adóalap-kiegészítés.
Abban az esetben, ha a magánszemély a jövedelem után társadalombiztosítási járulék, egészségügyi hozzájárulás megfizetésére kötelezett, akkor az adóalap-kiegészítés kiszámításakor jövedelemnek a megállapított összevont adóalapba tartozó jövedelem 78 százalékát kell figyelembe venni. Két esetben mégsem lehet ezt a csökkentést alkalmazni, mégpedig akkor, ha a magánszemély költségként elszámolja a társadalombiztosítási járulékot és az egészségügyi hozzájárulást, vagy ha azt megtérítették a számára.
Tehát, amint arra az Alkotmánybíróság döntésében is hivatkozott, a magánszemély nem a munkáltató által fizetett társadalombiztosítási járulék után fizet személyi jövedelemadót – hiszen az is korrigál, akinek nincs biztosítási kötelezettsége – hanem az annak mértékével korrigált adóalap -kiegészítés után.
A szuperbruttósítás kapcsán még azt is fontos kiemelni, hogy habár 2010. január 1-jétől jelentős mértékkel emelkedtek az adójóváírás jogosultsági határai, de magát az adójóváírás összegét és annak jövedelemkorlátait is az adóalap-kiegészítéssel megnövelt értékek figyelembevételével kell megállapítani.
Forrás: Portfolio.hu
