Vállalkozás megszüntetése az üzletbezárás kijátszására

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az adózó indokoltan megszünteti a vállalkozását és nem kötelezhető arra, hogy azt elhalassza a szankcióként előírt üzletbezárás foganatosításának a bevárásáig. Az adóhatóság ellenben vizsgálhatja, hogy valós akaraton alapult-e a vállalkozás megszüntetése, vagy pedig ennek célja egyedül a szankció kijátszása volt-e. Utóbbi esetben mulasztási bírság kiszabására kerülhet sor.

Az elsőfokú adóhatóság be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása miatt 180 ezer forint mulasztási bírság megfizetésére kötelezte a felperest, valamint üzletének 12 napra történő lezárását rendelte el. Az adózóval történt egyeztetés alapján a lezárás időpontját november közepében jelölte meg, melyről az adózót ismételten külön is tájékoztatták.

Az adózó az üzletet októberben közepén bezárta, és működési engedélyét az önkormányzatnál leadta. A következő naptól a felesége működtette az üzletet az október 16-án kiváltott vállalkozói igazolvány alapján. Az adózó ezt követően segítő családtagként tevékenykedett az üzletben. Október végén levélben tájékoztatta a hatóságot, hogy az üzletet a hónap közepén bezárta. Az adóhatóság munkatársai így az üzletlezárást nem tudták már foganatosítani, mivel azt az adózó felesége üzemeltette. Az adózó ugyanakkor a vállalkozói igazolványát csak november közepén adta vissza.

Az adóhatóság üzletlezárás akadályozása miatt az Art. alapján 180 ezer forint mulasztási bírság megfizetésére kötelezte a vállalkozását megszüntető magánszemélyt. A határozatot a másodfokú adóhatóság is helybenhagyta. Kifejtette, hogy a megbírságolt magánszemély az üzletlezárást elrendelő másodfokú határozat kézhezvételét, illetve az üzlet üzemeltetése körében végzett eljárás során tett nyilatkozattételét követően adta le vállalkozói igazolványát, felesége azonos tevékenységi körben üzemelteti az üzletet, aki közeli hozzátartozója, és köztük korábban is munkakapcsolat állt fenn. Az adóhatóság nem fogadta el a megbírságolt magánszemély egészségügyi állapotára és gépkocsijának totálkárosságára való hivatkozását.

Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a bírsággal sújtott magánszemély keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában hivatkozott arra, hogy az adójogviszonyokban a jogokat rendeltetésszerűen kell gyakorolni. A mulasztási bírság kapcsán az Art előírja, hogy az üzletzárás akadályozásáért az adózónak nem minősülő magánszemély is szankcionálható. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a vállalkozó, amikor vállalkozási tevékenységével felhagyott, és működési engedélyét visszaadta, tisztában volt azzal, hogy vele szemben jogerős üzletzárást rendeltek el. Üzleti tevékenységének megszüntetéséről csak két héttel a működési engedély visszaadása után értesítette az adóhatóságot. Az általa hivatkozott baleset pedig több hónappal a működési engedély visszaadása előtt történt. A korábbi vállalkozó e magatartásával megszegte az együttműködési kötelezettségét, és sértette a jóhiszemű joggyakorlás követelményét. Az üzletben a felesége folytatta a vállalkozást, amelyben, mint segítő családtag tevékenykedett. Ez is azt jelzi, hogy a korábbi vállalkozó az üzletzárást úgy kívánta meghiúsítani, hogy üzleti tevékenységével felhagy, azt követően felesége neve alatt működik tovább az üzlet. Az egészségi állapotra való hivatkozás sem helytálló, hiszen ez nem zavarta abban, hogy az üzletben mint segítő családtag dolgozzon. A felperes magatartása tehát az üzletzárás szándékos meghiúsítására irányult.

A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve annak hatályon kívül helyezését, és a keresetének elfogadását azzal, hogy nem az üzletlezárás meghiúsítása céljából zárta be üzletét, és hagyta abba vállalkozási tevékenységét. Erre egészségi állapota, a szállításban felhasznált tehergépkocsijának üzemképtelensége miatt került sor. Hivatkozott arra is, hogy nem azért adta le vállalkozói igazolványát, hogy az üzletlezárást meghiúsítsa. A szerződéses szabadság elve alapján jogában állt vállalkozói tevékenységének felhagyása.

A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a felülvizsgálati kérelem nem alapos. Utal arra, hogy az Art. szerint az ellenőrzés, az üzletzárás, illetve a végrehajtási eljárás akadályozásáért az adózónak nem minősülő magánszemély is szankcionálható. Ha a törvény az üzletlezárás alkalmazását kizárja, vagy az adózó az üzletlezárás, illetőleg a tevékenység felfüggesztésének foganatosítását meghiúsítja, valamint a lezárt üzletet kinyitja, vagy tevékenységét a felfüggesztés ellenére folytatja, a mulasztási bírság felső határa az üzletlezárás, tevékenység-felfüggesztés határozatban megjelölt napjai számának, illetve a bírság adózóra egyébként vonatkozó, törvényben rögzített legmagasabb értékének szorzata.

A Legfelsőbb Bíróság elfogadta azt az érvelést, miszerint a vállalkozás szabadsága egyben jelenti a vállalkozás megszüntetésének lehetőségét is. Az adózó tehát, ha indokoltan megszünteti a vállalkozását, nem kötelezhető, hogy azt elhalassza a szankcióként előírt üzletbezárás foganatosításának bevárásáig. Ugyanakkor az adóhatóság vizsgálhatja, hogy valós akaraton alapult-e a vállalkozás megszüntetése, vagy pedig ennek célja egyedül a szankció kijátszása volt-e. Az iratok alapján egyértelműen megállapítható, hogy tudomással bírt a jogerős üzletlezárás szankcióról, és annak – vele egyeztetett – időpontjáról. Az üzlet átadásáról is csak két hét múlva tájékoztatta az adóhatóságot, és a vállalkozói engedélyét csak a meghiúsult lezárását követően, 20 nap múlva adta le.

A Legfelsőbb Bíróság nem vitatta a felperes azon jogát, hogy saját választása alapján vállalkozása megszüntetéséről döntsön. Ugyanakkor – mivel vállalkozásával kapcsolatban üzlete lezárásának elrendelésére került sor – rosszhiszemű magatartásnak kell minősíteni, hogy az üzletzárás foganatosítása előtt nem bizonyított okokra hivatkozással a vállalkozását megszüntette, és az üzletet átengedte. E körben alappal feltételezte az adóhatóság, hogy az üzletnek a felesége részére történő átengedésével a felperes megszegte az együttműködési kötelezettségét, és megsértette a jóhiszemű joggyakorlás követelményét. Az Art szerint a magánszemély adózó 200 ezer forintig, más adózó 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha az ellenőrzést, az üzletlezárást, illetőleg a tevékenység felfüggesztésének alkalmazását vagy a végrehajtási eljárást a megjelenési kötelezettség elmulasztásával, az együttműködési kötelezettség megsértésével vagy más módon akadályozza. A fentiekre figyelemmel a Legfelsőbb Bírósága a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta, így végső soron nem került sor a bírságot kiszabó határozat megsemmisítésére sem.

---