1,3 milliárd forint áfát csalt el a szabolcsi számlagyár
Az ügy elsőrendű vádlottja terhelő vallomást tett három társára, így az ügyészség felfüggesztett börtönbüntetés kiszabását indítványozta vele szemben.
Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A január 1-jétől bevezetett családi járulékkedvezmény az egyéni- és társas vállalkozókat is megilleti. A rendszer lényege, hogy ha a havi jövedelem személyi jövedelemadójának alapja nem teszi lehetővé az egyébként járó gyermek-kedvezmény leírását, akkor a tényleges jövedelem járulékaiból folytatható az elszámolás. A szabályokat elmagyarázzuk és példákkal illusztráljuk.
Ahhoz azonban, hogy ezt a kedvezményt ténylegesen igénybe tudják venni, több feltételnek is teljesülnie kell. Ezek közül a legfontosabb, hogy a járulékkedvezmény csak a személyi jövedelemadó alapot képező jövedelmet terhelő járulékok terhére érvényesíthető.
A Tbj. 24/A.§-a szerint egyéni és társas vállalkozó esetén a családi járulékkedvezményt a vállalkozói kivétet, az átalányban megállapított jövedelmet vagy a személyes közreműködői díjat terhelő járulékok erejéig lehet érvényesíteni. Amennyiben a társas vállalkozót munkaviszonyban foglalkoztatják, akkor az ezt terhelő járulékok használhatók a kedvezmény igénybevételére. Mindezek a bonyolult megfogalmazások azt próbálják egyértelműsíteni, hogy ha a vállalkozó ténylegesen nem vesz fel jövedelmet, – ezért személyi jövedelemadó kötelezettsége sincs, – akkor az ún. minimumjárulékokból nem vehet igénybe kedvezményt. Tehát csak a ténylegesen felvett jövedelem jogosít a családi kedvezmény igénybevételére.
A Tbj. 51.§-a értelmében a családi járulékkedvezmény havi összege a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti családi kedvezmény adóelőleg-nyilatkozat szerinti havi összege és a tárgyhavi személyi jövedelemadó adóelőleg-alap különbözetének – ha az pozitív – 16 százaléka, de legfeljebb a biztosítottat a tárgyhónapban terhelő
a) természetbeni egészségbiztosítási járulék és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, és
b) nyugdíjjárulék
összege.
Áfa törvény és számlázás szabályainak gyakorlati alkalmazása |
---|
Előadó: Sike Olga főosztályvezető-helyettes, NAV |
A családi kedvezmény – az eltartottak lélekszámától függően – kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként
a) egy és kettő eltartott esetén 62 500 forint,
b) három és minden további eltartott esetén 206 250 forint.
Mivel nem minősülnek biztosítottnak, nem érvényesíthet családi járulékkedvezményt a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vagy társas vállalkozók sem.
Első példa A feleség munkaviszonyban dolgozik, ahol a bruttó bére és a jövedelemadó alapja 350.000 forint. A férj vállalkozó, aki személyes közreműködési díjat vesz fel, havonta 380.000 forintot. 3 gyerekük van, akik kedvezményezett eltartottak és 3 * 206.250 forint családi kedvezmény jár utánuk. Ez havi 618.750 forint. Ha 50-50%-ban (309.375 Ft) megosztják egymás között nyilatkozattal a családi kedvezményt, akkor ezt az összeget mindketten havonta igénybe tudják venni szja-alap csökkentésként. A feleség 350.000 – 309.375 = 40.625 forint után fog 16% személyi jövedelemadót fizetni. A férj szja befizetése pedig 380.000 – 309.375 = 70.625 után lesz 16%. Családi járulékkedvezmény igénybevételére nincs szükségük, mert a fizetésük fedezi a kedvezményhez szükséges összeget. |
Második példa Ha az előző példát úgy módosítjuk, hogy a feleség adatai változatlanok maradnak és továbbra is 50-50%-ban osztják meg a kedvezményt a nyilatkozatuk szerint, de a férj személyes közreműködési díjának havi összege 200.000 forint, akkor 309.375-200.000=109.375 forint kedvezmény-különbözet jelentkezik a férjnél, amit családi járulékkedvezményként vehet igénybe. Ennek a különbözetnek az szja-tartalma képezi a járulékkedvezményt: 109.375 * 0,16 = 17.500 Ft. Mivel a férj ténylegesen havi 200.000 forint jövedelmet vesz fel, ennek járulékaiból veheti igénybe a kedvezményt. 4% természetbeni egészségbiztosítási járulék: 200.000 * 0,04= 8.000 Ft. 3% pénzbeli egészségbiztosítási járulék: 200.000 * 0,03= 6.000 Ft 10% nyugdíjjárulék: 200.000 * 0,1 = 20.000 Ebből következik, hogy a vállalkozó férj személyes közreműködői díjából a foglalkoztató nem vonja le a természetbeni és a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot (összesen 14.000 Ft), valamint a nyugdíjjárulékból 3.500 forintot. Ezzel igénybe vette a családi járulékkedvezményt. Ugyanakkor 16.500 Ft nyugdíjjárulék és 1,5% azaz 3.000 forint munkaerő-piaci járulék levonásra kerül. A törvény értelmében a munkaerő-piaci járulékkal szemben nem lehet kedvezményt érvényesíteni. |
Figyelem! A következőkre fontos odafigyelni az adóelőleg levonására jogosult foglalkoztatónak átadott a családi kedvezmény érvényesítését kérő adóelőleg-nyilatkozattal kapcsolatban:
Harmadik példa Az egyéni vállalkozó havi 100.000 forint jövedelem-kivétet számol el. 2 gyermeke van, akik kedvezményezett eltartottnak minősülnek, így az elszámolható családi kedvezmény összege 2* 62.500 = 125.000 Ft. Ez több mint az szja-alapot képező jövedelme, ezért járulékkedvezményt is elszámolhat. A biztosított egyéni vállalkozó (főállású) a családi járulékkedvezmény havi, illetve negyedéves összegét saját maga állapítja meg. A személyi jövedelemadóról szóló törvény 49.§ (6) bekezdése szerint, ha az egyéni vállalkozó családi járulékkedvezményt kíván igénybe venni, akkor – saját döntése alapján, az általános szabályoktól eltérően – a vállalkozói kivét vagy az átalányban megállapított jövedelem adóelőlegét havonta állapítja meg és vallja be. A példabeli vállalkozónk szja-t nem fizet, ezzel 100.000 forintnak megfelelő családi kedvezményt elszámolt. Marad 25.000 Ft, melynek 16%-a 4.000 forint. Ennyi családi járulékkedvezmény illeti meg. A tényleges kivét 4%-os természetbeni egészségbiztosítási járuléka 4.000 Ft az az összeg, amit nem kell levonnia a kivétből és befizetni. |
Fontos hangsúlyozni, hogy a minimumjárulék miatt az összes természetbeni egészségbiztosítási járuléka ennél több lesz. Ennek az az oka, hogy a főfoglalkozású egyéni- és társas vállalkozónak
Az egyéni vállalkozónál a minimálbér általában a garantált bérminimumot (2014-ben 118.000 Ft/hó) jelenti. Ennek 1,5-szerese 177.000 Ft. Ezután kell természetbeni egészségbiztosítási járulékot fizetni, ami 7080 Ft. Ebből 4.000 forint a családi járulékkedvezmény és 3.080 forint a befizetendő.
Adómozaik 2015 |
---|
10.00-11.00 – Art – Dr. Kovács Ferenc 10:00-11:30 – Tb, ellátások – Farkasné Gondos Krisztina Helyszín: Lurdy Konferencia és Rendezvényközpont |
Az ügy elsőrendű vádlottja terhelő vallomást tett három társára, így az ügyészség felfüggesztett börtönbüntetés kiszabását indítványozta vele szemben.
Az áfát 1992-ben vezették be, az elsősorban az ipar és a kereskedelem adóztatására fókuszál. Algériában az áfa a szolgáltatásnyújtás helyett az “egyéb műveletekre” vonatkozik, ide tartoznak például az átruházott jogok, a bérbe adott eszközök vagy az elvégzett tanulmányok. Jöjjenek az érdekes részletek!
Harmadszor sóhajthatnak fel a gyógyszercégek az Európai Bíróság Novo Nordisk ügyében hozott, a teljes iparág által nagyon várt ítéletének köszönhetően. Milliárdokkal csökkenhet visszamenőleg a teljes szektor áfa terhe, hangsúlyozzák a Baker McKenzie ügyvédei, dr. Riszter Gergely és dr. Bodrogi-Szabó Tímea.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!