Vállalkozók családi járulékkedvezményének elszámolása


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A január 1-jétől bevezetett családi járulékkedvezmény az egyéni- és társas vállalkozókat is megilleti. A rendszer lényege, hogy ha a havi jövedelem személyi jövedelemadójának alapja nem teszi lehetővé az egyébként járó gyermek-kedvezmény leírását, akkor a tényleges jövedelem járulékaiból folytatható az elszámolás. A szabályokat elmagyarázzuk és példákkal illusztráljuk.


Ahhoz azonban, hogy ezt a kedvezményt ténylegesen igénybe tudják venni, több feltételnek is teljesülnie kell. Ezek közül a legfontosabb, hogy a járulékkedvezmény csak a személyi jövedelemadó alapot képező jövedelmet terhelő járulékok terhére érvényesíthető.

A Tbj. 24/A.§-a szerint egyéni és társas vállalkozó esetén a családi járulékkedvezményt a vállalkozói kivétet, az átalányban megállapított jövedelmet vagy a személyes közreműködői díjat terhelő járulékok erejéig lehet érvényesíteni. Amennyiben a társas vállalkozót munkaviszonyban foglalkoztatják, akkor az ezt terhelő járulékok használhatók a kedvezmény igénybevételére. Mindezek a bonyolult megfogalmazások azt próbálják egyértelműsíteni, hogy ha a vállalkozó ténylegesen nem vesz fel jövedelmet, – ezért személyi jövedelemadó kötelezettsége sincs, – akkor az ún. minimumjárulékokból nem vehet igénybe kedvezményt. Tehát csak a ténylegesen felvett jövedelem jogosít a családi kedvezmény igénybevételére.

A Tbj. 51.§-a értelmében a családi járulékkedvezmény havi összege a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti családi kedvezmény adóelőleg-nyilatkozat szerinti havi összege és a tárgyhavi személyi jövedelemadó adóelőleg-alap különbözetének – ha az pozitív – 16 százaléka, de legfeljebb a biztosítottat a tárgyhónapban terhelő

a) természetbeni egészségbiztosítási járulék és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, és

b) nyugdíjjárulék

összege.

Áfa törvény és számlázás szabályainak gyakorlati alkalmazása

Ízelítő a tematikából:

  • Gyűjtő számla
  • Számla korrekciók szabályai
  • Az adóalap meghatározása, valamint az adóalap utólagos csökkenésének esetei és elszámolása
  • A külföldi fizetőeszközben kifejezett ellenértékes ügyletről kibocsátott számla sajátossága

Előadó: Sike Olga főosztályvezető-helyettes, NAV

Bővebb információ és jelentkezés>>

A családi kedvezmény – az eltartottak lélekszámától függően – kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként

a) egy és kettő eltartott esetén 62 500 forint,

b) három és minden további eltartott esetén 206 250 forint.

Mivel nem minősülnek biztosítottnak, nem érvényesíthet családi járulékkedvezményt a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vagy társas vállalkozók sem.

Első példa

A feleség munkaviszonyban dolgozik, ahol a bruttó bére és a jövedelemadó alapja 350.000 forint. A férj vállalkozó, aki személyes közreműködési díjat vesz fel, havonta 380.000 forintot. 3 gyerekük van, akik kedvezményezett eltartottak és 3 * 206.250 forint családi kedvezmény jár utánuk. Ez havi 618.750 forint.

Ha 50-50%-ban (309.375 Ft) megosztják egymás között nyilatkozattal a családi kedvezményt, akkor ezt az összeget mindketten havonta igénybe tudják venni szja-alap csökkentésként.

A feleség 350.000 – 309.375 = 40.625 forint után fog 16% személyi jövedelemadót fizetni. A férj szja befizetése pedig 380.000 – 309.375 = 70.625 után lesz 16%.

Családi járulékkedvezmény igénybevételére nincs szükségük, mert a fizetésük fedezi a kedvezményhez szükséges összeget.

Második példa

Ha az előző példát úgy módosítjuk, hogy a feleség adatai változatlanok maradnak és továbbra is 50-50%-ban osztják meg a kedvezményt a nyilatkozatuk szerint, de a férj személyes közreműködési díjának havi összege 200.000 forint, akkor 309.375-200.000=109.375 forint kedvezmény-különbözet jelentkezik a férjnél, amit családi járulékkedvezményként vehet igénybe.

Ennek a különbözetnek az szja-tartalma képezi a járulékkedvezményt: 109.375 * 0,16 = 17.500 Ft.

Mivel a férj ténylegesen havi 200.000 forint jövedelmet vesz fel, ennek járulékaiból veheti igénybe a kedvezményt.

4% természetbeni egészségbiztosítási járulék: 200.000 * 0,04= 8.000 Ft.

3% pénzbeli egészségbiztosítási járulék: 200.000 * 0,03= 6.000 Ft

10% nyugdíjjárulék: 200.000 * 0,1 = 20.000

Ebből következik, hogy a vállalkozó férj személyes közreműködői díjából a foglalkoztató nem vonja le a természetbeni és a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot (összesen 14.000 Ft), valamint a nyugdíjjárulékból 3.500 forintot. Ezzel igénybe vette a családi járulékkedvezményt. Ugyanakkor 16.500 Ft nyugdíjjárulék és 1,5% azaz 3.000 forint munkaerő-piaci járulék levonásra kerül.

A törvény értelmében a munkaerő-piaci járulékkal szemben nem lehet kedvezményt érvényesíteni.

Figyelem! A következőkre fontos odafigyelni az adóelőleg levonására jogosult foglalkoztatónak átadott a családi kedvezmény érvényesítését kérő adóelőleg-nyilatkozattal kapcsolatban:

  • a nyilatkozat tartalmát érintő bármely változás esetén a foglalkoztatott köteles haladéktalanul új nyilatkozatot tenni, vagy a korábbi nyilatkozatot visszavonni.
  • a családi kedvezményt a házastársak, az élettársak – az összeg vagy a kedvezményezett eltartottak számának felosztásával – közösen is igénybe vehetik azzal, hogy erre az élettársak csak a közös háztartásban nevelt közös gyermekre tekintettel jogosultak.
  • amennyiben a családi kedvezményre több magánszemély jogosult, akkor közös nyilatkozatot kell tenniük. Igaz ez abban az esetben is, ha azt teljes egészében kizárólag a jogosultak egyike érvényesíti.
  • a dolgozó kérheti foglalkoztatóját, hogy a családi kedvezményt kizárólag a személyi jövedelemadó-előleg alapjával szemben vegye figyelembe. Ha ezt a nyilatkozatot megteszi, úgy a munkáltató nem fogja alkalmazni a járulékkedvezményt még akkor sem, ha acsaládi kedvezmény teljes összegű igénybevételére az adóelőleg-alap nem nyújt fedezetet.

Harmadik példa

Az egyéni vállalkozó havi 100.000 forint jövedelem-kivétet számol el. 2 gyermeke van, akik kedvezményezett eltartottnak minősülnek, így az elszámolható családi kedvezmény összege 2* 62.500 = 125.000 Ft. Ez több mint az szja-alapot képező jövedelme, ezért járulékkedvezményt is elszámolhat.

A biztosított egyéni vállalkozó (főállású) a családi járulékkedvezmény havi, illetve negyedéves összegét saját maga állapítja meg. A személyi jövedelemadóról szóló törvény 49.§ (6) bekezdése szerint, ha az egyéni vállalkozó családi járulékkedvezményt kíván igénybe venni, akkor – saját döntése alapján, az általános szabályoktól eltérően – a vállalkozói kivét vagy az átalányban megállapított jövedelem adóelőlegét havonta állapítja meg és vallja be.

A példabeli vállalkozónk szja-t nem fizet, ezzel 100.000 forintnak megfelelő családi kedvezményt elszámolt. Marad 25.000 Ft, melynek 16%-a 4.000 forint. Ennyi családi járulékkedvezmény illeti meg.

A tényleges kivét 4%-os természetbeni egészségbiztosítási járuléka 4.000 Ft az az összeg, amit nem kell levonnia a kivétből és befizetni.

Fontos hangsúlyozni, hogy a minimumjárulék miatt az összes természetbeni egészségbiztosítási járuléka ennél több lesz. Ennek az az oka, hogy a főfoglalkozású egyéni- és társas vállalkozónak

  • az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot a Tbj. szerinti minimálbér másfélszerese,
  • a nyugdíjjárulékot a minimálbér,
  • a szociális hozzájárulási adót pedig a minimálbér 112,5%-a után kell havonta legalább megfizetni.

Az egyéni vállalkozónál a minimálbér általában a garantált bérminimumot (2014-ben 118.000 Ft/hó) jelenti. Ennek 1,5-szerese 177.000 Ft. Ezután kell természetbeni egészségbiztosítási járulékot fizetni, ami 7080 Ft. Ebből 4.000 forint a családi járulékkedvezmény és 3.080 forint a befizetendő.

Adómozaik 2015

1. nap – 2014.11.24.

10.00-11.00 – Art – Dr. Kovács Ferenc
11.00-12.00 – Tao – Dr. Németh Nóra
12.00-13.00 – ebédszünet
13.00-14.00 – Számvitel – Tóth Mihály
14.00-15.30 – ÁFA – Sike Olga

2. nap – 2014.11.25.

10:00-11:30 – Tb, ellátások – Farkasné Gondos Krisztina
11.30-11.45  – szünet
11:45-13.15  – Járulékok – Széll Zoltánné
13:15-14:15 – ebédszünet
14.15-15.45 – SZJA – Dr. Andrási Jánosné

Helyszín: Lurdy Konferencia és Rendezvényközpont


Kapcsolódó cikkek

2024. május 3.

Áfacsalókra csapott le a NAV

Kriptovalutában, kábítószerben és készpénzben tartotta a vagyonát egy hazai bűnszervezet, amely több, mint félmilliárd forintnyi áfa befizetését csalta el. Az elkövetők a bűncselekmény elkövetéséből származó hasznot kriptovalutában, készpénzben, ingatlanban, illetve lőfegyver-gyűjteményben halmozták fel. A nagyszabású akció során egyszerre 30 helyszínen csaptak le a Nyugat-dunántúli Bűnügyi Igazgatóság nyomozói, a MERKUR kommandósai és Bevetési Igazgatóság járőrei. A gyanúsítottak elfogása mellett a bűnös úton szerzett vagyontárgyakat is lefoglalták, továbbá 450 millió forint értékben zároltak ingatlant.

2024. május 2.

Svédország – kis nép, nagy teljesítmény

A svédek büszkék hazájukra és erre minden okuk megvan. Az ország versenyképes, a gazdaság nemcsak a hagyományos ágazatokban, hanem a high-tech szektorban is nagyon jó teljesítményt nyújt, a jóléti társadalom stabilitást, biztonságérzetet ad minden polgárnak. Svédország közismerten magas adózású országnak számít, a magas színvonalú jóléti szolgáltatások és biztonsági háló alapja a magas adójövedelem.