Vállalkozók egyeztetnek a pénztárgépekről


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A pénztárgépek átállításának részleteiről szóló szakmai egyeztetésre várja az érintett vállalatokat az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) január közepén.


A megbeszélésre a pénztárgép-forgalmazók és informatikai beszállítók mellett a változás által érintett szektorok képviselőinek részvételére is számítanak. Az egyeztetésen Vágujhelyi Ferenc, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) informatikai szakfőigazgatója mondja el a vonatkozó rendelettel kapcsolatos tudnivalókat.

„Az adóhatóság és a pénztárgépek átalakításában jártas vállalkozások mellett nagyon fontosnak érezzük, hogy a rendelet következtében milliós nagyságrendű beruházásokra kényszerülő kereskedelmi nagyvállalatok – például az élelmiszer- üzletláncok – is elmondják az álláspontjukat a rendelet ügyében, ezért az ő képviselőiket is várjuk az egyeztetésen.” – közölte Dobos Attila, az IVSZ főtitkára.

A változásban érintett cégek legnagyobb érdekvédelmi szervezete, az IVSZ, a kormánytól a rendelet újragondolását kérte korábban, mivel véleménye szerint a tervezett március 31-i határidő tarthatatlan. A szövetség szerint a rendelet ütemezési idejénél minimum egy év az ideális határidő, valamint a lépcsőzetes és csoportos bevezetési elv. Az IVSZ azt is kérte, hogy az előírt informatikai modernizációhoz a kormány nyújtson vissza nem térítendő támogatást uniós közösségi pénzből, a Gazdaságfejlesztési Operatív Program keretében – olvasható a közleményben.

(Forrá: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. november 5.

Az áfatörvény szerinti építési telek fogalmának értelmezése

Egy belföldi áfaalany társaság a tulajdonában lévő, az ingatlan-nyilvántartásban „kivett telephely” megnevezéssel feltüntetett, 1020 négyzetméter területű telekből és az azon található, 20 négyzetméteres alapterületű, a földdel betonalappal összekötött, az ingatlan-nyilvántartási térképen nem szereplő raktárépületből álló ingatlant kíván értékesíteni. Az épületre vonatkozó használatbavételi engedély több mint 2 éve jogerőre emelkedett. Az ingatlan beépítésre szánt területen és egyúttal olyan „ipari gazdasági terület” megnevezésű terület-felhasználási övezetben fekszik, ahol a beépítettség legnagyobb megengedett mértéke 50 százalék, a minimális beépítettség pedig 10 százalék. Az ingatlan két oldalát közút határolja. A társaság a beépített és a beépítetlen ingatlanok értékesítése tekintetében az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján adókötelezettséget nem választott. A társaságnak a fenti ügylettel összefüggésben milyen feltételek mellett keletkezik áfakötelezettsége? A kérdés – és a válasz – az Adó szaklap friss számában jelent meg.