Vállalkozók minimális járulékkötelezettsége – mennyit kell fizetni idén?

Szerző: Kovácsné Álmosdy Judit
Dátum: 2014. február 3.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A főállású vállalkozókra vonatkozó járulékszabályok nem változtak: maradt a minimális járulékfizetési kötelezettség, ami önmagában nem jogosít a szélesebb családi adókedvezmény igénybe vételére. Soha ne feledkezzünk meg arról, hogy egy kétfős cégben is kell valaki, aki végzi a tevékenységet: nem lehet az egyik csendestárs, a másik pedig ügyvezető, mert akkor ki dolgozik?


A vállalkozókra vonatkozó járulékszabályok 2014-ben nem változtak az előző évi előírásokhoz képest. Ma is érvényes a főállású egyéni vállalkozókra és társas vállalkozókra az a rendelkezés, hogy a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) által meghatározott mértékű minimális járulékfizetési kötelezettséget teljesíteniük kell akkor is, ha nem vesznek fel a vállalkozásból jövedelmet. Abban az esetben, ha a vállalkozó személyesen közreműködik a vállalkozás tevékenységében, – egyéni vállalkozó mindig, – és a főtevékenység középfokú szakképzettséget igényel, akkor a garantált bérminimumot kell tekinteni a járulékalap meghatározásának kiindulási alapjaként. Annál a társas vállalkozónál, aki csak ügyvezetői feladatokat lát el, a minimálbért kell alapul venni.

Természetesen, ha a társas vállalkozó körülményei lehetővé teszik, hogy munkaviszonyban dolgozzon, akkor a munkaviszonyra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni és nincs járulékminimum. De soha ne feledkezzünk meg arról, hogy egy kétfős cégben is kell valaki, aki végzi a tevékenységet! Nem lehet az egyik csendestárs, a másik pedig ügyvezető, mert akkor ki dolgozik?

Számviteli változások 2014
  • Először alkalmazzuk a mikrogazdálkodói beszámolót
  • A hibajavításokkal kapcsolatos gyakorlati tudnivalók
  • Milyen változásokat kell figyelembe vennünk a 2014-es üzleti évben?
  • Milyen hatása van  az új Ptk. hatályba lépésének  a számvitelre?

Értesüljön az újdonságokról, tegye fel kérdéseit szakértő előadóinknak dr. Andor Ágnesnek és Tomcsányi Erzsébetnek, jöjjön el 2014. február 25-én szakmai konferenciánkra!

A továbbképzésen való részvétel mérlegképes könyvelőknek, vállalkozási szakterületen, számviteli témakörben 8 kreditpontot ér.

Helyszín: Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90.

Bővebb információk és jelentkezés itt

A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 483/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet értelmében a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma, a teljes munkaidő teljesítése esetén 2014. január 1-jétől

  • havibér alkalmazása esetén 118 000forint,
  • hetibér alkalmazása esetén 27 160 forint,
  • napibér alkalmazása esetén 5430 forint,
  • órabér alkalmazása esetén 679 forint.

A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege(minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2014. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 101 500 forint,hetibér alkalmazása esetén 23 360 forint, napibér alkalmazása esetén 4670 forint, órabér alkalmazása esetén584 forint.

A járulékkulcsok változatlanok:

  • nyugdíjjárulék 10%
  • természetbeni egészségbiztosítási járulék 4%
  • pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3%
  • munkaerő-piaci járulék 1,5% (együtt 8,5%)
  • szociális hozzájárulási adó 27%

A járulékalapok mértéke szintén változatlan:

  • nyugdíjjáruléknál a garantált bérminimum, illetve a minimálbér az ügyvezetőnél,
  • mindhárom egészségbiztosítási járulékfajtánál a garantált bérminimum másfélszerese, vagy a minimálbér másfélszerese,
  • a szociális hozzájárulási adó alapja a garantált bérminimum, illetve a minimálbér 112,5%-a.

A mértékek ugyan változatlanok maradtak, de mivel emelkedett a járulékalap a minimálbér növelése miatt, ezért 2014-ben tovább emelkedett a vállalkozók által befizetendő közteher.

Nézzük a számokat!

sorszám megnevezés ügyvezető esetében minimálbér alapján személyes közreműködés esetén garantált bérminimum alapján
1. kiindulási alap 101.500 118.000
2. nyugdíjjárulék alapja 1.sor 101.500 118.000
3. nyugdíjjárulék 10%   10.150   11.800
4. egészségbiztosítási 3 db járulék alapja 1.sor*1,5 152.250 177.000
5. egészségbiztosítási járulékok 8,5%   12.941   15.045
6. szociális hozzájárulási adó alapja 1.sor*1,125 114.188 132.750
7. szociális hozzájárulási adó 27%  30.831   35.843
8. összes közteher minimuma 3+5+7  53.922   62.688
  előző évben 52.063 60.563
  változás %-a 103,6 103,5

A 8. sorban szereplő havi összes befizetendő közteher azoknál a vállalkozóknál igaz, akik ténylegesen jövedelmet nem vesznek fel, csak az előírt minimum-járulékokat fizetik be.

Hozzájön még ehhez 1,5 százalék szakképzési hozzájárulás (havi 1.713 illetve 1.991 Ft) is, – melynek alapja a szociális hozzájárulási adó alapja, – de az egyéni vállalkozókraez a másfél százalék nem vonatkozik.

A táblázatból látható, hogy az elmúlt évhez viszonyítva az egyéni és társas vállalkozók minimális járulékkötelezettsége 3,5-3,6%-kal emelkedett.

A főfoglalkozásúevás egyéni és társas vállalkozókra ugyanezek a szabályok vonatkoznak. A kisadózó vállalkozások tételes adójának (KATA) hatálya alá bejelentett főállású kisadózókra ezek a járulékszabályok nem vonatkoznak.

Tudni kell azt is, hogy ha a főállású vállalkozó ténylegesen vesz fel jövedelmet, akkor a 16 százalék személyi jövedelemadót is fizetnie kell. Ugyanakkor az is igaz, hogy ha csupán a garantált bérminimumnak (118.000 Ft/hó) megfelelő mértékű a felvett jövedelme a főállású vállalkozói jogviszonyában, akkor is meg kell fizetnie a táblázatban szereplő minimum-járulékot a diktált járulékalapok után, az szja mellett.

2014-től azonban az egészségbiztosítási és a nyugdíjjárulékból levonható a családi kedvezmény azon része, amely a személyi jövedelemadó alapjából a megfelelő mértékű jövedelem hiányában nem érvényesíthető. De a vállalkozók csak akkor élhetnek ezzel a családi járulékkedvezménnyel, ha ténylegesen vesznek fel jövedelmet. A járulékminimum befizetése önmagában erre a kedvezményre nem jogosít, hiszen akkor személyi jövedelemadó-kötelezettség sincs.


Kapcsolódó cikkek:


Az iszlám gazdasági alapelvei (2. rész)
2021. február 26.

A Korán szúráiból az iszlám hittudósok olyan alapelveket vezettek le, amelyek a gazdasági tevékenységre, az állami működés gazdasági oldalára, illetve a muszlim ember pénzzel, gazdálkodással való helyes viselkedésére vonatkoznak. Ezeknek az alapelveknek a betartása a hívő muszlim számára kötelező előírás.

NAV: online minden egyszerűbb
2021. február 25.

NAV: online minden egyszerűbb

A NAV saját fejlesztésű online nyomtatványkitöltőjére hívta fel a figyelmet a honlapján közzétett közleményében.