Vállalkozók minimális járulékkötelezettsége – mennyit kell fizetni idén?
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A főállású vállalkozókra vonatkozó járulékszabályok nem változtak: maradt a minimális járulékfizetési kötelezettség, ami önmagában nem jogosít a szélesebb családi adókedvezmény igénybe vételére. Soha ne feledkezzünk meg arról, hogy egy kétfős cégben is kell valaki, aki végzi a tevékenységet: nem lehet az egyik csendestárs, a másik pedig ügyvezető, mert akkor ki dolgozik?
A vállalkozókra vonatkozó járulékszabályok 2014-ben nem változtak az előző évi előírásokhoz képest. Ma is érvényes a főállású egyéni vállalkozókra és társas vállalkozókra az a rendelkezés, hogy a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) által meghatározott mértékű minimális járulékfizetési kötelezettséget teljesíteniük kell akkor is, ha nem vesznek fel a vállalkozásból jövedelmet. Abban az esetben, ha a vállalkozó személyesen közreműködik a vállalkozás tevékenységében, – egyéni vállalkozó mindig, – és a főtevékenység középfokú szakképzettséget igényel, akkor a garantált bérminimumot kell tekinteni a járulékalap meghatározásának kiindulási alapjaként. Annál a társas vállalkozónál, aki csak ügyvezetői feladatokat lát el, a minimálbért kell alapul venni.
Természetesen, ha a társas vállalkozó körülményei lehetővé teszik, hogy munkaviszonyban dolgozzon, akkor a munkaviszonyra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni és nincs járulékminimum. De soha ne feledkezzünk meg arról, hogy egy kétfős cégben is kell valaki, aki végzi a tevékenységet! Nem lehet az egyik csendestárs, a másik pedig ügyvezető, mert akkor ki dolgozik?
Számviteli változások 2014 |
- Először alkalmazzuk a mikrogazdálkodói beszámolót
- A hibajavításokkal kapcsolatos gyakorlati tudnivalók
- Milyen változásokat kell figyelembe vennünk a 2014-es üzleti évben?
- Milyen hatása van az új Ptk. hatályba lépésének a számvitelre?
Értesüljön az újdonságokról, tegye fel kérdéseit szakértő előadóinknak dr. Andor Ágnesnek és Tomcsányi Erzsébetnek, jöjjön el 2014. február 25-én szakmai konferenciánkra!
A továbbképzésen való részvétel mérlegképes könyvelőknek, vállalkozási szakterületen, számviteli témakörben 8 kreditpontot ér.
Helyszín: Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90.
Bővebb információk és jelentkezés itt
|
A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 483/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet értelmében a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma, a teljes munkaidő teljesítése esetén 2014. január 1-jétől
- havibér alkalmazása esetén 118 000forint,
- hetibér alkalmazása esetén 27 160 forint,
- napibér alkalmazása esetén 5430 forint,
- órabér alkalmazása esetén 679 forint.
A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege(minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2014. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 101 500 forint,hetibér alkalmazása esetén 23 360 forint, napibér alkalmazása esetén 4670 forint, órabér alkalmazása esetén584 forint.
A járulékkulcsok változatlanok:
- nyugdíjjárulék 10%
- természetbeni egészségbiztosítási járulék 4%
- pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3%
- munkaerő-piaci járulék 1,5% (együtt 8,5%)
- szociális hozzájárulási adó 27%
A járulékalapok mértéke szintén változatlan:
- nyugdíjjáruléknál a garantált bérminimum, illetve a minimálbér az ügyvezetőnél,
- mindhárom egészségbiztosítási járulékfajtánál a garantált bérminimum másfélszerese, vagy a minimálbér másfélszerese,
- a szociális hozzájárulási adó alapja a garantált bérminimum, illetve a minimálbér 112,5%-a.
A mértékek ugyan változatlanok maradtak, de mivel emelkedett a járulékalap a minimálbér növelése miatt, ezért 2014-ben tovább emelkedett a vállalkozók által befizetendő közteher.
Nézzük a számokat!
sorszám |
megnevezés |
ügyvezető esetében minimálbér alapján |
személyes közreműködés esetén garantált bérminimum alapján |
1. |
kiindulási alap |
101.500 |
118.000 |
2. |
nyugdíjjárulék alapja 1.sor |
101.500 |
118.000 |
3. |
nyugdíjjárulék 10% |
10.150 |
11.800 |
4. |
egészségbiztosítási 3 db járulék alapja 1.sor*1,5 |
152.250 |
177.000 |
5. |
egészségbiztosítási járulékok 8,5% |
12.941 |
15.045 |
6. |
szociális hozzájárulási adó alapja 1.sor*1,125 |
114.188 |
132.750 |
7. |
szociális hozzájárulási adó 27% |
30.831 |
35.843 |
8. |
összes közteher minimuma 3+5+7 |
53.922 |
62.688 |
|
előző évben |
52.063 |
60.563 |
|
változás %-a |
103,6 |
103,5 |
A 8. sorban szereplő havi összes befizetendő közteher azoknál a vállalkozóknál igaz, akik ténylegesen jövedelmet nem vesznek fel, csak az előírt minimum-járulékokat fizetik be.
Hozzájön még ehhez 1,5 százalék szakképzési hozzájárulás (havi 1.713 illetve 1.991 Ft) is, – melynek alapja a szociális hozzájárulási adó alapja, – de az egyéni vállalkozókraez a másfél százalék nem vonatkozik.
A táblázatból látható, hogy az elmúlt évhez viszonyítva az egyéni és társas vállalkozók minimális járulékkötelezettsége 3,5-3,6%-kal emelkedett.
A főfoglalkozásúevás egyéni és társas vállalkozókra ugyanezek a szabályok vonatkoznak. A kisadózó vállalkozások tételes adójának (KATA) hatálya alá bejelentett főállású kisadózókra ezek a járulékszabályok nem vonatkoznak.
Tudni kell azt is, hogy ha a főállású vállalkozó ténylegesen vesz fel jövedelmet, akkor a 16 százalék személyi jövedelemadót is fizetnie kell. Ugyanakkor az is igaz, hogy ha csupán a garantált bérminimumnak (118.000 Ft/hó) megfelelő mértékű a felvett jövedelme a főállású vállalkozói jogviszonyában, akkor is meg kell fizetnie a táblázatban szereplő minimum-járulékot a diktált járulékalapok után, az szja mellett.
2014-től azonban az egészségbiztosítási és a nyugdíjjárulékból levonható a családi kedvezmény azon része, amely a személyi jövedelemadó alapjából a megfelelő mértékű jövedelem hiányában nem érvényesíthető. De a vállalkozók csak akkor élhetnek ezzel a családi járulékkedvezménnyel, ha ténylegesen vesznek fel jövedelmet. A járulékminimum befizetése önmagában erre a kedvezményre nem jogosít, hiszen akkor személyi jövedelemadó-kötelezettség sincs.