Mikor üzletszerű az internetes értékesítés?

Szerző: Ado Online
Dátum: 2014. január 31.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Kúria jogegységi határozatában a Vaterán és más internetes kereskedéssel foglalkozó oldalakon keresztül értékesített ingóságokra vonatkozó adózási szabályok értelmezésérhez ad iránymutatást. A határozat szerint a 2011. december 31-ig hatályos adójogi szabályozás szerint gazdasági tevékenység keretében folytatott ingó vagyontárgy értékesítés üzletszerű, és utána az adózónak akkor is az Szja. tv. 58. § (8) bekezdésében foglaltak szerint kell – önálló tevékenységből származó jövedelem szabályai szerint – személyi jövedelemadót fizetni, ha az áfa alanyaként való bejelentkezést elmulasztotta, és így az áfa levonási joga nem nyílt meg.


A 3/2013. Közigazgatási-munkaügyi jogegységi határozat a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) szabályainak – a 2011. évi CLVI. törvénnyel történő módosítását megelőző – az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem adózása szabályai egységes értelmezéséről szól. A határozat szerint a 2011. december 31-ig hatályos adójogi szabályozás szerint gazdasági tevékenység keretében folytatott ingó vagyontárgy értékesítés üzletszerű, és utána az adózónak akkor is az Szja. tv. 58. § (8) bekezdésében foglaltak szerint kell – önálló tevékenységből származó jövedelem szabályai szerint – személyi jövedelemadót fizetni, ha az áfa alanyaként való bejelentkezést elmulasztotta, és így az áfa levonási joga nem nyílt meg.

A Kúria Közigazgatási és Munkaügyi Kollégiumának vezetője jogegységi eljárás lefolytatását indítványozta a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény – 2011. évi CLVI. törvénnyel történő módosítását megelőző – az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem szabályainak egységes értelmezésére. Indítványozta továbbá az ingó vagyontárgy átruházási tevékenységhez kapcsolódó, az általános forgalmi adóról szóló – többször módosított – 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: régi Áfa. tv.) és a 2007. évi CXXVII. törvény (új Áfa. tv.) vonatkozó szabályainak értelmezését is, valamint, hogy a jogegységi tanács foglaljon állást abban a kérdésben is, hogy az előzőekben felhívott adójogszabályok alapján 2005-2008. évekre milyen módon határozhatók meg az adóéven belüli nagyobb számú ingó vagyontárgy átruházás jogkövetkezményei mindkét adónemben, milyen módon értelmezhető a személyi jövedelemadó körében az üzletszerűség fogalma.

A kezdeményezés indokaként rögzítette, hogy az ingók értékesítését lehetővé tevő weboldalak elterjedése lényegesen megváltoztatta az ingó vagyontárgyak adásvételének lehetőségeit és megkönnyítette az ilyen vagyontárgyak nagyobb tömegű és rendszeres áruba bocsátását. Az ingó vagyontárgy átruházásából származó bevétel a személyi jövedelemadóban már az adórendszer 1988-as bevezetését követően is jövedelemnek számított, illetőleg az általános forgalmi adóban is – bizonyos feltételek teljesülése esetén – adókövetkezményeket vont maga után. Az internetes oldalakon történő értékesítések adókövetkezményeit az adóhatóság magánszemélyek esetében vizsgálta és jellemzően 2005-2008. évek közötti időszakra – mindkét adónemben – adókülönbözetet és járulékait állapított meg.

Az adóhatósági határozatok nyomán indult közigazgatási perekben hozott kúriai ítéleteket elemezve az állapítható meg, hogy a Kúria két pénzügyi ítélkező tanácsa – azonos időszakra nézve és azonos jogszabályi keretek között – érdemben eltérően határozta meg az ugyanolyan jellemzőket mutató ingó átruházás adókövetkezményeit.
A Legfőbb Ügyész az indítványra az indítványra tett írásbeli nyilatkozatában kifejtette, hogy az általános forgalmi adó fizetési kötelezettséget nem befolyásolta, hogy az adózó bejelentkezett-e vagy sem az általános forgalmi adó hatálya alá tartozók nyilvántartásába.

A személyi jövedelemadó kötelezettség vonatkozásában ugyanakkor rögzítette, hogy az ingó vagyontárgy ellenérték fejében történő rendszeres átruházása akkor minősülhet üzletszerűnek, ha e tevékenységet végző az általános forgalmi adó adóalany nyilvántartásába bejelentkezett. Az üzletszerűség megállapításának további feltétele az adóalany adólevonási jogának megnyílása az általános forgalmi adóra vonatkozó jogszabályi előírások szerint. Az üzletszerű ingó átruházást végző magánszemély személyi jövedelemadó fizetési kötelezettségére az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

Nem üzletszerű az ingó vagyontárgy rendszeres értékesítése, ha a magánszemély az általános forgalmi adó hatálya alá tartozó adózók nyilvántartásába nem jelentkezett be, vagy az általános forgalmi adóra vonatkozó szabályok szerint adólevonási joga nem nyílt meg. Ilyen esetben a magánszemély adókötelezettségére az Szja. tv. egyes különadózó jövedelmekre vonatkozó 58. § (1)-(7) bekezdését kell alkalmazni.

A jogegységi tanács az elé tárt jogkérdésben összefoglalva a következők szerint foglalt állást:

A tanács szerint már az Szja. tv. 2011-es módosítása előtt, a perbeli vizsgálati időszakban is üzletszerűnek volt minősíthető és ezáltal nem különadózó, hanem összevont adózás alá tartozó jövedelem volt az a bevétel, amit az adóalany rendszeresen ellenérték fejében végzett tevékenységből szerzett akkor is, hogyha – noha kötelessége lett volna – az áfa hatálya alá nem jelentkezett be. Nem hozhatja őt ugyanis kedvezőbb helyzetbe a jogkövető adózóknál az a körülmény, hogy törvényi kötelezettségét önkényesen megszegte.

Az Áfa. tv. rendszeres gazdasági tevékenységhez fűzi a forgalmi adó fizetési kötelezettséget. Fel sem merül, hogy ez alól mentesülhetne valaki azon okból, hogy nem jelentkezett be az áfa hatálya alá. A bejelentkezést nem tartalmi, hanem formai követelményként minősíti (adminisztráció). A rendszeres gazdasági tevékenység objektív voltához kötődik ex lege az adófizetési kötelezettség (akkor is fizet, ha nem jelentkezett be), ugyanakkor a bejelentkezés elmulasztásának értelemszerű következménye, hogy az adólevonási jog nem fogja megilletni, mert az ezt megalapozó dokumentumok (számlák) hiányoznak.

Az Szja. tv. a saját szabályrendszerében felhívja az Áfa. tv.-t, amikor az üzletszerűség fogalmát az áfa hatálya alá tartozással írja le. Márpedig az áfa fizetési kötelezettség a rendszeresen végzett gazdasági tevékenység után akkor is fennáll, ha az adózó jogkövető módon bejelentkezett és akkor is, ha jogsértően ezt nem tette meg, de meg kellett volna tennie. Tény, hogy az Szja. tv. az áfa alá bejelentkezés fogalmát használja, de a bejelentkezés egy adminisztratív aktus (Art. 16. §). Rendszeres gazdasági tevékenység folytatása esetén az adózó mindenképp az áfa hatálya alá kerül.

Az Szja. tv. az üzletszerűséget visszavezette az Áfa. tv.-hez, de ez tartalmi és nem formai okból volt szükséges. Alapvető jogállami elvekkel lenne ellentétes, ha a törvényes előírásokat figyelmen kívül hagyó jogalany egy adminisztratív kötelezettség önkényes megszegésével, az előírt bejelentkezés elmulasztásával a törvényi rendelkezés célját meghiúsíthatná. E ponton a tételes jogi norma tartalmának – az alapelvekkel összhangban álló jogértelmezés útján való megállapítása – nem lép túl a jogalkalmazói jogértelmezés elfogadott keretein.


Kapcsolódó cikkek:


Az iszlám gazdasági alapelvei (2. rész)
2021. február 26.

A Korán szúráiból az iszlám hittudósok olyan alapelveket vezettek le, amelyek a gazdasági tevékenységre, az állami működés gazdasági oldalára, illetve a muszlim ember pénzzel, gazdálkodással való helyes viselkedésére vonatkoznak. Ezeknek az alapelveknek a betartása a hívő muszlim számára kötelező előírás.

NAV: online minden egyszerűbb
2021. február 25.

NAV: online minden egyszerűbb

A NAV saját fejlesztésű online nyomtatványkitöltőjére hívta fel a figyelmet a honlapján közzétett közleményében.