Vállalkozók minimális járulékkötelezettsége – mennyit kell fizetni idén?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A főállású vállalkozókra vonatkozó járulékszabályok nem változtak: maradt a minimális járulékfizetési kötelezettség, ami önmagában nem jogosít a szélesebb családi adókedvezmény igénybe vételére. Soha ne feledkezzünk meg arról, hogy egy kétfős cégben is kell valaki, aki végzi a tevékenységet: nem lehet az egyik csendestárs, a másik pedig ügyvezető, mert akkor ki dolgozik?


A vállalkozókra vonatkozó járulékszabályok 2014-ben nem változtak az előző évi előírásokhoz képest. Ma is érvényes a főállású egyéni vállalkozókra és társas vállalkozókra az a rendelkezés, hogy a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) által meghatározott mértékű minimális járulékfizetési kötelezettséget teljesíteniük kell akkor is, ha nem vesznek fel a vállalkozásból jövedelmet. Abban az esetben, ha a vállalkozó személyesen közreműködik a vállalkozás tevékenységében, – egyéni vállalkozó mindig, – és a főtevékenység középfokú szakképzettséget igényel, akkor a garantált bérminimumot kell tekinteni a járulékalap meghatározásának kiindulási alapjaként. Annál a társas vállalkozónál, aki csak ügyvezetői feladatokat lát el, a minimálbért kell alapul venni.

Természetesen, ha a társas vállalkozó körülményei lehetővé teszik, hogy munkaviszonyban dolgozzon, akkor a munkaviszonyra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni és nincs járulékminimum. De soha ne feledkezzünk meg arról, hogy egy kétfős cégben is kell valaki, aki végzi a tevékenységet! Nem lehet az egyik csendestárs, a másik pedig ügyvezető, mert akkor ki dolgozik?

Számviteli változások 2014
  • Először alkalmazzuk a mikrogazdálkodói beszámolót
  • A hibajavításokkal kapcsolatos gyakorlati tudnivalók
  • Milyen változásokat kell figyelembe vennünk a 2014-es üzleti évben?
  • Milyen hatása van  az új Ptk. hatályba lépésének  a számvitelre?

Értesüljön az újdonságokról, tegye fel kérdéseit szakértő előadóinknak dr. Andor Ágnesnek és Tomcsányi Erzsébetnek, jöjjön el 2014. február 25-én szakmai konferenciánkra!

A továbbképzésen való részvétel mérlegképes könyvelőknek, vállalkozási szakterületen, számviteli témakörben 8 kreditpontot ér.

Helyszín: Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90.

Bővebb információk és jelentkezés itt

A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 483/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet értelmében a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma, a teljes munkaidő teljesítése esetén 2014. január 1-jétől

  • havibér alkalmazása esetén 118 000forint,
  • hetibér alkalmazása esetén 27 160 forint,
  • napibér alkalmazása esetén 5430 forint,
  • órabér alkalmazása esetén 679 forint.

A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege(minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2014. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 101 500 forint,hetibér alkalmazása esetén 23 360 forint, napibér alkalmazása esetén 4670 forint, órabér alkalmazása esetén584 forint.

A járulékkulcsok változatlanok:

  • nyugdíjjárulék 10%
  • természetbeni egészségbiztosítási járulék 4%
  • pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3%
  • munkaerő-piaci járulék 1,5% (együtt 8,5%)
  • szociális hozzájárulási adó 27%

A járulékalapok mértéke szintén változatlan:

  • nyugdíjjáruléknál a garantált bérminimum, illetve a minimálbér az ügyvezetőnél,
  • mindhárom egészségbiztosítási járulékfajtánál a garantált bérminimum másfélszerese, vagy a minimálbér másfélszerese,
  • a szociális hozzájárulási adó alapja a garantált bérminimum, illetve a minimálbér 112,5%-a.

A mértékek ugyan változatlanok maradtak, de mivel emelkedett a járulékalap a minimálbér növelése miatt, ezért 2014-ben tovább emelkedett a vállalkozók által befizetendő közteher.

Nézzük a számokat!

sorszám megnevezés ügyvezető esetében minimálbér alapján személyes közreműködés esetén garantált bérminimum alapján
1. kiindulási alap 101.500 118.000
2. nyugdíjjárulék alapja 1.sor 101.500 118.000
3. nyugdíjjárulék 10%   10.150   11.800
4. egészségbiztosítási 3 db járulék alapja 1.sor*1,5 152.250 177.000
5. egészségbiztosítási járulékok 8,5%   12.941   15.045
6. szociális hozzájárulási adó alapja 1.sor*1,125 114.188 132.750
7. szociális hozzájárulási adó 27%  30.831   35.843
8. összes közteher minimuma 3+5+7  53.922   62.688
  előző évben 52.063 60.563
  változás %-a 103,6 103,5

A 8. sorban szereplő havi összes befizetendő közteher azoknál a vállalkozóknál igaz, akik ténylegesen jövedelmet nem vesznek fel, csak az előírt minimum-járulékokat fizetik be.

Hozzájön még ehhez 1,5 százalék szakképzési hozzájárulás (havi 1.713 illetve 1.991 Ft) is, – melynek alapja a szociális hozzájárulási adó alapja, – de az egyéni vállalkozókraez a másfél százalék nem vonatkozik.

A táblázatból látható, hogy az elmúlt évhez viszonyítva az egyéni és társas vállalkozók minimális járulékkötelezettsége 3,5-3,6%-kal emelkedett.

A főfoglalkozásúevás egyéni és társas vállalkozókra ugyanezek a szabályok vonatkoznak. A kisadózó vállalkozások tételes adójának (KATA) hatálya alá bejelentett főállású kisadózókra ezek a járulékszabályok nem vonatkoznak.

Tudni kell azt is, hogy ha a főállású vállalkozó ténylegesen vesz fel jövedelmet, akkor a 16 százalék személyi jövedelemadót is fizetnie kell. Ugyanakkor az is igaz, hogy ha csupán a garantált bérminimumnak (118.000 Ft/hó) megfelelő mértékű a felvett jövedelme a főállású vállalkozói jogviszonyában, akkor is meg kell fizetnie a táblázatban szereplő minimum-járulékot a diktált járulékalapok után, az szja mellett.

2014-től azonban az egészségbiztosítási és a nyugdíjjárulékból levonható a családi kedvezmény azon része, amely a személyi jövedelemadó alapjából a megfelelő mértékű jövedelem hiányában nem érvényesíthető. De a vállalkozók csak akkor élhetnek ezzel a családi járulékkedvezménnyel, ha ténylegesen vesznek fel jövedelmet. A járulékminimum befizetése önmagában erre a kedvezményre nem jogosít, hiszen akkor személyi jövedelemadó-kötelezettség sincs.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 28.

Távirányítóval manipulálták a tachográfot

A NAV pénzügyőrei néhány óra alatt két olyan teherautót is ellenőriztek, amelyekben a sofőrök távirányítóval manipulálták a menetíró készülékek adatait.

2024. június 28.

Ingatlan áfa újratöltve

Az utóbbi időben jelentősen megváltoztak az ingatlanokkal kapcsolatos áfaszabályok, melyek ismerete nemcsak az építőipari cégeknek, illetve az ingatlant értékesítőknek, hanem az ilyen számlát befogadóknak is kulcsfontosságú. Az Áfa kalauz legfrissebb számában áttekinti az ingatlanokkal kapcsolatos áfa szabályokat.