Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az idei évtől megszűnt a piaci, vásározó kiskereskedők iparűzési adó kötelezettsége. Ezzel egyidejűleg az ideiglenes jellegű iparűzésiadó-kötelezettség csak két tényállási elemre – építőipar, külföldiek tevékenysége – korlátozódik. Az adónemet érintő valamennyi változásról részletes magyarázat olvasható az Adó-kódex 2010/15-16-os számában.
A 2010-es szabályok alapján a piaci, vásározó kiskereskedelmi tevékenységhez kapcsolódó adókötelezettségek (bejelentkezés, bevallásbenyújtás, átalányfizetés) teljesítése és azok feldolgozása a bevételhez képest sokszor aránytalanul magas költséget jelentett mind az adózók, mind az önkormányzati adóhatóságok számára, különösen akkor, ha a kereskedő naponta más-más településen árusított, vagy az adott hónapnak csak bizonyos napjain végezte ezt a fajta tevékenységet. Éppen ezért 2011-től megszűnt a piaci, vásározó kiskereskedelmi tevékenység utáni ideiglenes jellegű iparűzési adó kötelezettség.
Ezzel egyidejűleg az ideiglenes jellegű iparűzésiadó-kötelezettség két tényállási elemre, az építőipari tevékenység végzésére (beleértve a természeti erőforrás feltárását, kutatását is), továbbá a Magyarországon székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó egyéb tevékenységére (például filmforgatás, gépbeállítás) korlátozódott.
Az ideiglenes építőipari tevékenység állandó jellegű adókötelezettséggé válása
Ha az építőipari tevékenység időtartama (az adott településen) az adóéven belül a 180 napot meghaladja, akkor a helyi adókról szóló törvény szerint ezen a településen telephely jön létre, így az adózónak állandó jellegű adókötelezettsége keletkezik. Ennek kapcsán az iparűzési adó alanyát eddig kétféle adókötelezettség terhelte: egyfelől az ideiglenes tevékenység lezárása (adókötelezettség megszűnése) okán a tevékenységvégzés 180. napját követő hónap 15. napjáig (150 napra) adóbevallást és adófizetést kellett teljesítenie; másfelől az állandó jellegű adókötelezettség keletkezése kapcsán a tevékenységvégzés 180. napját követő 15 napon belül be kell jelentkeznie és – kezdő vállalkozó kivételével – várható évi adóját – a 181. naptól a következő adóév június 30-ig terjedő előlegfizetési időszakra – meg kell állapítania, be kell vallania, és esedékességkor meg kell fizetnie.
A törvénymódosítás lehetővé teszi, hogy amennyiben az építőipari tevékenység időtartama – a vállalkozó megítélése szerint – előreláthatóan 180 napnál hosszabb lesz az adott településen, akkor a tevékenység megkezdésekor már eleve úgy jelentkezhessen be, mint állandó jellegű tevékenységet végző. (Ez korábban csak úgy megoldható, ha az adózó a törvény szerinti telephelyet nyitott a településen.) Ennek előnye, hogy adóéven belül nem kell először ideiglenes jellegű tevékenységet, s 180 napot követően pedig állandó tevékenységet végzőként bejelentkezni. Abban az esetben, ha a tevékenység időtartama – bejelentés ellenére – mégsem haladja meg 180 napot, akkor ideiglenes jellegűnek minősül, s arról legkésőbb az adóévet követő év január 15-ig kell a bevallást benyújtani. Ekkor a bevallás benyújtásával egyidejűleg kell az adót is megfizetni, s az esetleges visszaélések elkerülése érdekében az eredeti esedékességtől (amikor az ideiglenes jellegű tevékenység után eredetileg meg kellett volna fizetni az átalányadót) számított késedelmi pótlékkal növelt összegben.
Ha az adózó az adott önkormányzat illetékességi területén már fizetett ideiglenes jellegű tevékenység utáni adót, és a tevékenység időtartama a 180 napot meghaladja, akkor a korábban megfizetett – ideiglenes jellegű – adót az adóévi állandó jellegű tevékenység utáni várható adóba beszámítással lehet megállapítani, bevallani, és esedékességkor megfizetni.
A cikk az iparűzési adó vonatkozásában részletesen foglalkozik az építőipari tevékenységhez kapcsolódó új megosztási módszerrel, a távközlési tevékenységhez kapcsolódó telephelyfogalommal és adóalap megosztási módszerrel, valamint a székhely szerinti településre kimutatandóa személyi jellegű ráfordítással. A helyi adók kapcsán kitér továbbá az építményadó változásaira és a vállalkozók kommunális adója és az üdülőépület utáni idegenforgalmi adó megszűnésére.
Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.
Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.
A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
