Változik a magáncsőd szabályozása


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Póthatáridőt biztosítana a kormány az első ütemben kezdeményezhető adósságrendezési eljárások megindítására.


A magáncsődtörvény módosítását javasolta Trócsányi László igazságügyi miniszter, hogy egyszeri póthatáridőt biztosítson az első ütemben kezdeményezhető adósságrendezési eljárások megindítására. A parlamentnek kedden benyújtott előterjesztés szerint az új határidő 2016. március 1.

A póthatáridő engedélyezése lehetővé teszi, hogy azok is kezdeményezhessenek adósságrendezési eljárást, akik a most hatályos törvényi rendelkezések szerinti határidőket már túllépték – indokolta javaslatát a tárcavezető.

ADÓklub Online 2016 – Androidos okostelefonnal

 

ADÓ szaklap online

ADÓ-kódex szaklap online

Számviteli tanácsadó szaklap online

Áfa-kalauz szaklap online – ADÓ

kérdések és válaszok

Ado.hu Prémium cikkek

Rendelje meg most >>

A póthatáridő nem érinti a magáncsődtörvény átmeneti rendelkezéseiben a végrehajtások és végrehajtáson kívüli értékesítések folytatására vonatkozó törvényi határidőket.

A törvénymódosítási javaslat ezen túlmenően több részletszabályon is változtatna. Így például kimondanák, hogy az adós lakóingatlanára vonatkozó jelzálog- vagy pénzügyi lízingszerződések esetében a hitelezők követelésének törvényben előírt minimális megtérülését csak a futamidő végéig kell biztosítani, ennek figyelembe vételével kell az adósságtörlesztési tervet elkészíteni.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. december 6.

Az utalványok uniós áfaszabályozása (3. rész)

Az Európai Unió Bizottsága a közelmúltban jelentést készített az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az Irányelv 410b cikke alapján az utalványok fogalommeghatározása, forgalmazási láncai és a be nem váltott utalványok áfaszabályozásáról. E jelentés alapján megvizsgáljuk az utalványok témakörét az áfa-rendszerében.

2024. december 6.

A civil szervezetekre vonatkozó szabályok a társasági adóban

A civil szervezetek gazdaságban betöltött egyedi szerepére tekintettel, ezen szervezetek társaságiadóalap-megállapítási és -fizetési kötelezettségeit a jogalkotó az általános, valamennyi gazdálkodóra vonatkozó szabályokat szem előtt tartva, de az egyedi sajátosságokat figyelembe véve határozza meg. Írásunkban a civil szervezetekre vonatkozó rendelkezéseket és azok gyakorlati alkalmazását ismertetjük, figyelmet fordítva a közhasznú minősítéssel rendelkező szervezetekre vonatkozó speciális szabályokra is.