Változott az EKÁER szabályozása

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Változott az EKÁER-ben a kockázati biztosíték fizetésre kötelezettek köre: a múlt szerdától hatályos módosítás szerint kockázati biztosítékot kell fizetnie az új EAKER kötelezetteknek még nem kockázatos termékek esetén is. A szabályozás a Közösségen belüli termékértékesítéseket továbbra sem érinti, csak a beszerzést, valamint az első belföldi értékesítést – hívják fel az érintettek figyelmét a MAZARS szakértői.

 Az új EKÁER-kötelezettek – vagyis azok a cégek, amelyek a tárgyévben és azt megelőző kettőben egyszer sem kértek még EKÁER-számot -. illetve azok, amelyeknek az EKÁER-szám igénylésük során fel volt függesztve az adószámuk a továbbiakban – meghatározott ideig – kockázati biztosíték fizetésére kötelezettek – áll az EKÁER szabályozás múlthét szerdán hatályba lépett módosításában, olvasható a MAZARS közleményében.

A leginkább érintettek az újonnan alakult hazai vállalkozások, illetve a Magyarországon áfa alanyként újonnan nyilvántartásba vett külföldi társaságok (új áfa regisztráltak) – derül ki a MAZARS legfrissebb EKÁER-összefoglalójából.

 

“Az új szabályozás alapján ugyanis ennek az új kötelezetti körnek, már nem csupán a kockázatos termékek után, hanem valamennyi termék után kockázati biztosítékot kell fizetni” – foglalta össze Szmicsek Sándor, a MAZARS adópartnere.

A szakember hozzátette: a kockázati biztosíték megfizetése továbbra is csak a Közösségen belüli termékbeszerzésre és az első belföldi, nem közvetlenül végfelhasználók részére történő adóköteles termékértékesítés során jelentkező EKÁER-jelentések esetében szükséges.

A nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat rámutat: nem kell fizetniük azoknak, akik ebben az időszakban már nyújtottak be áfa bevallást, illetve Közösségen belüli termékértékesítések esetén még az új kötelezetti körnek sem kell biztosítékot fizetnie.

A kockázati biztosítékot az első bejelentéskor, és az első bejelentéstől számított 180. napig tett bejelentéskor kell nyújtani. Ha az első EKÁER jelentést követő 180 napon belül nem történik tíz EKÁER jelentés, akkor a tizedik EKÁER-szám igényléséig kell a kockázati biztosítékot nyújtani.

A kockázati biztosíték esetében fontos, hogy a biztosítékot előre fel kell tölteni a bejelentést követő 45 napban tervezett értékesítések összegének 15%-ára. Ezután pedig folyamatosan vizsgálni kell, hogy 45 nap átlagában a befizetett kockázati biztosíték eléri-e – a már tényleges adatokon alapuló – értékesítési volumen 15%-át.

“Ezt nem könnyíti meg, hogy EKÁER-rel összefüggésben befizetett kockázati biztosíték nem látszik az adófolyószámlán, így abból nem is lehet más adónem terhére átvezetni” – mutatott rá Szmicsek Sándor.

Ugyanakkor, ha az adóhatóság bármely adónemen tartozást észlel, annak rendezését a kockázati biztosíték összegéből átvezetés útján intézheti. Ilyenkor pedig előfordulhat, hogy az adó- vagy járuléktartozás kiegyenlítése miatt az elkülönített biztosíték nem éri el a törvényileg előírt mértéket. Ha pedig nincs megfelelő biztosíték az elkülönített EKÁER számlán, akkor nem lehet EKÁER számot kérni!

“Ezért érdemes a kockázati biztosíték mértékét naprakészen követni, és ha szükséges, újra és újra feltölteni azt az előírt összegre” – tanácsolja Szmicsek Sándor.

Az összefoglaló szerint mentesülnek a biztosítékadási kötelezettség alól a minősített adózói adatbázisban szereplő vállalkozások, illetve azok is, amelyek legalább két éve működnek, szerepelnek a NAV köztartozásmentes adózói adatbázisban (KOMA), valamint a bejelentés időpontjában nem állnak adószám-felfüggesztés hatálya alatt.

Bár a rendelkezés január 1-től hatályos, a jogalkotó hagyott időt a felkészülésre. Az új EKÁER kötelezetteknek a kockázati biztosítékot csak a 2017. február 15-ét követően kért EKÁER számok után kell befizetni az arra megjelölt, elkülönített bankszámlaszámra – tette hozzá a közlemény szerint szakértő.

---