Változtak a vállalkozók járulékfizetési kötelezettségei


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény 2013. július 1-jétől módosította a vállalkozók járulékfizetési kötelezettségére vonatkozó egyes szabályokat. A változások az átalányadózó egyéni vállalkozót és a gyermeknevelési támogatásban részesülő vállalkozókat érintik.


A heti 36 órát elérő foglalkoztatással járó munkaviszonyban álló, átalányadózó egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 50. § (1) bekezdése értelmében 2013. január 1-jétől az az egyéni vállalkozó is választhatja az átalányadózást, aki munkaviszonyban áll. A heti 36 órát elérő foglalkoztatással járó munkaviszonyban álló átalányadózást választó egyéni vállalkozó 2013. június 30-ig a 10 százalék mértékű nyugdíjjárulékot és a 7 százalék mértékű egészségbiztosítási járulékot  az átalányban megállapított jövedelme, de a nyugdíjjárulék esetében havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási járulék esetében pedig havonta legalább a minimálbér másfélszerese után (járulékfizetési alsó határ) volt köteles megfizetni.

2013. július 1-jétől a szabályozás úgy módosult, hogy az említett egyéni vállalkozó a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot a járulékfizetési alsó határ figyelembevétele nélkül, vagyis az átalányban megállapított jövedelme után köteles megállapítani, bevallani és megfizetni – derül ki a NAV tájákoztatójából.

RODIN adózási-számviteli szakmai rendezvények

A szociális hozzájárulási adó tekintetében a szabályozás változatlan, a 27 százalék szociális hozzájárulási adót továbbra is az átalányban megállapított jövedelem után kell a vállalkozónak megfizetni.

A gyermeknevelési támogatásban részesülő vállalkozók járulék- és szociális hozzájárulás adófizetés alól történő mentesítése

A gyermeknevelési támogatásban részesülő egyéni, illetve társas vállalkozó 2013. július 1-jétől a minimum járulékalap után nem köteles járulékokat fizetni, ha a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja. A szociális hozzájárulási adó vonatkozásában az egyéni vállalkozó, illetve a társas vállalkozás mint kifizető akkor is mentesül a különös szabályok alkalmazása (az adóalap legalább a minimálbér 112,5 százaléka) alól, ha a gyermeknevelési támogatás tartama alatt a vállalkozó tevékenységét személyesen folytatja.

Amennyiben a gyermeknevelési támogatásban részesülő egyéni vállalkozó vállalkozói kivétet realizál, vagy átalányadózó és van átalányban megállapított jövedelme, akkor ezek után az általános szabályok szerint a járulékokat és a szociális hozzájárulási adót meg kell fizetnie. Ugyancsak az általános szabályok szerint kell járulékokat és szociális hozzájárulási adót fizetni akkor, ha a gyermeknevelési támogatásban részesülő társas vállalkozó személyes közreműködésre tekintettel díjazásban részesül. A módosítás tehát kizárólag a minimum járulék- és adóalap után történő fizetési kötelezettséget érinti.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 28.

Távirányítóval manipulálták a tachográfot

A NAV pénzügyőrei néhány óra alatt két olyan teherautót is ellenőriztek, amelyekben a sofőrök távirányítóval manipulálták a menetíró készülékek adatait.

2024. június 28.

Ingatlan áfa újratöltve

Az utóbbi időben jelentősen megváltoztak az ingatlanokkal kapcsolatos áfaszabályok, melyek ismerete nemcsak az építőipari cégeknek, illetve az ingatlant értékesítőknek, hanem az ilyen számlát befogadóknak is kulcsfontosságú. Az Áfa kalauz legfrissebb számában áttekinti az ingatlanokkal kapcsolatos áfa szabályokat.