Van még tér a fejlődéshez: gondok a vállalati szektorban


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A hazai vállalati szegmenst változatlanul az alulbiztosítottság jellemzi. Míg a piac egésze dübörög és tavaly mintegy 20 százalékos bővülést ért el, addig a díjbevétel 15-20 százalékát adó vállalati biztosítási szegmens stagnál.

A biztosításon való spórolás azonban nem csak a kis cégek jellemzője.

Leginkább a különböző vagyon és felelősségbiztosításokon takarékoskodnak a cégek. Egyrészt a biztosítás teljes mellőzésével, másrészt a az alulbiztosítottság jellemzi a piacot. Tehát mindenki köt valamit, hogy legyen, de ez legtöbbször részben sem fedez egy esetleges kárértéket.

A tavalyi évben fordult először elő a hazai szektorban, hogy az élet üzletág díjbevételei meghaladták a nem élet üzletág díjbevételeit. Ez a változás lassan megfigyelhető lesz a vállalati biztosítások piacán is. azonban azt nem szabad elfelejteni, hogy ezen a területen leginkább kockázatkezelés az amely előtérbe kerül egy-egy tanácsadás alkalmával nem pedig a közvetlen termékértékesítés.

Forrás: Pénzcentrum


Kapcsolódó cikkek

2024. szeptember 20.

A közvetett adózás rendszere Algériában (4. rész)

Az áfát 1992-ben vezették be, az elsősorban az ipar és a kereskedelem adóztatására fókuszál. Algériában az áfa a szolgáltatásnyújtás helyett az “egyéb műveletekre” vonatkozik, ide tartoznak például az átruházott jogok, a bérbe adott eszközök vagy az elvégzett tanulmányok. Jöjjenek az érdekes részletek!Az áfát 1992-ben vezették be, az elsősorban az ipar és a kereskedelem adóztatására fókuszál. Algériában az áfa a szolgáltatásnyújtás helyett az “egyéb műveletekre” vonatkozik, ide tartoznak például az átruházott jogok, a bérbe adott eszközök vagy az elvégzett tanulmányok. Jöjjenek az érdekes részletek!

2024. szeptember 19.

Kapcsolt vállalkozási viszony megítélése

„X” és „Y” társaság az ügyvezetés egyezőségére tekintettel kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adózók. Az „Y” társaság a 100 százalékos tulajdonosa „Z” társaságnak, e két társaság tehát a többségi befolyás alapján minősül kapcsolt vállalkozásnak, az ügyvezetés egyezősége e tekintetben nem áll fenn. Az „X” és a „Z” társaság tulajdonosi háttere teljes mértékben különbözik egymástól, egyik adózó sem gyakorol többségi befolyást a másikban. Kérdésünk arra irányul, hogy „X” és „Z” társaságok között ebben az esetben fennáll-e a kapcsolt vállalkozási viszony.

2024. szeptember 19.

Adóelőnyök a megújult K+F rendszerben

A K+F tevékenységekhez kapcsolódóan már eddig is több adónemben – társasági adó, helyi iparűzési adó, innovációs járulék, szociális hozzájárulási adó, Kiva – lehetőség volt az adóalap csökkentésére vagy adókedvezmény igénybevételére. Az adózási kedvezmények mellett a kutatás-fejlesztési tevékenységek kapcsán a vállalkozások más, közvetlen állami támogatásokra is jogosulttá válhatnak. Ahhoz, hogy ezekkel a kedvezményekkel élni tudjon egy vállalkozás, fontos meggyőződni arról, hogy az adott tevékenység a hazai és nemzetközi szabályozás alapján valóban kutatás-fejlesztésnek minősül-e.