Varga adócsökkentést ígér


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

 Az új kabinet további adócsökkentéseket és nem adóemeléseket szeretne elérni, és ezzel párhuzamosan a fekete gazdaság további szűkítését kívánja megvalósítani – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Magyar Bankszövetség éves testületi ülésén 


Hosszú távú célja a leendő kabinetnek, hogy az szja mértékét tovább lehessen mérsékelni. A munkát terhelő adókat tovább csökkentik – mondta Varga Mihály. Kiemelte: továbbra is szeretnék elérni, hogy 2022-ig az államadósság GDP-hez mért aránya a maastrichti előírásoknak megfelelően 60 százalékra, vagy még inkább az alá csökkenjen.

A nemzetgazdasági tárca vezetője kifejtette: a következő években is lendületben marad a magyar gazdaság, ő ezen dolgozik a jövőben is. 

Hozzáfűzte, hogy a miniszterelnök ismét felkérte a miniszteri tisztség betöltésére és a Gazdasági Kabinet vezetésére.

Emlékeztetett: az Európai Uniónak megküldött konvergencia-program összeállításakor is évi 4 százalék körüli gazdasági növekedést vázoltak fel a következő évekre.

Elmondta: a következő évek gazdasági feladatainak összeállításakor kikérik a különböző kutatóintézetek, például a Századvég, a munkáltatói szövetségek, a gazdasági kamarák, így például az AmCham, a Magyar Nemzeti Bank és a Magyar Bankszövetség véleményét is. 

Hozzátette: a következő években tovább kell javítani Magyarország versenyképességét.

2010 óta tartósan csökken az államadósság GDP-hez mért aránya, „ebből nem adunk le semmit” – fogalmazott a miniszter. 2010 óta a munkanélküliség nagymértékben csökkent, az akkori 12 százalékos szintről napjainkra 3,8 százalékra esett vissza, a foglalkoztatottak száma a 2010-es 3,7 millióról 4,4-4,5 millió dolgozóra emelkedett mostanra – sorolta.

Varga Mihály rámutatott: még a nemzetközi szervezetek is optimistábbak lettek a magyar gazdasági fejlődést tekintve, a Nemzetközi Valutaalap a legutóbbi előrejelzésében 0,4 százalékponttal 3,8 százalékra javította az idei növekedésre tett előrejelzését.

A miniszter beszélt arról is, hogy az elmúlt évek egyik jelentős változtatása volt, hogy a hazai bankrendszerben a magyar tulajdon aránya 50 százalék fölé emelkedett, a hazai irányítású banki tulajdon már 55 százalék fölött van, de a magyar állami tulajdoni hányad nem torzítja a bankszektor fejlődését.

A testületi ülés után Varga Mihály újságíróknak elmondta: a magyar gazdaság fejlődésének egyik fontos alappillére marad a jövőben is a munkaadók és a munkavállalók érdekvédelmi szervezeteivel kötött hatéves megállapodás. Ez a keretét adja a további fejlődésnek, a közterhek csökkentésének, de olyan módosításokat szeretne majd az új, felálló kormány megvalósítani, amely tovább javítja a munkaadók, munkavállalók helyzetét.

[htmlbox art_tukor]

Varga Mihály szerint szeretnék elérni, hogy sokkal hatékonyabb legyen a költségvetési gazdálkodás, hogy jobban használják fel a közbiztonságra, a védelemre, az oktatásra biztosított összegeket. 

A miniszter elmondta: bár egyre több hitelt vesz fel a lakosság, nem látja veszélyét egy jelentős eladósodási hullámnak, az biztos, hogy a változó kamatozású hitelek felvétele kockázatot hordoz a lakosság számára.

Kiemelte: fontos, hogy a bankrendszer költségei csökkenjenek a jövőben, mert a magyarországi bankok költségei magasabbak annál, mint amilyenek mellett a szomszédos országok, vagy az uniós államok bankjai dolgoznak.
(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. július 3.

A beruházások hatása a kisvállalati adóalapra

Adórendszerünk többféle kedvező szabály, adóelőny révén kívánja ösztönözni a vállalkozásokat különféle beruházások elvégzésére. A társasági adóban következő a képlet; az adózó a számviteli előírások szerint elszámolt értékcsökkenéssel növeli, míg a társasági adó szabályai szerint elszámolt értékcsökkenéssel csökkenti az adózás előtti eredményét, illetve adott esetben a beruházásra tekintettel adóalap-, illetve adókedvezményt érvényesít (pl. fejlesztési tartalékképzés, kis-, és középvállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye, fejlesztési adókedvezmény stb.)