Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Külföldre vihetik pénzforgalmukat azok a társaságok,amelyeknél érdemi belső pénzmozgás van – vélekedett Varga Mihály tárca nélküli miniszter az Echo Tv-nek nyilatkozva.
Azoknál a cégeknél, cégcsoportoknál, ahol belső pénzmozgás van, fennáll a veszélye annak, hogyha túlságosan nagynak érzik a terhet, akkor külföldre, más országok bankjaiba helyezik ki pénzforgalmukat – mondta Varga Mihály tárca nélküli miniszter az Echo Tv Heti mérleg című műsorában.
Ennek kedvezhet az is – amit a kormány eddig még nem vett figyelembe –, hogy július elsejétől életbe lép az úgynevezett SEPA (Single Euro Payments Area) rendszer. Az európai gazdaságokban ezután bármelyik bank vezethet külföldön – akár Németországban vagy épp Ausztriában – forintszámlákat, és működtethet forintelszámolást. „Nem volna szerencsés, hogy a cégek tömegesen az országhatárokon túlra vigyék a pénzforgalmunkat, ezért erre a problémára a kormányzatnak is reagálnia kell, és meg kell találnia azokat az eszközöket, amelyekkel Magyarországon belül tartható a pénzmozgás. Olyan megoldást kell találni, amely nem hozza lehetetlen helyzetbe ezeket a cégcsoportokat sem” – mondta a politikus a Magyar Hírlap beszámolója szerint.
Mint arról az Adó online beszámolt, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter csütörtökön, a 2013-as költségvetési törvényjavaslat fő számainak ismertetésekor elmondta: a korábban tervezett 130 helyett 280 milliárdos bevételt vár el a kormány a jövőre bevezetendő pénzügyi tranzakciós illetéktől, de a szabályozás részleteiről (például arról, lesz-e az illetéknek felső határa) folynak az egyeztetések a bankszövetséggel. A tárgyalásokon minden félnek van mozgástere – fogalmazott a miniszter.
Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.
Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.
A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
