Vége a takarékbetétek adómentességének


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az augusztus végéig lekötött banki betétek első kamatperiódusából származó kamata adómentes, így a takarékbetétek hozadéka jövőre mindenképpen adókötelessé válik.

A 2006. augusztus 31-ig megkötött betét-, folyószámla-, bankkártya- és takarékbetét-szerződések esetén a 2006. augusztus 31-ét követően induló első teljes kamatperiódusra jóváírt (kifizetett) kamat adózik elsőként. Annak eldöntésében, hogy az adóztatás szempontjából mi számít első teljes kamatperiódusnak, amikortól a kamat már adóköteles, segíthet az adóhatóság honlapján közzétett, a Pénzügyminisztérium által készített tájékoztató. Ebből kiderül: a lekötéssel elhelyezett pénzösszegek esetében a kamatperiódus általában a lekötés időtartamával esik egybe, ez alól azonban vannak kivételek.

Az egyik az az eset, amikor a lekötés tartamán belül is jóváírnak kamatot, s az a tőke összegétől függetlenül felhasználható. Ekkor korábban képződik a kamat, mint ahogy a lekötési idő lejár. Itt az elsőként megszerzett bevétel adómentes és a további bevétel már adóköteles.

A takarékbetét után járó kamat minden évben december 31-én esedékes, függetlenül a lekötés tartamától, vagyis 2006. december 31-én egy kamatperiódus lezárul. Ez azt jelenti, hogy a 2006. augusztus 31-ig megnyitott betétkönyvekben elhelyezett megtakarítások 2006. december 31-én esedékes kamata adómentes, a jövő év elején induló új kamatperiódusra jóváírt kamat pedig adóköteles. Ez vonatkozik a látra szólóan megnyitott takarékbetétekre is. Amennyiben azonban valamelyik takarékbetét-konstrukcióban a kamat 2006. december 31. előtt esedékes, a kamatperiódus is korábbi időpontban zárul.

A betételhelyezés sajátos formáit jelentik a takaréklevelek és más betéti okiratok (úgynevezett kvázi értékpapírok). A takaréklevél jellemzően lejárat nélküli, fix címletű betéti okirat, amelynek kamatát csak a takaréklevél visszaváltásakor lehet felvenni, a kamatperiódus a takaréklevél kiváltásától annak visszaváltásáig tart. Adókötelezettség csak a 2006. augusztus 31. után vásárolt takaréklevelek visszaváltásakor keletkezik.

A betéti okiratos megtakarítások fix címletűek, van lejáratuk, a lejárat után nem kamatoznak. A kamatperiódus ezen okmányos betétek esetében azok váltásától a lejáratig (lejárat előtti visszaváltás esetén a visszaváltás időpontjáig) terjed. A 2006. augusztus 31-ig kiváltott betéti okirat lejártakor esedékes kamat adómentes, a 2006. szeptember 1-jétől nyitott betéti okiratok kamatából visszaváltáskor kell levonni a kamatadót.

A látra szóló számlakövetelések esetében a kamatperiódus két kamat-jóváírási időpont közötti időtartamot jelent. Ha például egy látra szóló követelés alapján 2006. augusztus 26-án írtak jóvá kamatot, a következő kamat-jóváírás pedig 2006. november 26-án esedékes, akkor e két időpont közötti kamatperiódusra jóváírt kamat adómentes.

A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és befektetési jegyek esetében, ha a magánszemély az említett értékpapírt 2006. augusztus 31-ét megelőzően szerezte, az értékpapír ezen időpont utáni beváltásakor, visszaváltásakor, átruházásakor keletkező jövedelmet nem terheli kamatadó.

Ha a magánszemély 2006. augusztus 31-ig megszerezte az értékpapír feletti tulajdonjogot (ennek előfeltétele, hogy az értékpapír akkor már kibocsátott és létező volt), úgy az átmeneti szabály ezen értékpapírra alkalmazható, ezt nem befolyásolja, ha az értékpapírt 2006. augusztus 31-ét követően írták jóvá a magánszemély értékpapírszámláján.

Amennyiben 2006. augusztus 31-ig olyan papírt jegyeztek, amely időszakonként kamatot, hozamot fizet, úgy az értékpapír után elsőként fizetett kamat minősül adómentesnek. A 2006. szeptember 1. előtt megszerzett kamatozó kötvényre elsőként kifizetett kamat vagy például a 2006. augusztus 31-ig váltott nyereménybetét első nyereménye (akármikor is sorsolják ki a nyereményt) is adómentes.



Kapcsolódó cikkek

2022. augusztus 9.

Ukrán munkavállalók elszállásolását terhelő áfa levonása

Egy belföldi áfaalany társaság a súlyos munkaerőhiány kiküszöbölése céljából külföldi munkavállalókat alkalmaz. A gyártási tevékenység folyamatosságának biztosítása és a szükséges munkaerő megtartása érdekében a társaság ingyenes szállást is biztosít nekik. A társaság kölcsönzött ukrán munkavállalókat is foglalkoztat. Ez utóbbi ukrán munkavállalók is igazoltan a társaságnál dolgoznak 100 százalékban, azonban az ő díjukat egy munkaerő-közvetítő cég számlázza. A kölcsönzött ukrán munkavállalók esetében a szállásköltség vagy a munkaerő-közvetítő cég díjában szerepel – mint járulékos költség –, vagy azt közvetlenül a társaság fizeti a szállásadóknak. Az Ukrajnában jelenleg fennálló háborús helyzet miatt az ukrán munkavállalók jelezték a társaságnak, hogy az Ukrajnában élő hozzátartozóik kimenekítéséhez szükséges bizonytalan ideig távol maradnak, illetve nem végeznek munkát, valamint a fenti időszakot követően csak akkor tudnak újra munkába állni, ha a hozzátartozóik elszállásolását az üzemek közelében meg tudják oldani. A társaság azt tervezi, hogy a jövőben az ukrán munkavállalók családtagjainak az elszállásolását is a jelenleg igénybe vett munkásszálláson oldja meg, akár plusz férőhelyek biztosításával. A szállásokat továbbra is az ukrán munkavállalók használnák, csak egy-egy szobában hozzátartozókat is elhelyeznének, vagyis minden szobában lenne ukrán munkavállaló, illetve egy-egy ukrán munkavállaló nagyobb szálláshelyet kapna. Így az ukrán munkavállalók maguk mellett tudhatják a hozzátartozóikat és folytathatják a munkát, a társaság pedig továbbra is rendelkezni fog a gyártáshoz szükséges munkaerővel. Levonhatja-e a társaság a saját maga által foglalkoztatott és a kölcsönzött ukrán munkavállalók, illetve azok hozzátartozóinak elszállásolását terhelő áfát? Az Adó szaklapban megjelent kérdés-válasz.

2022. augusztus 8.

Munkaerő-kölcsönzési szolgáltatás az áfa rendszerében

A munkaerő-kölcsönzési szolgáltatás helyes áfa-rendszerbeli kezeléséhez elengedhetetlen, hogy az ügyletben részt vevő felek tisztában legyenek a szolgáltatás alapját képező munkaerő-kölcsönzésre irányuló jogviszonnyal, majd a jogviszony minősítését követően a fordított adózás, valamint a – szolgáltatás jellegéből adódóan – az időszakos elszámolású ügyletek szabályaival. Megjegyzendő, hogy ugyan elméletileg a munkaerő-kölcsönzés tipikusan az átmeneti jellegű, ideiglenes munkaerő-igények kielégítésére szolgál, azonban számos esetben az adózók adóelkerülési törekvéseinek melegágyát is képezi. Az Adó szaklap cikke.