Végrehajtásban erősített a NAV


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Jelentősen nőtt tavaly az adóigazgatóságok által saját hatáskörben és más szervek megkeresésére indított végrehajtási eljárások száma: a NAV több mint 950 ezer ilyen eljárást indított, ami 21 százalékos éves növekedést jelent; az eljárások értéke 14 százalékkal nőtt – derül ki az adóhatóság 2011-es tevékenységéről készült bulletinből.


A felszámolással és csődeljárással érintett adózóktól 6,9 milliárd forint bevétel realizálódott a NAV honlapján közzétett dokumentum szerint, 3,5-szer több, mint az előző évben.

A 2011 szeptember elején meghirdetett kormányzati célok elérése érdekében indított intenzív végrehajtási tevékenység eredményeként 2011 utolsó négy hónapjában 41 százalékkal több végrehajtás indult, 32 százalékkal nagyobb összegben, mint az előző év azonos időszakában. A behajtás a gazdasági helyzetből adódóan folyamatosan a kisebb hátralékkal rendelkező adózók irányába tolódott el.

A legeredményesebb adminisztratív intézkedések a hatósági átutalási megbízások és a végrehajtási átvezetések (együttesen 220 milliárd forint) voltak, az ezekből származó bevételek nőttek a legdinamikusabban (23 milliárd forinttal). A jövedelem letiltásból is 30 százalékkal több bevétel származott, mint 2010-ben. Több mint kétszeresére (2,9 milliárd forintra) nőtt a követelésfoglalásból befolyt összeg is. A követelésfoglalások száma 68 százalékkal, az ingatlan végrehajtásoké 18 százalékkal, míg a jövedelem letiltásoké 25 százalékkal nőtt.

A NAV teljes hátralékállománya 2011 végére 3,9 százalékkal, 2268 milliárd forintra csökkent, a működő adózóké 9,4 százalékkal (60,6 milliárd forinttal), a nem működőké 1,9 százalékkal (32 milliárd forinttal) mérséklődött. A működő gazdálkodók hátraléka közel 12 százalékkal, míg a magánszemélyeké a hátralékállomány elaprózódása miatt csak 4,3 százalékkal csökkent.

A NAV 2011 végén 340 milliárd forint behajthatatlan tartozást tartott nyilván, 28 százalékkal többet, mint 2010 végén.

A vám-, ellenőrzési és végrehajtási szakterületek a helyszíni eljárások során együtt léptek fel az előzetesen kiválasztott adózóknál. A közös akciókra való kiválasztásnál egyébként nem a tartozás nagysága az elsődleges szempont; azok kerülnek a célpontba, akik az ellenőrzési irányelvek szerint kiemelt adószakmai érdeklődésre tarthatnak számot, és jövedéki szempontból is fontos tevékenységet folytatnak, jelentős készpénzforgalom mellett.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Fontos transzferár-kötelezettségek és határidők | A pénz beszél

Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.