Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A tervezett változtatások fontos eleme, hogy minden munkavállalónak legálisan bejelentett jövedelme legyen.
A bejelentett adóváltoztatások összege mind 2009-ben, mind 2010-ben a költségvetés szempontjából lényegében nullszaldós – mondta egy reggeli televíziós műsorban Veres János pénzügyminiszter. A tervezett változtatások fontos eleme, hogy minden munkavállalónak legálisan bejelentett jövedelme legyen – jelentette ki a pénzügyminiszter.
Veres János a Magyar Televízió Nap-kelte című műsorában elmondta: a személyi jövedelemadó alsó kulcsa július 1-jétől 18 százalékról 19 százalékra emelkedik, miközben az 1,7 milliós sávhatár 2,2 millióra nő, a jövő évtől kezdve pedig 3 millióra. Az szja felső kulcsa 36 százalékról 38 százalékra változik, ugyanakkor a 4 százalékos különadó megszűnik.
A pénzügyminiszter levezette a minimálbér kétszeresénél, azaz a havi 143 ezer forintos jövedelemnél történő változást, amely szerint közel 10 ezer forinttal járnak jobban az adózók, miközben a foglalkoztatói terheket is beszámítva az úgynevezett adóék öt százalékponttal csökken, ami a versenyképességet javító tényező.
Az általános forgalmi adó felső kulcsának emelése júliustól 20 százalékról 23 százalékra az inflációt egy év alatt 2,1 százalékkal dobhatja meg, egy százalékos áfa-emelés ugyanis 0,7 százalékos többlet inflációval jár változatlan fogyasztási szerkezet mellett – magyarázta a tervezett lépés hatását.
Ha a gazdaság visszaesése a tervezettnél nagyobb, s emellett az infláció a tervezett 4,5 százaléknál alacsonyabb lesz, akkor a 2,6 százalékos GDP-arányos hiány megtartása érdekében a kormány további megtakarítási döntéseket fog hozni – mondta a pénzügyminiszter. Veres János reagált az IMF magyarországi prognózisára, amely 3-3,5 százalékos gazdasági visszaesést jelez. „Mi most 3,3 százalékos idei GDP csökkenéssel számolunk” – közölte.
Forrás: Hírszerző
Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.
Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.
A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
