Versenyképessé váló bioüzemanyagok


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Versenyképessé teszi a bioüzemanyagok forgalmazását, hogy a motorbenzinnél 2007 júniusától, a gázolajnál pedig 2008 januárjától literenként nyolc forinttal több jövedéki adót kell fizetni azoknak a forgalmazóknak, amelyek üzemanyagában a biorészarány nem éri el a 4,4 százalékot.

Emellett a 85 százalékban bioetanolból, 15 százalékban hagyományos benzinből álló E85-ös üzemanyag vásárlása esetén csak az utóbbi rész után kell a jövedéki adót megfizetni. Azonban a gépjárműgyártók és a végfelhasználók szempontjából az árelőny mellett legalább ilyen fontos, hogy a bioüzemanyag alkalmazása esetén változik-e az autó menetteljesítménye, illetve károsanyag-kibocsátása.
Az eddigi teszteredmények szerint bioetanol esetén 5-20 százalékos keverési aránynál nincs észrevehető változás a gépjárművek futásteljesítményében. Ezzel szemben magasabb keverési arány esetén – például az E85-ös üzemanyag felhasználásakor – negyedével magasabb fogyasztással kell számolni. Igaz, az egyre jobb motorok kifejlesztésével párhuzamosan a többletfogyasztás aránya folyamatosan csökken – derül ki az EBP European Bio Power LLC lapunkhoz eljuttatott felméréséből. Wágner Rudolf, a cég műszaki igazgatója kérdésünkre elmondta: az etanol energiatartalma alacsonyabb, mint a benziné, ám nyomástűrése lényegesen jobb. Éppen ezért a kifejezetten bioetanolos üzemeltetésre kifejlesztett motorok hatékonysága jobb lehet a hagyományos benzinmotorokénál, s ezzel az alacsonyabb energiatartalomból adódó többletfogyasztás kompenzálható. A szakértő szerint tévhit az is, hogy a bioetanol előállításához összességében több energiára van szükség, mint amennyi a bioüzemanyag elégetésével visszanyerhető. Ugyanis a negatív energiamérleget kimutató tanulmányokban rendre figyelmen kívül hagyják a gyártás során keletkező melléktermékek energiatartalmát, noha biomasszaként az is felhasználható energiatermelésre.

Forrás: Világgazdaság


Kapcsolódó cikkek

2024. június 18.

A pénztárérték-változáshoz kapcsolódó adóalap-korrekciók a kisvállalati adóban (I. rész)

Bár a kisvállalati adóban 2017. január 1-je óta már nem a pénzforgalmi szemlélet érvényesül az adóalap meghatározása során, mégis létezik olyan korrekciós tétel, amely a pénzmozgáshoz, a pénztár nyitó és záró értékéhez kapcsolódik, és „páros” formában szerepel a jogszabályban (tehát van adóalap-növelő-, és csökkentő verziója is, a pénztárérték változásának előjelétől függően).