Vészforgatókönyv az áfacsökkentésre


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Egyelőre vészforgatókönyvként szerepel a kormányzati tervekben az élelmiszerek általános forgalmi adójának csökkentése – közölték lapunkkal az agrártárca illetékesei.

A Pénzügyminisztérium pedig arról tájékoztatta a Világgazdaságot, még nincsenek pontos számítások arról, mekkora bevételkieséssel járna Gráf József agrárminiszter áfacsökkentési javaslata. Gráf bejelentése szerint a kormány lejjebb szállítaná egyes alapanyagok forgalmi adóját, ha az élelmiszerek – az általános világpiaci és hazai alapanyagár-emelkedés nyomán – 15-20 százaléknál nagyobb mértékben drágulnának. Az ugyanakkor tény, hogy a PM egyeztetéseket folytat az agrártárcával az ügyben, ez pedig arra utal: a kormány komolyan számol a gyors élelmiszerár-növekedés lehetőségével. Veres János pénzügyminiszter egy korábbi sajtónyilatkozata szerint csupán a szeptemberi adatok adhatnak majd okot az éves inflációs prognózis (hét százalék) felülírására.

Az érintett iparágak ugyanakkor ma még tárgyalnak kereskedelmi partnereikkel, így az áremelések csak a következő hetekben-hónapokban várhatók. Kormányzati szakértők úgy ítélik meg, hogy a kereskedelmi láncok ellenállása jelentősen ˝tompítja˝ majd az élelmiszeripar árnövelési kezdeményezéseit.

Egyelőre nem tudni pontosan, mely alapanyagok kerülnének fel a kedvezményezett termékek listájára. Leginkább egyes meghatározó agrártermékek (tőkehúsok, liszt) áfájának csökkentése jöhetne szóba, mivel e lépés más áruféleségek (húskészítmények, kenyér- és péksütemények) árát is befolyásolhatná. Ami a tőkehúst illeti: a kereskedelmi vállalatok állítják, egyes húsipari cégek a kilónkénti átlag 200 forintos drágulását kívánták elérni. Ez is mutatja, hogy nem csak a növényi termékeknél jelentkezik a drágulás – a takarmányárak robbanásával akár 30 százaléknyit is emelkedhetnek a húsárak Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnöke szerint. Ennek tompítására állapodtak meg az állattenyésztők a kormánnyal az 50 százalékos kamattámogatás mellett felvehető takarmányvásárlási hitelről.

A statisztikák szerint egyébként májusban az élelmiszerek fogyasztói árai 10,5 százalékkal nőttek az előző év hasonló időszakához képest, miközben az élelmiszeripar átadási árai csak 7,5 százalékkal emelkedtek – hívta fel a figyelmet Folláth Györgyné, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének (Éfosz) főtitkára. Ebből az következik, hogy a kereskedők nagyobb mértékben drágították a termékeket, mint amekkora áremelést az ipari árak változása indokolt volna. Ágazati szakértők erre is hivatkozva úgy ítélik meg, a kereskedők a mai rendkívüli piaci helyzetben haszonrésük csökkentésével is fékezhetnék az általánossá váló élelmiszer-drágulást.

Ugyanakkor az Éfosz szerint is kérdéses, hogy a feldolgozók mekkora áremelést tudnak elfogadtatni a partnereikkel. Folláth Györgyné hozzátette: az iparágak árérvényesítő képessége jelentősen eltér egymástól. Főként azok a vállalkozások (például sütőipari cégek) vannak nehéz helyzetben, amelyeknek a termékeit az élelmiszerláncok maguk is elő tudják állítani. Ettől függetlenül élelmiszer-ipari szakértők is túlzónak tartják azokat az ágazati nyilatkozatokat, amelyek szerint számos áruféleségnél 40 százalék körüli áremelésre lenne szükség az alapanyagok drágulása miatt.

Forrás: Világgazdaság


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.

2024. június 20.

Illeték: cserét pótló vétel

Életünk során adunk-veszünk dolgokat, akár ingatlanokat is. Változunk is változtatunk. Abban az esetben, ha ingatlant szerzünk ellenérték fejében, általában vagyonszerzési illetéket kell fizetni. Az ingatlan szerzése, átruházása, hasznosítása jogi esemény is, mely akár csere formájában is megvalósulhat. Jelen cikkben az illetéktörvényben szereplő csere, illetve cserét pótló vétel szabályait, érdekességeit mutatjuk be.

2024. június 19.

Varga Mihály: Magyarország élen jár a gazdaságfehérítésben az uniós országok között

Az Európai Unión belül Magyarország hajtotta végre az egyik legnagyobb gazdaságfehérítést 2010 óta: az áfarés mértéke 22 százalékról 4,4 százalékra, a GDP-arányos adóelvonás mértéke pedig 40 százalékról 35 százalékra csökkent – jelentette ki Varga Mihály az Adóigazgatások Európai Szervezete (IOTA) éves közgyűlésének szerdai nyitó napján Budapesten.