Veszteségelhatárolás és annak érvényesítése beruházás esetén a kisvállalati adóban

Szerző: Lakatos Zsuzsa
Dátum: 2018. április 5.
Rovat:

A kisvállalati adó alapja fő szabályként nem lehet kisebb a személyi jellegű kifizetések összegénél. A kisvállalati adóalap módosító tételek egyenlegeként keletkező vagy keletkezett veszteséget, és a kiva alanyiság előtti időszakban keletkezett elhatárolt veszteséget csak szintén a módosító tételek egyenlegeként keletkező pozitív összeggel lehet szembeállítani. Új beruházások esetén azonban a (tárgyévi vagy előző időszaki) veszteség a személyi jellegű kifizetésekkel is szembe állítható (a megfelelő korlátokkal). Cikkünkben ezt a lehetőséget vizsgáljuk meg.


Elhatárolt veszteség esetei

Tárgyévi veszteség elhatárolása: a Katv. 20. § (3)–(5) bekezdése szerint (kisvállalati adó alapját növelő és csökkentő tételek, kapcsolt vállalkozások közötti piaci ár és transzferár közötti különbözet miatti módosító tétel) megállapított negatív egyenleg elhatárolt veszteséget képez, amelynek összege a következő adóévekben csökkenti a Katv. 20. § (3)–(5) bekezdése szerint megállapított pozitív egyenleget.

Tehát amennyiben a tárgyévi módosító tételek egyenlege negatív, az a kiva időszak későbbi éveiben szembe állítható a módosító tételek pozitív egyenlegével.

Tárgyév előtt keletkezett elhatárolt veszteség felhasználása: az adó alanya elhatárolt veszteségként veheti figyelembe Katv. szerint meghatározott adóalanyiság időszaka előtt, a társasági adóalanyiság alatt keletkezett negatív társasági adóalapnak azt a részét, amelyet a társasági adóalap vagy a kisvállalati adóalap meghatározásakor csökkentésként még nem vett figyelembe, továbbá a 2017. adóévet megelőző adóévekben keletkezett negatív korrigált pénzforgalmi szemléletű eredménynek azt a részét, amelyet a kisvállalati adóalap meghatározásakor csökkentésként még nem vett figyelembe. A 2017-től hatályos szabályozás alapján az elhatárolt veszteség felhasználására további korlátozás nem vonatkozik.

A tárgyévben tehát a módosító tételek pozitív egyenlege csökkenthető a korábbi kiva időszak alatti negatív korrigált pénzforgalmi szemléletű eredménnyel, és a tao időszak alatti negatív társasági adóalappal (ami még nem került felhasználásra).

A veszteség levonhatósága a személyi jellegű kifizetésekből új beruházás esetén

Az új beruházások ösztönzése kiemelt szerepet kap a kisvállalati adó szabályozásában. Annak érdekében, hogy a Katv. 20. § (3)-(5) bekezdése szerinti tételeknek az új beruházások finanszírozása kapcsán keletkezett negatív egyenlege gyorsabban érvényesíthető legyen, a Katv. 20. § (7) bekezdése az új beruházás összegéig rugalmasabb szabályozást biztosít az általános veszteségelhatárolási szabályoknál.

[htmlbox art_tukor]

 

Így az új beruházás összegéig a kisvállalati adózó a tárgyévi negatív egyenleggel, valamint a korábbi évek elhatárolt veszteségével a fő szabálytól eltérően a személyi jellegű kifizetések terhére is csökkentheti a tárgyév és a következő adóévek adóalapját. Az adózó által a tárgyévi adóalap csökkentéseként felhasznált tárgyévi negatív egyenleg a későbbi években értelemszerűen nem vehető figyelembe elhatárolt veszteségként.

Új beruházás a kisvállalati adóalanyiság időszakában beszerzett, előállított, korábban még használatba nem vett tárgyi eszközökkel (beruházással), szellemi termékekkel, kísérleti fejlesztés aktivált értékével kapcsolatos adóévi kifizetések összege, függetlenül attól, hogy az érintett eszközöket rendeltetésszerűen használatba vették-e az adóévben.

Korábbi kiva időszak alatti beruházások figyelembe vétele

A 2017. év előtt is kiva alany társaságok számára a Katv. 2017. november 24-től hatályos (2017. évi CLVII. törvénnyel megállapított) 32. § (11) bekezdésében foglalt rendelkezés lehetőséget ad arra, hogy az új beruházásokkal összefüggésben felmerült korábbi (így 2016-os) kifizetéseket adózó 2017-ben adóévi kifizetésnek tekintse és így ezen beruházásokkal is csökkentse adóalapját, ha az egyéb feltételek fennállnak (elsősorban az a feltétel, hogy korábban nem csökkentette a kiva alapján az adott beruházások értékével):

Katv. 32.§ (11) bek.: A 20. § (6a) bekezdésben meghatározott elhatárolt veszteség összegéből az az összeg, amellyel a beszerzett, előállított, korábban még használatba nem vett tárgyi eszközzel (beruházással), szellemi termékkel, kísérleti fejlesztés aktivált értékével kapcsolatosan teljesített kifizetésekre tekintettel az adózó a 2017. évet megelőzően döntése szerint teljes mértékben csökkenthette az adóalapját, azonban a 2017. évet megelőzően az adóalap csökkentéseként nem vette figyelembe, a 2017. adóévben a 20. § (7) bekezdése alkalmazásában adóévi kifizetésnek minősül.

Ezen rendelkezésnek tehát a 2017-es adóévi adókötelezettség megállapítása során van jelentősége. A 2017. adóévi kifizetéseknek az adott adóévben és a következő adóévekben (így 2018. adóévben) történő figyelembe vételére a Katv. 20. § (7) bekezdése szerinti általános szabályok irányadók.

Példa a tárgyévi új beruházás összegével történő korlátlan adóalap-csökkentésre

Egy vállalkozás a következő, tárgyévi adóalapot érintő tranzakciókkal rendelkezik:

  • a megelőző évi nyereségéből a tárgyévben 3 millió forint osztalékot fizet;
  • 5 millió forint értékben beruházást valósít meg: korábban még használatba nem vett tárgyi eszközöket vásárol;
  • tárgyévi személyi jellegű ráfordításainak összege 15 millió forint;
  • az adóalapot befolyásoló más eseményre a tárgyévben nem kerül sor,
  • a korábbi évek eredményéhez kötődően a tárgyévben 7 millió forint elhatárolt veszteség áll rendelkezésre.

A vállalkozás tárgyévi adóalapja főszabály szerint (az elhatárolt veszteség figyelembevétele nélkül) a tőkeműveletek és osztalékok egyenlegének személyi jellegű kifizetésekkel növelt összege, de legalább a személyi jellegű kifizetések összege, azaz:

(+) jóváhagyott fizetendő osztalék                3 MFt
(+) tőkekivonás                                             0 MFt
(-) tőkebevonás                                            0 MFt
(-) kapott osztalék                                         0 MFt
összesen                                                      3 MFT
(+) személyi jellegű kifizetések                     15 MFt    
mindösszesen, de minimum a személyi jellegű kifizetések        18 MFt

A vállalkozás azonban a rendelkezésre álló 7 millió forint elhatárolt veszteség összegéből

  • egyrészt főszabály szerint 3 millió forinttal csökkentheti (lenullázhatja) a személyi jellegű kifizetéseken felüli tételek egyenlegét,
  • másrészt az elhatárolt veszteség felhasználása során legfeljebb az 5 millió forintos új beruházás összegének erejéig a személyi jellegű kifizetések összegét is csökkentheti.

Így a vállalkozás mind a 7 millió forint elhatárolt veszteségét érvényesítheti az adóalap csökkentéseként, azaz tényleges tárgyévi adóalapja az új beruházásra tekintettel:

Főszabály szerinti adóalap – [az elhatárolt veszteség (7 M Ft), de legfeljebb az új beruházás személyi jellegű kifizetéseken felüli tételek egyenlegével növelt összege, amelynek összege jelen esetben (5+3=8 M Ft)], így az adóalap: 18 M Ft – 7 M Ft = 11 M Ft.

Példa az adóalap személyi jellegű kifizetéseken felüli tételeiből adódó negatív egyenlegnek a tárgyévi adóalap csökkentésére való felhasználására

Egy vállalkozás a következő, tárgyévi adóalapot érintő tranzakciókkal rendelkezik:

  • egy leányvállalatától 3 millió forint osztalékot kap;
  • tőkéjét a tulajdonos 2 millió forinttal megemeli annak érdekében, hogy az említett osztalékot és a cég egyéb forrásait felhasználva végrehajtson egy 10 millió forint értékű beruházást;
  • 10 millió forint értékben beruházást valósít meg: korábban még használatba nem vett tárgyi eszközöket vásárol;
  • tárgyévi személyi jellegű ráfordításainak összege 25 millió forint;
  • osztalékfizetésre, illetve az adóalapot befolyásoló más eseményre a tárgyévben nem kerül sor.

A vállalkozás tárgyévi adóalapja főszabály szerint a tőkeműveletek és osztalékok egyenlegének személyi jellegű kifizetésekkel növelt összege, de legalább a személyi jellegű kifizetések összege, azaz:

(+) jóváhagyott fizetendő osztalék                0 MFt
(+) tőkekivonás                                             0 MFt    
(-) tőkebevonás                                           -2 MFt
(-) kapott osztalék                                        -3 MFt
összesen                                                      -5 MFt
(+) személyi jellegű kifizetések                     25 MFt
mindösszesen, de minimum a személyi jellegű kifizetések        25 MFt

A vállalkozás azonban a 10 millió forintos új beruházás összegének erejéig csökkentheti a tárgyévi adóalapját a személyi jellegű kifizetéseken felüli tételek negatív egyenlegével.

Így a vállalkozás tényleges tárgyévi adóalapja az új beruházásra tekintettel:

Főszabály szerinti adóalap – (az új beruházás (10 M Ft) és a személyi jellegű kifizetéseken felüli tételek negatív egyenlege (5 M Ft) közül a kisebb érték) = 25 M Ft – 5 M Ft = 20 M Ft.

Forrás: NAV 92. számú információs füzete

A cikk szerzője Lakatos Zsuzsa, transzferár- és adószakértő, Tax Revolutions Kft.


Kapcsolódó cikkek:


NAV: az adózón múlik, megbírságolja-e az adóhatóság
2018. augusztus 17.

Augusztustól az adózó magatartásán múlik, kap-e bírságot a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV) az elmulasztott, késedelmes vagy hibás online számlaadat-szolgáltatás miatt; ha minden tőle telhetőt megtett az adatszolgáltatás teljesítése érdekében, akár mentesülhet is a szankció alól - hívta fel a figyelmet az adóhatóság pénteken.

Varga: az online számlázással jelentősen csökkenhet az adóelkerülés
2018. augusztus 17.

Varga: az online számlázással jelentősen csökkenhet az adóelkerülés

Augusztus 14-ig mintegy 7,5 millió számla érkezett az adóhivatalhoz, és több mint 272 ezren regisztráltak az online számlarendszerbe. Az új szisztémával az egyszerűsítés és az adminisztrációcsökkentés mellett eredményesebbé válhat a csalások felderítése is, jelentősen - akár tíz százalék alá is - csökkenhet az adóelkerülés mértéke - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter.

Étolajat és kristálycukrot foglalt le a NAV
2018. augusztus 16.

Száz tonna étolajat és 48 tonna kristálycukrot foglalt le a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), mert egy élelmiszer-kereskedő cég úgy próbálta kijátszani az uniós áfaszabályokat, hogy hamis adatokkal rögzítette a szállítmányt - közölte a NAV csütörtökön.

Másra alapozná az adóztatást az Economist
2018. augusztus 16.

A tulajdon, az öröklés és a bérleti díjak erősebb adóztatását javasolja az Economist; a szerző a cégek helyett a befektetők adóztatását javasolja – írja a Napi.hu.

Megszűnt a magánszemélyek 75 százalékos különadója
2018. augusztus 16.

Július 26-tól megszűnt a magánszemélyek 75 százalékos különadója, amelyet már a 2018. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre sem kell alkalmazni – közölte tájékoztatójában az adóhatóság.