Veszteségelhatárolás és annak érvényesítése beruházás esetén a kisvállalati adóban

Szerző: Lakatos Zsuzsa
Dátum: 2018. április 5.
Rovat:

A kisvállalati adó alapja fő szabályként nem lehet kisebb a személyi jellegű kifizetések összegénél. A kisvállalati adóalap módosító tételek egyenlegeként keletkező vagy keletkezett veszteséget, és a kiva alanyiság előtti időszakban keletkezett elhatárolt veszteséget csak szintén a módosító tételek egyenlegeként keletkező pozitív összeggel lehet szembeállítani. Új beruházások esetén azonban a (tárgyévi vagy előző időszaki) veszteség a személyi jellegű kifizetésekkel is szembe állítható (a megfelelő korlátokkal). Cikkünkben ezt a lehetőséget vizsgáljuk meg.


Elhatárolt veszteség esetei

Tárgyévi veszteség elhatárolása: a Katv. 20. § (3)–(5) bekezdése szerint (kisvállalati adó alapját növelő és csökkentő tételek, kapcsolt vállalkozások közötti piaci ár és transzferár közötti különbözet miatti módosító tétel) megállapított negatív egyenleg elhatárolt veszteséget képez, amelynek összege a következő adóévekben csökkenti a Katv. 20. § (3)–(5) bekezdése szerint megállapított pozitív egyenleget.

Tehát amennyiben a tárgyévi módosító tételek egyenlege negatív, az a kiva időszak későbbi éveiben szembe állítható a módosító tételek pozitív egyenlegével.

Tárgyév előtt keletkezett elhatárolt veszteség felhasználása: az adó alanya elhatárolt veszteségként veheti figyelembe Katv. szerint meghatározott adóalanyiság időszaka előtt, a társasági adóalanyiság alatt keletkezett negatív társasági adóalapnak azt a részét, amelyet a társasági adóalap vagy a kisvállalati adóalap meghatározásakor csökkentésként még nem vett figyelembe, továbbá a 2017. adóévet megelőző adóévekben keletkezett negatív korrigált pénzforgalmi szemléletű eredménynek azt a részét, amelyet a kisvállalati adóalap meghatározásakor csökkentésként még nem vett figyelembe. A 2017-től hatályos szabályozás alapján az elhatárolt veszteség felhasználására további korlátozás nem vonatkozik.

A tárgyévben tehát a módosító tételek pozitív egyenlege csökkenthető a korábbi kiva időszak alatti negatív korrigált pénzforgalmi szemléletű eredménnyel, és a tao időszak alatti negatív társasági adóalappal (ami még nem került felhasználásra).

A veszteség levonhatósága a személyi jellegű kifizetésekből új beruházás esetén

Az új beruházások ösztönzése kiemelt szerepet kap a kisvállalati adó szabályozásában. Annak érdekében, hogy a Katv. 20. § (3)-(5) bekezdése szerinti tételeknek az új beruházások finanszírozása kapcsán keletkezett negatív egyenlege gyorsabban érvényesíthető legyen, a Katv. 20. § (7) bekezdése az új beruházás összegéig rugalmasabb szabályozást biztosít az általános veszteségelhatárolási szabályoknál.

[htmlbox art_tukor]

 

Így az új beruházás összegéig a kisvállalati adózó a tárgyévi negatív egyenleggel, valamint a korábbi évek elhatárolt veszteségével a fő szabálytól eltérően a személyi jellegű kifizetések terhére is csökkentheti a tárgyév és a következő adóévek adóalapját. Az adózó által a tárgyévi adóalap csökkentéseként felhasznált tárgyévi negatív egyenleg a későbbi években értelemszerűen nem vehető figyelembe elhatárolt veszteségként.

Új beruházás a kisvállalati adóalanyiság időszakában beszerzett, előállított, korábban még használatba nem vett tárgyi eszközökkel (beruházással), szellemi termékekkel, kísérleti fejlesztés aktivált értékével kapcsolatos adóévi kifizetések összege, függetlenül attól, hogy az érintett eszközöket rendeltetésszerűen használatba vették-e az adóévben.

Korábbi kiva időszak alatti beruházások figyelembe vétele

A 2017. év előtt is kiva alany társaságok számára a Katv. 2017. november 24-től hatályos (2017. évi CLVII. törvénnyel megállapított) 32. § (11) bekezdésében foglalt rendelkezés lehetőséget ad arra, hogy az új beruházásokkal összefüggésben felmerült korábbi (így 2016-os) kifizetéseket adózó 2017-ben adóévi kifizetésnek tekintse és így ezen beruházásokkal is csökkentse adóalapját, ha az egyéb feltételek fennállnak (elsősorban az a feltétel, hogy korábban nem csökkentette a kiva alapján az adott beruházások értékével):

Katv. 32.§ (11) bek.: A 20. § (6a) bekezdésben meghatározott elhatárolt veszteség összegéből az az összeg, amellyel a beszerzett, előállított, korábban még használatba nem vett tárgyi eszközzel (beruházással), szellemi termékkel, kísérleti fejlesztés aktivált értékével kapcsolatosan teljesített kifizetésekre tekintettel az adózó a 2017. évet megelőzően döntése szerint teljes mértékben csökkenthette az adóalapját, azonban a 2017. évet megelőzően az adóalap csökkentéseként nem vette figyelembe, a 2017. adóévben a 20. § (7) bekezdése alkalmazásában adóévi kifizetésnek minősül.

Ezen rendelkezésnek tehát a 2017-es adóévi adókötelezettség megállapítása során van jelentősége. A 2017. adóévi kifizetéseknek az adott adóévben és a következő adóévekben (így 2018. adóévben) történő figyelembe vételére a Katv. 20. § (7) bekezdése szerinti általános szabályok irányadók.

Példa a tárgyévi új beruházás összegével történő korlátlan adóalap-csökkentésre

Egy vállalkozás a következő, tárgyévi adóalapot érintő tranzakciókkal rendelkezik:

  • a megelőző évi nyereségéből a tárgyévben 3 millió forint osztalékot fizet;
  • 5 millió forint értékben beruházást valósít meg: korábban még használatba nem vett tárgyi eszközöket vásárol;
  • tárgyévi személyi jellegű ráfordításainak összege 15 millió forint;
  • az adóalapot befolyásoló más eseményre a tárgyévben nem kerül sor,
  • a korábbi évek eredményéhez kötődően a tárgyévben 7 millió forint elhatárolt veszteség áll rendelkezésre.

A vállalkozás tárgyévi adóalapja főszabály szerint (az elhatárolt veszteség figyelembevétele nélkül) a tőkeműveletek és osztalékok egyenlegének személyi jellegű kifizetésekkel növelt összege, de legalább a személyi jellegű kifizetések összege, azaz:

(+) jóváhagyott fizetendő osztalék                3 MFt
(+) tőkekivonás                                             0 MFt
(-) tőkebevonás                                            0 MFt
(-) kapott osztalék                                         0 MFt
összesen                                                      3 MFT
(+) személyi jellegű kifizetések                     15 MFt    
mindösszesen, de minimum a személyi jellegű kifizetések        18 MFt

A vállalkozás azonban a rendelkezésre álló 7 millió forint elhatárolt veszteség összegéből

  • egyrészt főszabály szerint 3 millió forinttal csökkentheti (lenullázhatja) a személyi jellegű kifizetéseken felüli tételek egyenlegét,
  • másrészt az elhatárolt veszteség felhasználása során legfeljebb az 5 millió forintos új beruházás összegének erejéig a személyi jellegű kifizetések összegét is csökkentheti.

Így a vállalkozás mind a 7 millió forint elhatárolt veszteségét érvényesítheti az adóalap csökkentéseként, azaz tényleges tárgyévi adóalapja az új beruházásra tekintettel:

Főszabály szerinti adóalap – [az elhatárolt veszteség (7 M Ft), de legfeljebb az új beruházás személyi jellegű kifizetéseken felüli tételek egyenlegével növelt összege, amelynek összege jelen esetben (5+3=8 M Ft)], így az adóalap: 18 M Ft – 7 M Ft = 11 M Ft.

Példa az adóalap személyi jellegű kifizetéseken felüli tételeiből adódó negatív egyenlegnek a tárgyévi adóalap csökkentésére való felhasználására

Egy vállalkozás a következő, tárgyévi adóalapot érintő tranzakciókkal rendelkezik:

  • egy leányvállalatától 3 millió forint osztalékot kap;
  • tőkéjét a tulajdonos 2 millió forinttal megemeli annak érdekében, hogy az említett osztalékot és a cég egyéb forrásait felhasználva végrehajtson egy 10 millió forint értékű beruházást;
  • 10 millió forint értékben beruházást valósít meg: korábban még használatba nem vett tárgyi eszközöket vásárol;
  • tárgyévi személyi jellegű ráfordításainak összege 25 millió forint;
  • osztalékfizetésre, illetve az adóalapot befolyásoló más eseményre a tárgyévben nem kerül sor.

A vállalkozás tárgyévi adóalapja főszabály szerint a tőkeműveletek és osztalékok egyenlegének személyi jellegű kifizetésekkel növelt összege, de legalább a személyi jellegű kifizetések összege, azaz:

(+) jóváhagyott fizetendő osztalék                0 MFt
(+) tőkekivonás                                             0 MFt    
(-) tőkebevonás                                           -2 MFt
(-) kapott osztalék                                        -3 MFt
összesen                                                      -5 MFt
(+) személyi jellegű kifizetések                     25 MFt
mindösszesen, de minimum a személyi jellegű kifizetések        25 MFt

A vállalkozás azonban a 10 millió forintos új beruházás összegének erejéig csökkentheti a tárgyévi adóalapját a személyi jellegű kifizetéseken felüli tételek negatív egyenlegével.

Így a vállalkozás tényleges tárgyévi adóalapja az új beruházásra tekintettel:

Főszabály szerinti adóalap – (az új beruházás (10 M Ft) és a személyi jellegű kifizetéseken felüli tételek negatív egyenlege (5 M Ft) közül a kisebb érték) = 25 M Ft – 5 M Ft = 20 M Ft.

Forrás: NAV 92. számú információs füzete

A cikk szerzője Lakatos Zsuzsa, transzferár- és adószakértő, Tax Revolutions Kft.


Kapcsolódó cikkek:


Tények és tévhitek az szja és a tb területén – 2. rész
2018. november 21.

A bejelentett lakcím mellett a személyes és üzleti kapcsolatok, végső soron pedig nemzetközi egyezmények dönthetik el egy magánszemély adóügyi illetékességét. Mivel ez határozza meg, hogy a magánszemélynek hol kell jövedelemadót fizetnie, a külföldi munkavállalást tervezőknek érdemes ezt a témakört is alaposan körüljárniuk.

Több mint 50 milliárd forint van Babakötvényekben
2018. november 21.

Több mint 50 milliárd forint van Babakötvényekben

Töretlen a Babakötvény népszerűsége, a megtakarítások állománya novemberben átlépte az 50 milliárd forintot - közölte Varga Mihály szerdán. A pénzügyminiszter kiemelte: ez 30 százalék feletti növekedés a tavalyi 38 milliárdos állományhoz képest.

Nem enged az adóemelésből a francia kormány
2018. november 20.

A francia kormány tagjai elítélték az üzemanyag adóemelése ellen útblokádokkal és üzemanyagraktárak elfoglalásával negyedik napja tartó tüntetések "radikalizálódását".

Kinek érdemes csoportos társasági adóalanyiságot választani?
2018. november 20.

Kinek érdemes csoportos társasági adóalanyiságot választani?

A 2019. adóévtől hazánkban is lehetőség nyílik csoportos társasági adóalanyiság választására, amelyet január első két hetében lehet jelezni az adóhatóság felé. Nézzük kinek érdemes ezt választani és milyen szempontokat kell mérlegelni a következő két hónapban?

Megbízási jogviszony a gyakorlatban
2018. november 20.

Gyakran felmerül a kérdés, hogy adott tevékenységet milyen munkavégzésre irányuló jogviszonyban lehet ellátni, illetve a lehetőségek közül melyiket a legcélszerűbb választani. Ecikkben a megbízási jogviszonyt és annak legfontosabb elemeit mutatjuk be, a gyakorlati élet alkalmazhatóságában.