Vezető tisztségviselők jogviszonya, járulékfizetése

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A 2009/85. Adózási kérdés a gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek a jogviszonyával, a biztosítási és járulékfizetési kötelezettségükkel foglalkozik. Fontos kiemelni, hogy eszerint a vezető tisztségviselői tevékenység továbbra sem látható el társas vállalkozói jogviszonyban.

A 2006. július 1-jétől hatályos társasági törvény szerint a társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselők vagy a vezető tisztségviselőkből álló testület látja el. Ügyvezetésnek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek törvény vagy a társasági szerződés alapján nem tartoznak a társaság legfőbb szervének vagy más társasági szervnek a hatáskörébe. Az ügyvezetést ellátó személyi kör vagy testület: közkereseti társaságnál és betéti társaságnál az üzletvezetésre jogosult tag vagy tagok, akik vezető tisztségviselők; korlátolt felelősségű társaságnál egy vagy több ügyvezető, akik vezető tisztségviselők; részvénytársaságnál igazgatóság mint testület, amelynek tagjai vezető tisztségviselők, de zártkörűen működő részvénytársaságnál igazgatóság helyett lehet egy vezető tisztségviselő, a vezérigazgató, és nyilvánosan működő részvénytársaságnál az alapszabály igazgatóság és felügyelőbizottság helyett igazgatótanácsot hozhat létre, amely ellátja egységesen az ügyvezetési és az ellenőrzési funkciókat (egységes irányítási rendszerű részvénytársaság); egyesülésnél igazgató mint vezető tisztségviselő, vagy igazgatóság mint testület, amelynek tagjai vezető tisztségviselők.

Vezető tisztségviselő – a közkereseti és a betéti társaság kivételével – csak természetes személy lehet. A vezető tisztségviselő a társaság belső működése körében a társasággal, illetve annak testületeivel, valamint más tisztségviselőivel kapcsolatos feladatait csak személyesen láthatja el, képviseletnek nincs helye. 2006. július 1-jétől 2007. augusztus 31-éig a vezető tisztségviselőt ezen minőségében megillető jogokra és az őt terhelő kötelezettségekre a Gt. szerinti társasági jogi jogviszony volt az irányadó azzal, hogy az így nem szabályozott kérdésekben a Ptk. megbízási szerződésre vonatkozó szabályait kellett megfelelően alkalmazni. A vezető tisztségviselő megbízatását munkaviszonyban nem láthatta el. Kivételt képezett az, az átmeneti szabály, mely szerint aki 2006. július 1-jét megelőzően a vezető tisztség ellátására munkaviszonyt létesített, a munkaviszony megszűnéséig, de legfeljebb a vezető tisztségviselővé választásától számított öt évig fenntarthatta ezt az állapotot. Amennyiben tehát a vezető tisztség ellátására például 2005. november 1-jével munkaviszonyt létesítettek, abban az esetben ezen feladatokat továbbra is el lehetett látni munkaviszonyban. Azáltal, hogy a Gt. a vezető tisztségviselői tevékenység ellátását 2007. augusztus 31-éig a Ptk. megbízási szerződésre vonatkozó szabályai szerint határozta meg, kizárta a vezető tisztség munkaviszonyban – a fent ismertetett kivételtől eltekintve – továbbá társas vállalkozói jogviszonyban történő ellátását.

2007. szeptember 1-jétől módosult a társasági törvény. Ettől az időponttól kezdődően a vezető tisztségviselő e feladatát a Ptk. megbízásra vonatkozó szabályai szerint, vagy munkaviszonyban láthatja el. A munkaviszony két esetben azonban tilalmazott. Nem láthatja el a vezető tisztséget – ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik – munkaviszonyban az egyszemélyes gazdasági társaság tagja (például egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság tagja), illetve a közkereseti és a betéti társaság üzletvezetésre egyedül jogosult tagja (például az egy beltaggal működő betéti társaság). Az egyszemélyes gazdasági társaság tagjaira és az üzletvezetésre egyedül jogosult tagjára azonban nem vonatkozik a tiltó rendelkezés akkor, ha a társasági szerződésben kifejezetten arról rendelkeznek, hogy a vezető tisztségviselői feladat munkaviszonyban ellátható. Külön kiemeli azonban az adózási kérdés, hogy a Gt. módosítását követően továbbra is érvényesül az, a szabály, hogy a vezető tisztségviselői tevékenység továbbra sem látható el társas vállalkozói jogviszonyban.

Biztosítási és járulékfizetési kötelezettség munkaviszony esetén
A fentiekből következően tehát a vezető tisztségviselés, azaz az ügyvezetés kizárólag munkaviszonyban, vagy megbízási jogviszonyban látható el. Amennyiben a vezető tisztség ellátása munkaviszonyban történik, a munkaviszony munkaszerződés megkötésével jön létre. A munkaviszonyban álló személy pedig biztosítottnak minősül, tekintet nélkül arra, hogy a foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik-e. A társaság mint foglalkoztató a munkaviszonyban álló biztosított részére a munkaviszonya alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem után havonta társadalombiztosítási járulékot fizet, melynek mértéke 27 százalék (ebből a nyugdíj-biztosítási járulék 24 százalék, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék 3 százalék. Az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékon belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 1,5 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 0,5 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1 százalék). A biztosított 9,5 százalék nyugdíjjárulék (magánnyugdíj-pénztár tag esetén 1,5 százalék nyugdíjjárulék és 8 százalék tagdíj), valamint 7,5 százalék egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék fizetésére kötelezett. (az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékon belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 2 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1,5 százalék.)

A munkaviszonyban álló vezető tisztségviselő foglalkoztatója, tehát a társas vállalkozás a társadalombiztosítási járulékot havonta legalább a minimálbér kétszerese – részmunkaidő esetén ezen összeg arányos része – után köteles megfizetni. Ha a járulékalapot képező jövedelem nem éri el a minimálbér kétszeresét, a foglalkoztató a havi bevallásban – a tényleges járulékalapot képező jövedelem feltüntetésével – bejelentést tehet arról, hogy a társadalombiztosítási járulékot a járulékalapot képező jövedelem alapulvételével fizeti meg. Amennyiben a biztosított járulékalapot képező jövedelme nem éri el a minimálbér kétszeresét és a foglalkoztató nem él bejelentéssel, a biztosítottat terhelő járuléktöbbletet a foglalkoztató viseli.

A vezető tisztséget ellátó ügyvezető/üzletvezető a vezető tisztségviselést elláthatja nyugdíjasként is. A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott (például öregségi, rokkantsági nyugdíj) a járulékalapot képező jövedelme után 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot és 9,5 százalék nyugdíjjárulékot fizet. Ha a nyugdíj folyósítása szünetel, a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott 2 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is köteles fizetni. Nem fizet 1,5 százalék munkaerő-piaci járulékot az a foglalkoztatott, aki saját jogú nyugdíjas vagy a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabályban meghatározott reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

Biztosítási és járulékfizetési kötelezettség megbízás esetén
Biztosítottnak kell tekinteni a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (ide tartozik a megbízási szerződés alapján) személyesen munkát végző személyt, amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét. A minimálbér 2010. január 1-jétől havi 73 500 Ft, ennek 30 százaléka 22 050 Ft, 30-ad része napi 735 Ft. Az szja törvény szerint nem önálló tevékenység a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének tevékenysége, tehát a járulékalapot képező jövedelem megállapításánál a nem önálló tevékenységből származó bevétel azon részét kell alapul venni, amelyet az adóelőleg-alap számításakor jövedelemként kell figyelembe venni. Amennyiben a megbízási szerződéssel tevékenykedő vezető tisztségviselő biztosítottnak minősül, a társaságnak a járulékalapot képező jövedelem után meg kell fizetni a 27 százalék társadalombiztosítási járulékot, a biztosított pedig 9,5 százalék nyugdíjjárulék (tagdíj) és 6 százalék egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett. Ki kell emelni, hogy a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy (például a megbízott) nem kötelezett 1,5 százalék munkaerő-piaci járulék fizetésére, s így e jogviszonya alapján nem jogosult álláskeresési ellátásokra. Ha a járulékalapot képező jövedelem alapján a vezető tisztségviselő nem válik biztosítottá, abban az esetben járulékfizetési kötelezettség nem áll fenn, de a társaságot 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli.

---