Vida-feljelentés: nyomozás indult


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A nyomozás egyelőre nem meghatározott személy ellen folyik.


Nyomozást rendelt el a Központi Nyomozó Főügyészség hétfőn Vida Ildikó, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elnökének feljelentése alapján, nagy nyilvánosság előtt, jelentős érdeksérelmet okozva elkövetett rágalmazás vétségének gyanúja miatt.

Keresztes Imre főügyész közleményében azt írta: a büntető törvénykönyv (btk.) szerint nagy nyilvánosság előtt, jelentős érdeksérelmet okozva elkövetett rágalmazás vétsége valósul meg, ha valaki másról nagy nyilvánosság előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt állít, híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, és ezzel jelentős érdeksérelmet okoz.

A rágalmazás bűncselekménye valótlan, illetve valós tények állításával is elkövethető – emelte ki, hozzátéve: így az a kijelentés, hogy valaki „korrupt”, illetve „korrupciós cselekményt követett el”, az állítás valóságtartalmától függetlenül is alkalmas lehet a becsület csorbítására.

A rágalmazás miatt indult eljárások későbbi szakaszában a btk. bizonyos feltétek mellett lehetőséget biztosít a tényállítást megfogalmazó terheltnek a valóság bizonyítására. A valóság bizonyításának elrendelése esetén a bizonyítási teher megfordul, így a kifogásolt állítást megfogalmazónak kötelessége bizonyítani, hogy amit állított, az igaz.

A valóság bizonyítása akkor eredményes, ha az állított tény valósnak bizonyul. Ilyen esetben az állítás megfogalmazója nem tartozik büntetőjogi felelősséggel. A valóságbizonyítás sikertelensége esetén ugyanakkor a bűncselekmény attól függetlenül megállapítható, hogy az elkövető az állított tényt esetleg valónak tudta.

A főügyész kitért arra is, hogy ha a rágalmazást hivatalos személy sérelmére hivatalos eljárása alatt, illetve emiatt követik el, az ügyet nem úgynevezett magánvádas, hanem közvádas eljárás keretében kell vizsgálni.

Mivel az ügyben a feljelentő által kifogásolt kifejezés Vida Ildikót nem mint magánszemélyt, hanem mint a NAV elnökét érintette és a hivatali működésével összefüggő cselekményre utalt, annak vizsgálata közvádas eljárásra tartozik.

A főügyész felhívta a figyelmet arra, hogy A Központi Nyomozó Főügyészség a rágalmazás vétségének gyanúja ügyében rendelt el nyomozást, amely így nem meghatározott személy ellen folyik, ezért jelenleg minden olyan nyomozati cselekmény elvégezhető, amely közvetlenül nem érint mentelmi joggal rendelkező személyt.

Társadalombiztosítás, járulékfizetés és családtámogatási szabályok

Előadók:

Farkasné Gondos Krisztina osztályvezető, OEP
Matlné Kisari Erika vezető tanácsos, NAV
Orbán Zsófia főosztályvezető-helyettes, Magyar Államkincstár

Időpont: 2014. december 16.

Részletes tematika és jelentkezés >>

A közlemény szerint, ha az ügyben a beszerzett bizonyítékok alapján nemzetközi jogon alapuló mentességet élvező személy vonatkozásában a bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja merülne fel, azt kizárólag azt követően lehetne az érintettel közölni, miután az arra jogosult szerv – a diplomatát küldő állam a saját hazai joga szerint eljárási rendben – a mentelmi jogát felfüggesztette. Annak indokoltsága esetén, a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt a legfőbb ügyész a külpolitikáért felelős miniszter útján terjesztheti elő.

A vonatkozó törvényi rendelkezések értelmében, a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítvány megtételével egyidejűleg fel kell függeszteni a nyomozást. Ha a diplomáciai mentességet élvező személy mentelmi jogát az arra jogosult felfüggeszti, a nyomozás az adott személy gyanúsítotti kihallgatásával folytatódhat, ellenkező esetben az eljárást meg kell szüntetni – olvasható az ügyészségi közleményben.

A budapesti amerikai nagykövetség ügyvivője a Heti Válasz december 4-i számában megjelent interjújában arról beszélt, hogy az Egyesült Államoknak tudomása van a magyar adóhatóságon belüli csalásokról, és információi szerint ezekben az ügyekben nem indult nyomozás. André Goodfriend a lap kérdésére, hogy vannak-e bizonyítékaik, azt mondta: „azok a bizonyítékaink vannak, amelyeket megkapott a magyar kormány is”. Arra a kérdésre, hogy arra a két lapra gondol-e, amelyet átadtak a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak, azt válaszolta, hogy „nem, az a két papírlap nem bizonyíték”.

Az, hogy egyeseket nem engednek be az Egyesült Államokba, annyit jelent, „úgy hisszük, vannak olyan kormányalkalmazottak, akik korrupt cselekményekben vesznek részt” – mondta.

Az ügyvivő a kitiltási ügy konkrét érintettjeiről nem beszélt, de azt mondta: az az információ, amelyre a beutazási tilalmat alapozták, nem pusztán arra vonatkozik, hogy az érintettek keveset tettek a csalások ellen. Ha valaki jó szándékú, de nem tesz eleget a csalás megakadályozásáért, az természetesen nem minősül korrupt cselekménynek – jegyezte meg.

Múlt hétfőn Orbán Viktor miniszterelnök az Országgyűlésben azt mondta: az amerikai ügyvivő azt állítja, a NAV elnöke személyesen követett el korrupciót. „Ezt az állítást a magyar jogrendszer tudja értelmezni, és ezért pert kell indítani. Ez az elvárásom a NAV elnökével szemben. Ha nem indít haladéktalanul pert az amerikai ügyvivővel szemben, le fogom váltani” – közölte Orbán Viktor.

Futó Barnabás, Vida Ildikó ügyvédje múlt csütörtökön közölte az MTI-vel, hogy a NAV elnöke feljelentetést és keresetet nyújtott be André Goodfriend, a budapesti amerikai nagykövetség ügyvivője ellen.

Futó Barnabás azt mondta: a Központi Nyomozó Főügyészségen nagy nyilvánosság előtt, jelentős érdeksérelmet okozó rágalmazás miatt jelentették föl az amerikai ügyvivőt, mert hivatalos személyi minőségében sértette meg a NAV elnökét. A Fővárosi Törvényszéken pedig jó hírnév megsértése miatt nyújtottak be keresetet – tette hozzá.

A NAV elnökének ügyvédje közölte: konkrétan a Heti Válasznak adott interjúban tett sértő kijelentése miatt tettek feljelentés.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. február 21.

Árfolyam az áfában (II. rész)

Az Áfa tv. az euróban megadott értékhatárok forintosítására bizonyos esetekben fix árfolyam alkalmazását írja elő, más esetekben évenként változik az alkalmazandó árfolyam.