Vietnám – a kontrasztok országa

Vietnám adórendszere kedvezőnek mondható: az áfa 10 százalékos, a társasági adó ugyan 20 százalék, de a rendkívül sok kedvezmény miatt ennyit szinte senki nem fizet. A személyi jövedelemadó progresszív, sok kulcsos, a marginális kulcs 35 százalék, a nem-rezidens vállalkozók számára 20 százalék. Az ország a magyar vállalkozások számára is jó lehetőségeket rejt, részben azért, mert a gazdasági és politikai elit egy része egykor nálunk tanult.

Magyarországon szinte mindenkinek van valamilyen ismerete, információja erről az országról és népről. Kinek a vietnámi háború, kinek a vietnámi papucs és balzsam, kinek a vietnámi gasztronómia, vagy éppen az egyre népesebb magyarországi vietnámi közösség jut eszébe, ha meghallja Vietnám nevét. Vietnám azonban mindezen elemeknél jóval több, Dél-Kelet-Ázsia egyik legígéretesebb és legkomplexebb országa, gazdag történelmi múlttal, önálló kultúrával és bámulatos gazdasági dinamikával rendelkezik.

Az első évezredben az ország kínai fennhatóság alatt állt, a Han-dinasztia egyik tartománya volt. Függetlenségét 938-ban nyerte el és azt nagyon sokáig megőrizte. Sikeresen felvette a harcot a kor legnagyobb és legerősebb birodalmával, 1257-ben legyőzte a mongol Kubilaj kán félelmetes seregeit és a rá következő századokban, bár sok belső hatalmi harc osztotta meg és gyengítette az országot, a külső ellenségek a XIX. század közepéig nem tudták leigázni őket.

A portugál hajósok a XVI. század közepén „fedezték fel”, de gyarmatot itt nem hoztak létre. Hamarosan nyugati hittérítő missziók jöttek létre és végül ők szolgáltattak ürügyet a XIX. század közepén a francia hadseregnek, hogy ellenőrzés alá vonja az országot és 1883-ban három prefektust hozzanak létre az új gyarmaton. A francia uralmat a második világháború éveiben rövid időre a japán megszállás váltotta fel, majd 1945-ben visszatértek a francia gyarmattartók. A japán megszállással szemben létrejött a helyi ellenállási mozgalom, amit a kommunista Ho Si Minh vezetett, 1946-ban a partizánok a franciák ellen fordultak és ezzel megkezdődött az Első Indokínai Háború, ami végül 1954-ben a franciák vereségével és egy fegyverszüneti megállapodással ért vége, ami kettéosztotta az országot az északi kommunista és a déli francia- , később Amerika-barát országrészre.

Vietnám nem sokáig élvezhette a békés fejlődést, mert az északiak által támogatott partizánmozgalom az ötvenes évek végétől újrakezdte háborúját a déli rezsim megbuktatásáért és a két ország egyesítéséért. 1965-től 1973-ig az Egyesült Államok hadviselő félként katonai segítséget nyújtott a déli rezsimnek, de végül a párizsi békemegállapodást követően kivonult Dél-Vietnámból, amit azután 1975-ben az északiak elfoglaltak és egy évvel később a két országot hivatalosan is egyesítették. Ezzel a háborúknak még nem lett vége, mert 1979-ben Vietnám elfoglalta Kambodzsát és véget vetett a Pol Pot-rezsim rémuralmának. Ám ezért a korábbi fő szövetséges, Kína büntető hadjáratot indított az ország ellen, de ez is kudarcba fulladt. Ettől kezdve mostanáig Vietnám számára a béke évei következtek.

Vietnam területe nagyjából Németország területének felel meg (331 ezer négyzetkilométer). Lakossága 97 millió, és úgy tűnik, az intenzív népességnövekedés leállt. A termékenységi ráta 2,1, ami az önfenntartás aránya, tehát várhatóan itt stabilizálódik a népesség. A társadalom korfája egészséges, a medián életkor 32,5 év, vagyis a lakosság fele ennél fiatalabb.

A főváros Hanoi, az egykori északi főváros, aminek lakossága 3,5 millió fő, de az igaz nagyváros Ho Si Minh Város (az egykori Saigon, a déliek korábbi fővárosa), jelenleg 9 millió lakossal, de az agglomerációval együtt ez a szám a 20 milliót is meghaladja. Ez az ország gazdasági, kereskedelmi centruma és mágnesként vonzza az északi betelepülőket is.

A lakosság 75%-a ateistának vallja magát, 20% buddhista, míg 5% katolikus. Ma már kevésbé nehezedik nyomás az egyházakra és hívekre, de korábban az államgépezet militánsan egyház- és vallásellenes volt.

Az ország az indokínai félsziget keleti oldalán, egy vékony, 1800 kilométer hosszan húzódó csík formában található. Az ország nagy részét hegyek borítják, de északon a Vörös-folyó, délen pedig a Mekong termékeny deltájának a síksága az ország éléskamrája. Ezért a helyiek úgy jellemzik hazájukat, hogy egy bambuszrúd, ami két rizsestálban végződik. A magas hegyek a 3000 métert is meghaladják, míg az alacsonyabban fekvő területek jelentős részét áthatolhatatlan trópusi dzsungel borítja, az ország területének mindössze 20%-a művelhető, itt azonban bőséges a termés, Vietnám a világ ötödik legnagyobb rizstermelő országa, a rizs ültetvényeken évente többször is aratnak. A mezőgazdaságnak elsősorban a foglalkoztatásban van nagy szerepe, a munkaképes lakosság 40%-át tartja el, de a GDP-hez csak szerényebb mértékben járul hozzá: mindössze 15%-kal. A rizs mellett jelentős a kávé és tea termesztés, valamint trópusi gyümölcsöké. Az utóbbi években a haltenyésztés is kiemelkedő, a világon a negyedik legnagyobb haltenyésztő gazdaság a vietnámi.

A vietnámi gazdaság rendkívül dinamikusan növekszik, évente 8-8,5 %-kal, és a tervek szerint 2050-re a világ Top 20 gazdaságába tartozhat az ország. Jelenleg az egy főre jutó GDP még szerény, a 4000 USD/fő érték körül van. Az ipar a GDP 45%-át teszi ki, míg a szolgáltatások csaknem hasonló mértékben járulnak hozzá a nemzetgazdasághoz.

Az ország bővelkedik a nyersanyagokban, ezek közül is kiemelkedik a bauxit. A világon a harmadik legnagyobb készlettel rendelkezik és már kitermelésben is hetedik a világon. A bauxit egy részét exportálják, de ma már jelentős helyi alumínium ipar is van, aminek az elektromos energiaszükségletét nagyrészt vízerőművek termelik ki. Az ország energiaszükségletének 37%-a származik a vízerőművekből. Nukleáris erőmű nincs Vietnámban. A bauxiton túl jelentős az ország kőolajkészlete és kitermelése is, de bőséggel van a kritikus nyersanyagokból is (CRM), az ún. ritka földfémekből, amelyek ma már stratégiai jelentőségűnek számítanak. Jelentős kitermelés folyik kőszénből, földgázból, aranyból, vasból, foszfátból, wolframból, ónból és cinkből.

Az 1986-ban bevezetett reformok kezdetben csak a kisvállalkozások terén engedtek utat a magánvállalkozásoknak, ma már azonban nagyon sok kínai és amerikai beruházás is van az országban, bár a nagyberuházások esetén kötelező a vietnámi állami részvétel. Most terveznek egy jelentős privatizációs hullámot. Kijelöltek 375 nagy állami céget magánosításra. A folyamat lassú, akadozik, de már megindult.

A gazdaság még mindig a közepes fejlettség csapdájában van, az átlagbér 300 USD körüli és az ipar jelentős része alacsony hozzáadott értéket képviselő feldolgozóiparból és összeszerelő üzemekből áll.

Az iparon belül még mindig meghatározó a könnyűipar, a ruha- és cipőkészítés.

Vietnám továbbra is az egypártrendszeren alapuló kommunista állam, gazdaságpolitikájában még mindig sokat megőriz a kommunista tervgazdasági irányításból. Vietnám autoriter államnak számít, a demokrácia indexe alacsony, a világ 167 értékelt országából a 138. helyen áll.

Adórendszere kedvezőnek mondható. Az ÁFA 10% mértékű. A társasági adó ugyan 20%, de a rendkívül sok kedvezmény miatt ennyit szinte senki nem fizet. A társasági adó 50%-a kilenc éven át leírható különböző kedvezmények révén. Az adókedvezmények kérhetők bizonyos iparűzési telephelyek alapján, a high-tech iparág számára, bizonyos ipari zónákon belül, de van kedvezmény az oktatási szektorban, a szoftver-iparágban vagy a megújuló energia iparágban is.

Az utóbbi években bizonyos szigorítások is megjelentek, amelyek az OECD BEPS előírásain alapulnak, ill. a transzferárazás területén vezettek be új korlátozásokat.

A személyi jövedelemadó progresszív, sok kulcsos, a marginális kulcs 35%, a nem-rezidens vállalkozók számára 20%.

Vietnám a gazdaság dinamikája alapján nyugodtan sorolható az ázsiai „kis tigrisek” közé, jó úton van a felzárkózásban Dél-Koreához, Tajvanhoz. Nagy potenciállal rendelkezik, de ennek még csak kis részét tudta felszabadítani. A gazdasági reformok egyelőre felemásak, vontatottak, de egy nyitott, versenyképes gazdaság irányába mutatnak. A magyar vállalkozások számára is vannak jó lehetőségek, amiben nagy segítség lehet, hogy az ország gazdasági és politikai elitjében nagy számban találunk egykor nálunk tanult diákokat, akik kifejezetten szimpátiával viseltetnek irántunk. Emiatt is Vietnám talán Ázsiában a leginkább ígéretes potenciális gazdasági partnere lehet Magyarországnak.

A cikk szerzője Gerendy Zoltán, a BDO Magyarország ügyvezetője. A BDO Magyarország az Adó Online szakmai partnere.

---