Vigyázz min spórolsz, nehogy megüsd a bokád!
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A gazdasági válság a magánszemélyektől a vállalkozásokig szinte mindenkit spórolásra ösztönöz. Sajnálatos módon azonban sokan úgy próbálnak meg költségeiken lefaragni, hogy közben adott termék, vagy szolgáltatás előnyeiről nem hajlandók lemondani. Ezt tükrözik az illegális szoftverhasználatra vonatkozó 2008-as statisztikák is, amely azt igazolja, hogy a gazdasági recesszió sok cégvezetőt arra ösztönzött, hogy a kockázatosabb utat válassza, és illegális szoftvereket használjon. Mint tudjuk, ezért akár nyolc évig terjedő szabadságvesztés is járhat, érdemes tehát ügyelni, milyen szoftvereket használunk!
Hazánkban az illegális szoftverhasználat aránya tavaly 42 százalékos volt, ami éves szinten 146 millió dolláros iparági veszteséget jelent – derül ki a Business Software Alliance nemrégiben megjelent kutatásából. Egy IDC tanulmány szerint, ha ezt tíz százalékponttal csökkentenénk – vagyis legális szoftvereket használnánk – több mint ezer új állás megszületéséhez járulnánk hozzá, 47 milliárd forint bevétellel növelnénk a magyar gazdaság teljesítményét, valamint 11 milliárd forint adóbevételt generálnánk.
Sajnos a gazdasági válság azonban nem épp a kifehéredés irányába tereli a szoftverpiacot, hiszen – ahogy azt az IDC kutatási igazgatója megjegyezte – , a lecsökkent vásárlóerővel rendelkező fogyasztók hosszabb ideig megtartják a számítógépeiket, ami valószínűleg növeli az illegális szoftverek arányát, mivel a régebbi PC-ken nagyobb valószínűséggel futnak illegális szoftverek. Másik oldalon viszont az olcsó netbook-ok terjedése, amelyeket az informatikai költségek csökkentése érdekében legális, előzetesen telepített szoftverekkel, valamint üzleti szoftver eszköz kezelő (SAM) programokkal árulnak, a legalizálódás irányába hatnak.
Mi jár az illegális szoftverhasználóknak?
Mint az ismeretes, az illegális szoftverhasználat bizony bűncselekmény, és mint ilyen, büntetést von maga után. A szoftverekkel, illetve azok jogvédelmével általánosságban a Szerzői Jogi törvény foglalkozik, amely az elkövetési értéket veszi alapul a büntetések meghatározásakor.
Alapesetként már egy illegális másolat továbbadása is illegális terjesztésnek minősül, amely több másolat esetén elérheti a jelentős vagyoni hátrány és a különösen nagy vagyoni hátrány kategóriát is, akár 8 évig terjedő szabadságvesztést vonva maga után.
A nyomozó hatóságok azonban nem csak a nagy halakra utaznak, hiszen minden olyan esetben, amikor felmerül az illegális szoftver terjesztésének gyanúja, kötelesek eljárni, tehát ne gondolja azt senki, hogy egy kisvállalkozás esetében nem tehet feljelentést a BSA, ha olyan információk birtokába jutna, hogy ott illegális szoftverhasználat folyik.
Akik esetleg nem tudnák, hogy itthon hogyan működik az illegális szoftverhasználat elleni küzdelem, azoknak néhány szóban bemutatnánk a rendszert. A már többször említett, itthon a köznyelvben csak szoftverrendőrségként emlegetett BSA egy nemzetközi jogvédő szervezet, amely a legfontosabb feladatának a biztonságos és jogszerű számítástechnikai környezet biztosítását tekinti.
A tévhitek eloszlatása végett azonban le kell szögezni, hogy a BSA nem hatóság, semmilyen hatósági jogosítványa nincsen, mindössze annyit tesz, hogy a jogsértések észlelése esetén büntetőfeljelentést tesz a rendőrségen, mindezt gazdasági társaságok, mint felhasználók, illetve a nagy illegális terjesztők ellen, vagyis magánszemélyek esetén soha.
Sokan azt hiszik, hogy a BSA egyfajta besúgó szerv, amely különféle bejelentések, vagy gyanúk alapján indíttat eljárást cégek ellen. Sarlós Gábor, a szervezet szóvívője azonban elmondta: a BSA bejelentések alapján tesz feljelentést, méghozzá empirikus tapasztalataik alapján elsősorban az elbocsátott alkalmazottak és az egymásra nagyon figyelő versenytársak tesznek bejelentést. A BSA továbbá nem ellenőriz, hanem tájékoztat, és terjeszti a szoftver licencek és azok nyilvántartásával kapcsolatos ismereteket. Ezen kívül szakmai támogatást nyújt a szoftverekhez kapcsolódó hatósági munkához, akik a BSA-tól elkülönülten végzik a feladatukat: az APEH ellenőriz, a rendőrség és a VPOP pedig nyomoz.
Kérdésünkre, hogy mi alapján történik a bírságok, büntetések kiszabása, Sarlós elmondta: az illegális szoftverek után az APEH szab ki bírságot, melynek alapját az elmaradt adó képezi. A rendőrségi eljárás eredménye a bírósági tárgyalás lehet, ahol az ítéletet a bíróság hozza és a bírságot is ő szabja ki.
Amennyiben közvetítői eljárásra kerül sor, amely során a gyanúsított és a sértett (a szoftverfejlesztő) megegyeznek egymással, akkor a BSA – felkérésre – közvetítő szerepet vállal fel. Ebben az esetben a szoftverfejlesztő kérheti a kára megtérítését (a szoftver megvásárlását) a BSA pedig egy kártérítési összeget kezdeményezhet, de ennek mértéke a megállapodáson múlik.
Sokan talán nem tudják, hogy egy ellenőrzés során mivel tudják igazolni szoftvereik jogtisztaságát. A BSA szóvivője elmondta, jogtisztaságot az eredetiséget bizonyító dokumentumokkal (licenc szerződés, COA matrica, dokumentáció, stb.) és a birtokba kerülési dokumentumokkal (számla, ajándékozási okirat) kell igazolni. Ez utóbbira azért is szükség van, mert a vállalkozás ennek hiányában nem tudja a szoftvert a könyvelésében szerepeltetni és így elszámolni, leírni sem lehet.
A cikk teljes terjedelemben elolvasható a Pénzcentrum.hu honlapon.
Forrás: Pénzcentrum.hu
