Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A tavalyi átfogó módosítás után a parlament tavaszi ülésszakának utolsó napján ismét módosult az egyszázalékos törvény. Ezentúl visszaigazolást kapunk majd az összeg célba éréséről, a valamilyen ok miatt fel nem vett felajánlások pedig a nemzeti Civil Alapprogramba kerülnek.
A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény tavaly átfogó módosításon ment keresztül, így az idén már nemcsak borítékban rendelkezhettünk az 1+1 százalék felajánlásáról, hanem adóbevallásunk részeként. Jelentősen módosultak a civil szervezetek elszámolási, nyilvánosságra hozatali kötelezettségei is. A mostani változás két apróbb, de célszerű változást hoz.
A törvény indokolása szerint a felajánlásokat ösztönözni fogja, ha a felajánló értesítést kap a felajánlott összeg célba éréséről, ezért ezentúl az APEH az éves adóbevallási ív kiküldésével ezt is megküldi majd az adózóknak. Így ez többletköltséget nem jelent, az adózóknak viszont fontos visszacsatolás.
Az APEH kimutatása alapján 2005-óta megduplázódott a társadalmi szervezeteknek felajánlott, de általuk különböző okok miatt fel nem vett összeg nagysága, ami több száz millió forintot jelent évente. Ha ez az összeg a Nemzeti Civil Alapprogram keretébe kerül, egyrészt a felajánló rendelkezése szerinti célt szolgálja, másrészt megoldhatja a civil szervezetek rövid távú likviditási problémáit.
Az egy százalékos felajánlásokra egyébként 1996-tól van lehetőség. Ma már közel ötvenezer civil szervezet jogosult az egy százalékok fogadására, akiknek jelentős segítséget jelent az évente így befolyó mintegy hétmilliárd forint. A nonprofit szervezetek több mint a fele még mindig félmillió forint körüli éves minimum-költségvetésből gazdálkodik, nekik az egyszázalékos bevétel a túlélést jelentheti.
Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.
Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.
A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
