Viszajön a kötelelző kamarai tagság?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A kötelező kamarai tagság jó megoldás lenne a gazdaság szervezésének erősítésére, a bürokrácia csökkentésére – mondta Parragh László, az MKIK elnöke.

A kamara elképzelése szerint a tagdíj az államtól átvett és finanszírozott feladatoktól függhetne. Ha bővülne a feladatkör, és ehhez a jelenlegi állami finanszírozást is átadná az állam a kamaráknak, akkor jelképes tagdíjat lehetne megállapítani. Ha azonban az átadott feladat állami finanszírozása megszűnne, illetve új feladatot adna át a kormány forrás nélkül, akkor a kamarai tagság díja magasabb lenne.
A kötelező kamarai tagsággal meg lehetne oldani azt is, hogy valamennyi vállalatcsoport a tényleges gazdasági befolyásának megfelelően vegyen részt a kamara döntéseiben – mondta Parragh László.

Az Új Széchenyi Terv vitairata szerint meg kell újítani a kamarai rendszert, ami a gazdasági önszabályozás és a patrióta gazdaságpolitika fontos eszköze Európában. Olyan rendszert kell kialakítani, ahol a vállalkozások támogatják a kötelező kamarai tagság visszaállítását.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke szerint a magyar gazdaság problémája a rendszerváltás óta, hogy nincs olyan erős gazdasági önkormányzata, mint amelyek a kontinentális Európa országaiban működnek.

A kötelező kamarai tagságú intézmény a fejlett Európa fontos gazdaságszervező eszköze, Ausztriában, Németországban, Franciaországban kötelező a tagság, ezekben az országokban minden egyes vállalkozóra „”rálát”” a gazdasági kamara, amely jó néhány közfeladatot hatékonyabban tud ellátni az államnál, például a szakképzést, a kereskedelemfejlesztést.

Az MKIK elnök hangsúlyozta, hogy a kötelező kamarai tagság megvalósítása politikai döntésen múlik. Azok a szakmák, amelyek számára már elviselhetetlen a területükön lévő rendetlenség, határozottan felszólalnak egyfajta szervezettség érdekében – tette hozzá Parragh, aki szerint ha a jogalkotás a parlamenti döntéshozatalon átmegy, akkor már akár 2011. január elsejétől be lehetne vezeti Magyarországon is a kötelező kamarai tagságot.

Az MKIK elnöke emlékeztetett arra, hogy Magyarországon vannak olyan gazdasági erők, amelyeknél kötelező cégregisztráció a tevékenység végzéséhez, ezt tartalmában már lehet kötelező kamarai tagságként is felfogni.

Forrás: Napi Gazadaság Online


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.

2024. június 20.

Illeték: cserét pótló vétel

Életünk során adunk-veszünk dolgokat, akár ingatlanokat is. Változunk is változtatunk. Abban az esetben, ha ingatlant szerzünk ellenérték fejében, általában vagyonszerzési illetéket kell fizetni. Az ingatlan szerzése, átruházása, hasznosítása jogi esemény is, mely akár csere formájában is megvalósulhat. Jelen cikkben az illetéktörvényben szereplő csere, illetve cserét pótló vétel szabályait, érdekességeit mutatjuk be.

2024. június 19.

Varga Mihály: Magyarország élen jár a gazdaságfehérítésben az uniós országok között

Az Európai Unión belül Magyarország hajtotta végre az egyik legnagyobb gazdaságfehérítést 2010 óta: az áfarés mértéke 22 százalékról 4,4 százalékra, a GDP-arányos adóelvonás mértéke pedig 40 százalékról 35 százalékra csökkent – jelentette ki Varga Mihály az Adóigazgatások Európai Szervezete (IOTA) éves közgyűlésének szerdai nyitó napján Budapesten.