Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A kötelező kamarai tagság jó megoldás lenne a gazdaság szervezésének erősítésére, a bürokrácia csökkentésére – mondta Parragh László, az MKIK elnöke.
A kamara elképzelése szerint a tagdíj az államtól átvett és finanszírozott feladatoktól függhetne. Ha bővülne a feladatkör, és ehhez a jelenlegi állami finanszírozást is átadná az állam a kamaráknak, akkor jelképes tagdíjat lehetne megállapítani. Ha azonban az átadott feladat állami finanszírozása megszűnne, illetve új feladatot adna át a kormány forrás nélkül, akkor a kamarai tagság díja magasabb lenne.
A kötelező kamarai tagsággal meg lehetne oldani azt is, hogy valamennyi vállalatcsoport a tényleges gazdasági befolyásának megfelelően vegyen részt a kamara döntéseiben – mondta Parragh László.
Az Új Széchenyi Terv vitairata szerint meg kell újítani a kamarai rendszert, ami a gazdasági önszabályozás és a patrióta gazdaságpolitika fontos eszköze Európában. Olyan rendszert kell kialakítani, ahol a vállalkozások támogatják a kötelező kamarai tagság visszaállítását.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke szerint a magyar gazdaság problémája a rendszerváltás óta, hogy nincs olyan erős gazdasági önkormányzata, mint amelyek a kontinentális Európa országaiban működnek.
A kötelező kamarai tagságú intézmény a fejlett Európa fontos gazdaságszervező eszköze, Ausztriában, Németországban, Franciaországban kötelező a tagság, ezekben az országokban minden egyes vállalkozóra „”rálát”” a gazdasági kamara, amely jó néhány közfeladatot hatékonyabban tud ellátni az államnál, például a szakképzést, a kereskedelemfejlesztést.
Az MKIK elnök hangsúlyozta, hogy a kötelező kamarai tagság megvalósítása politikai döntésen múlik. Azok a szakmák, amelyek számára már elviselhetetlen a területükön lévő rendetlenség, határozottan felszólalnak egyfajta szervezettség érdekében – tette hozzá Parragh, aki szerint ha a jogalkotás a parlamenti döntéshozatalon átmegy, akkor már akár 2011. január elsejétől be lehetne vezeti Magyarországon is a kötelező kamarai tagságot.
Az MKIK elnöke emlékeztetett arra, hogy Magyarországon vannak olyan gazdasági erők, amelyeknél kötelező cégregisztráció a tevékenység végzéséhez, ezt tartalmában már lehet kötelező kamarai tagságként is felfogni.
Forrás: Napi Gazadaság Online
Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.
Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.
A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
