Vita van még a megszorításokról


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Vita van még a megszorításokról az MSZP-ben, s már csak minimális mértékben lehet Veres szerint a kiadásokat csökkenteni úgy, hogy ne súlyosbítsa a recessziót. A szocialista frakció ülésen derül ki, hogy a frakció támogat-e egy újabb kiadáscsökkentő csomagot.

Veres János a miniszterelnök-jelölt által eddig ismertetett válságkezelő program lépéseit támogatja, azok döntő része a Pénzügyminisztérium (PM) korábbi javaslataiból származik – mondta a távirati irodának a pénzügyminiszter.

13.havi nyugdíj = 160 milliárd

Veres szerint a gazdasági kilátások tovább romlanak az idén, nincs realitása egy, a költségvetés szempontjából negatív eredményt hozó adójavaslat elfogadásának.

Vita van az MSZP-ben arról, hogy miként lépjék meg a további megszorítást – mondta Veres. Már csak minimális mértékben lehet olyan kiadáscsökkentést végrehajtani, amely a kereslet csökkenésen keresztül közvetlen módon rontja a növekedést – vélte Veres. A 13. havi nyugdíj teljes megszüntetése csökkenti a keresletet, de ez a lépés egy évre 160 milliárd forintos kiadáscsökkentést jelent – tette hozzá.

A „”hiány elengedését”” firtató kérdésre a politikus kijelentette: nem ismer az EU-n belül olyan döntést, amely lehetővé tenné, hogy a háromszázalékos idei célt túllépje az ország. „Bár ez a lépés közgazdaságilag racionális lenne, ma nincs ilyen felhatalmazásunk” – fogalmazott Veres János.

Veres szól Bajnaiból

Bajnai Gordon miniszterelnök-jelölt eddig ismertetett programját támogatja a miniszter, mivel Bajnai javaslatainak jó részét a Pénzügyminisztériumban készítették elő.

Veres János kiemelte: az átadott javaslatsort a kormány korábban nem támogatta, csak egy részét fogadta el, „”nem volt hozzá politikai akarat, hogy a konfliktusos döntéseket felvállaljuk””. A pénzügyminiszter felidézte, hogy szombaton az MSZP székházában négyszemközti, csak a programról szóló megbeszélést folytatott Bajnai Gordonnal.

Nem kizárólagos, de többségi vélemény

Sem saját szerepvállalásáról, sem más tárcák vezetőiről nem beszéltek. „”A miniszterelnök joga eldönteni, hogy kit hív meg a kormányába”” – fogalmazott Veres János.

Arra a kérdésre, hogy Bajnai Gordon a PM-s javaslatokat leszavazó kormányüléseken miként foglalt állást, Veres János csupán annyit mondott: „”hasonlóan láttuk a válságkezelés kapcsán megteendő intézkedéseket””. A politikus elmondta még, hogy Bajnai Gordonnak és az MSZP-nek is voltak feltételei az együttműködésről, hangzottak el javaslatok, de még nem született meg a megállapodás.

Majd a szocialista frakció ülésen derül ki, hogy a frakció támogat-e egy újabb kiadáscsökkentő csomagot – mondta a politikus. Hozzátette: ma az MSZP-n belül abban alakult ki nem kizárólagos, de többségi vélemény, hogy el kell kerülni az előre hozott választást, és kormányt kell alakítani, mert a válságkezelést egy működőképes kabinet tudja végrehajtani. A miniszter szerint az a fontos, hogy a most felálló kormány elérje, 2010-re legyen költségvetése az országnak, mert ez a stabilitást szolgálja.

Forrás: FigyelőNet


Kapcsolódó cikkek

2024. szeptember 20.

A közvetett adózás rendszere Algériában (4. rész)

Az áfát 1992-ben vezették be, az elsősorban az ipar és a kereskedelem adóztatására fókuszál. Algériában az áfa a szolgáltatásnyújtás helyett az “egyéb műveletekre” vonatkozik, ide tartoznak például az átruházott jogok, a bérbe adott eszközök vagy az elvégzett tanulmányok. Jöjjenek az érdekes részletek!Az áfát 1992-ben vezették be, az elsősorban az ipar és a kereskedelem adóztatására fókuszál. Algériában az áfa a szolgáltatásnyújtás helyett az “egyéb műveletekre” vonatkozik, ide tartoznak például az átruházott jogok, a bérbe adott eszközök vagy az elvégzett tanulmányok. Jöjjenek az érdekes részletek!

2024. szeptember 19.

Kapcsolt vállalkozási viszony megítélése

„X” és „Y” társaság az ügyvezetés egyezőségére tekintettel kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adózók. Az „Y” társaság a 100 százalékos tulajdonosa „Z” társaságnak, e két társaság tehát a többségi befolyás alapján minősül kapcsolt vállalkozásnak, az ügyvezetés egyezősége e tekintetben nem áll fenn. Az „X” és a „Z” társaság tulajdonosi háttere teljes mértékben különbözik egymástól, egyik adózó sem gyakorol többségi befolyást a másikban. Kérdésünk arra irányul, hogy „X” és „Z” társaságok között ebben az esetben fennáll-e a kapcsolt vállalkozási viszony.

2024. szeptember 19.

Adóelőnyök a megújult K+F rendszerben

A K+F tevékenységekhez kapcsolódóan már eddig is több adónemben – társasági adó, helyi iparűzési adó, innovációs járulék, szociális hozzájárulási adó, Kiva – lehetőség volt az adóalap csökkentésére vagy adókedvezmény igénybevételére. Az adózási kedvezmények mellett a kutatás-fejlesztési tevékenységek kapcsán a vállalkozások más, közvetlen állami támogatásokra is jogosulttá válhatnak. Ahhoz, hogy ezekkel a kedvezményekkel élni tudjon egy vállalkozás, fontos meggyőződni arról, hogy az adott tevékenység a hazai és nemzetközi szabályozás alapján valóban kutatás-fejlesztésnek minősül-e.