Vonzóbbá tennék a csődeljárást

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Március végén került a parlament elé a csődeljárásról szóló törvény átfogó módosítási javaslata. A jelenlegi rendszer újragondolását különösen indokolttá teszi az elhúzódó válság. Jelenleg alig indulnak csődeljárások, annak ellenére, hogy a nehézségekkel küzdő vállalkozások mellett a munkavállalóknak és az államnak is inkább a csődök bejelentése állna érdekében, elkerülendő ezzel a későbbi felszámolásokat.

A csődeljárás jelenlegi szabályainak átalakítása a gazdasági élet valamennyi szereplője számára elengedhetetlenül fontos, mivel a gyakorlatban most csak egészen kivételes esetekben alkalmazzák. Pedig szükség lenne rá. A csődeljárás lényege ugyanis, hogy a fizetési nehézségekkel küzdő cégek bírósági segítséggel kísérlik meg elkerülni a végleges megszűnést, felszámolást.

A jelenlegi szabályok előzetes hitelezői konszenzust követelnek meg a bajba jutott cég fizetési haladékának elrendeléséhez, és a csődegyezség feltételeit is viszonylag nehéz teljesíteni. Az adós és a hitelező szempontjából is alapvető érdek ugyanakkor, hogy a piacvesztés, illetve veszteséges gazdálkodás miatt likviditási vagy fizetési nehézségekkel rendelkező vállalkozások inkább még időben jelentsenek csődöt, ha ezzel elkerülhető, hogy még több adósságot halmozzanak fel és végül felszámolás induljon ellenük. Köztudott ugyanis, hogy a felszámolások végén viszonylag sok hitelező maradhat hoppon.

Moratórium alatt nincs kifizetés

Az igazságügyi tárca által kidolgozott javaslat legfőbb célja tehát, hogy a piaci nehézségekkel küzdő gazdálkodók bíróság előtti eljárás során kaphassanak hatékony csődvédelmet. Így lehetőségük nyílik működésük újraszervezésére, adósságaik rendezésére pedig olyan megállapodást köthetnek a hitelezőkkel, amellyel elkerülhető a fizetésképtelenség miatti megszűnés. Ennek érdekében például az elindított, de el nem rendelt felszámolásokat is felfüggesztenék, a csődeljárás befejezéséig. A módosítás elsődleges célja tehát vonzóbbá tenni a csődeljárást mind az adós, mind pedig a hitelezők részére. Ezzel közvetett módon ugyan, de segítenék a vállalkozások munkahelymegtartó képességének őrzését is, a hitelezőkkel való egyezségkötés pedig a követelések gyorsabb, és a felszámoláshoz képest jóval nagyobb arányú megtérítését eredményezhetné – derül ki a tervezet szakmai indokolásából.

Lényeges újításként bevezetnék az automatikusan engedélyezett, ideiglenes fizetési haladékot (moratóriumot), a kérelem bírósági vizsgálata után pedig elrendelnék a csődeljárás szerinti fizetési haladékot. A csődmoratórium így hatékony védelmet adhat az adósnak, hitelezőivel szemben. A visszaélések elkerülése érdekében azonban a nehézségekkel küszködő cég gazdálkodását ilyenkor már vagyonfelügyelő ellenőrzi. Az ő feladata a kötelezettségvállalások jóváhagyása is. A csődmoratórium alatt főszabályként tilos a hitelezők részére kifizetéseket teljesíteni, az adós ellen pedig nem lehet igényeket érvényesíteni, azonnali beszedési megbízást teljesíteni. A moratórium ugyanis arra szolgál, hogy annak ideje alatt a csődbe ment vállalkozás lélegzetvételhez jusson és a hitelezőivel kidolgozhassa az adósságrendezés részletes feltételeit.

Egyszer meghosszabbítható a fizetési haladék

A csődmoratórium – a hitelezők egyetértésével – meghosszabbítható, ha a felek közötti egyezség megkötésére reális esély van. A moratórium meghosszabbításának végső határideje egy év. A tervezetet kidolgozó szakemberek álláspontja szerint ennyi időnek még egy nagyvállalkozás, illetve annak számtalan hitelezője (bankok, APEH, beszállítók) esetében is elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy a csődeljárás végrehajtható megállapodással, sikerrel, a vállalkozás talpon maradásával fejeződhessen be. A várakozások szerint azonban az esetek többségében jóval rövidebb lesz a csődszakasz. Például azért, mert a hitelezők kevesebb haladékot adnak, vagy, mert rögtön az elején kiderül, hogy olyan tetemes nagyságú az adósságállomány, ami miatt nincs esély a hitelezőkkel való megegyezésre. Ilyenkor a moratórium az adós meglévő vagyonának megőrzését, a veszteségek csökkentését, a csalárd vagyonkimentés megakadályozását és a megindított felszámolási eljárás előkészítését szolgálja.

Kedvezőbb csődegyezség

A törvényjavaslat erősíti az adós mellé kirendelt vagyonfelügyelő szerepét és jogkörét. Így például a hitelezők a fizetési moratórium meghosszabbítását ahhoz a feltételhez is köthetik, hogy a vagyonfelügyelő teljes körű ellenőrzést kapjon a csőd alatt álló cég kötelezettségvállalásaira és kifizetéseire nézve. Így az adós a csőd biztosította védelemmel nem élhet vissza.

Ha a hitelezőkkel folytatott tárgyalásokon nem sikerül kialakítani az egyezségkötéshez szükséges konszenzust, akkor azokat le kell zárni. A bíróság erről értesülve megszünteti a csődeljárást, dönt a korábban felfüggesztett felszámolások folytatásáról, illetve, ha még nem indult felszámolás, akkor annak elrendeléséről.

Amennyiben sikerül egyezséget kötni a csődeljárásban, ennek keretében rögzítik az adósságrendezés feltételeit, így különösen a hitelezők által tett különböző engedményeket, fizetési könnyítéseket, egyes követelések elengedését, illetve azt is, hogy bizonyos tartozások fejében a hitelező részesedést szerez a csőd alatt álló cégben. Az egyezség tartalmazza továbbá a követelések megfizetéséért való kezességvállalásokat, egyéb biztosítékokat, illetve a vállalkozás reorganizációs és veszteségcsökkentő programját, valamint az egyezség végrehajtásával kapcsolatos ellenőrzési szabályokat.

A csődegyezség megkötésének feltételei a jövőben egy jóval ellenőrzöttebb és dokumentáltabb folyamat mellett lényegesen kedvezőbbek lesznek. A megegyezés azért lesz egyszerűbb, mert az egyes hitelezői osztályokban a tervezet már elegendőnek tartja a követelésarányosan számított többséget. Megmarad ugyanakkor az a szabály, amely előírja, hogy az egyezség az abból kimaradó, vagy azt nem támogató hitelezők számára sem lehet diszkriminatív. Az egyezséget, ha a törvényes feltételeknek megfelel, a bíróság jóváhagyja és befejezettnek nyilvánítja a csődeljárást. Megszűnik ezzel a korábban engedélyezett fizetési haladék és elkezdődik az egyezségben foglaltak, azaz a reorganizációs terv végrehajtása.

Forrás: Vállalkozói Negyed

---