Zötyögve indult az elektronikus követelésbehajtás

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Június óta működik az elektronikus fizetési meghagyásos rendszer. Az eddigi tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a rendszernek jócskán vannak még gyerekbetegségei. Ezekről olvashatnak az Adó szaklap 2010/14. számában.

Az egymillió forint alatti pénzköveteléseket kizárólag fizetési meghagyásútján lehet érvényesíteni. Június 1-jétől már csak magánszemélyek és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, szervezetek nyújthatják be papíralapon a fizetési meghagyásokat. Ezzel egyidejűleg a lassan intézkedő bíróságoktól a közjegyzők hatáskörébe kerültek az ilyen típusú ügyek. Országosan egységes számítógépes rendszer segítségével, gépi úton dolgozzák fel a kérelmeket.

A jogalkotói szándék az eljárások gyorsítása, a határidők rövidítése volt. A gyakorlatban azonban nem startolt zökkenőmentesen a számítógépes rendszer, és a díjfizetéssel is vannak problémák. A fizetési meghagyások tömeges benyújtása – gondoljunk például a követeléskezelő cégekre vagy közüzemi szolgáltatókra, parkolási társaságokra – pedig még mindig nem működik megbízhatóan. A legnagyobb probléma, hogy nem hagytak átmeneti időszakot arra, hogy az elektronikus út mellett párhuzamosan megmaradjon a papíralapú benyújtás lehetősége is. Annak ellenére, hogy az elmúlt hónapokban több tízezer fizetési meghagyást bocsátottak ki a közjegyzők, amelyek jó része jogerőre is emelkedett, a végrehajtási eljárásokat mégsem lehetett szeptemberig elindítani, hiszen nem volt lehetőség a közjegyzőknél benyújtani a végrehajtási lapokat. Szeptembertől a jogerőre emelkedő ügyekben a végrehajtást is elektronikusan lehet kérni, az ügyben eljárt közjegyzőtől.

Jogi személyek csak elektronikusan
Azzal, hogy a papíralapú ügyintézést csak magánszemélyeknek és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságoknak, szervezeteknek teszi lehetővé a jogszabály, a kisebb vállalkozások is rákényszerülnek, hogy jogi képviselőt vegyenek igénybe az ügyintézéshez, ugyanis csak minősített elektronikus aláírás birtokában lehet a kérelmeket beadni. A magánszemélyeknél és jogi személyiség nélküli szervezeteknél megtartott papíralapú benyújtási lehetőség bármelyik közjegyzőnél fennáll, függetlenül a felek lakóhelyétől, székhelyétől. Az ehhez szükséges nyomtatványokat és kitöltési útmutatókat le lehet tölteni a kamara honlapjáról, valamint személyesen is lehet igényelni bármelyik közjegyzőnél.

Problémák a határidők számításánál
Az elektronikus kérelmeknél mindössze három napra rövidült az ügyintézési határidő, a kérelem beérkezésétől számítva ennyi idő alatt kell kibocsátania a közjegyzőnek a fizetési meghagyást. A papíralapon előterjesztett kérelmeknél ez a határidő 15 nap. Ez a határidő azonban könnyen kitolódik, hiszen éppen a nem egyértelmű nyomtatvány miatt gyakori, hogy a kérelmet hiánypótlásra kell visszaküldeni az előterjesztő jogi képviselőnek. A már kibocsátott fizetési meghagyások elvileg az átvételtől, illetve a sikertelen kézbesítéstől számított 15 napon belül jogerőre emelkednek. Itt is problémát okozott azonban az utóbbi időben a határidő-számítás, ugyanis egyrészt közbeszólt a törvénykezési szünet, másrészt a számítógépes rendszer több napig elérhetetlen volt, így az üzemszünet napjai nem számítottak bele a határidőkbe. A már jogerőre emelkedett fizetési meghagyásoknál pedig csak szeptembertől kezdett működni az elektronikus végrehajtási lehetőség.

Váci Tímea cikke részletesen ismerteti az E-fmh rendszer gyakorlati működését, a bankkártyás díjfizetéssel kapcsolatos problémákat, továbbá a kamarák által javasolt változtatásokat.

Forrás: Közjegyzői Kamara honlapja

---