Világszerte tovább növekszik a gazdasági bűnözés. Minden negyedik magyar vállalat, globális szinten pedig a válaszadók 37 százaléka nyilatkozta azt, hogy gazdasági bűncselekmény áldozatává vált az elmúlt két év során. A tényleges adatok valószínűleg még ennél is riasztóbbak. A hűtlen kezelés továbbra is a leggyakoribb gazdasági bűnözési típus, azonban a kockázatok egyre változatosabbá válnak, és új csalási formák jelennek meg.
Az Európai Bíróság múlt szerdán hozott ítélete alapján, a megjelölt ellenőrzés körében folytatódik a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon az a közigazgatási per, amelyben a Hervis Sport és Divatkereskedelmi Kft. nyújtott be keresetet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-dunántúli Regionális Adó Főigazgatósága ellen a kiskereskedelmi különadó miatt – közölte a Székesfehérvári Törvényszék.
Az Európai Bíróság szerint felveti a hátrányos megkülönböztetés lehetőségét a bolti kiskereskedelem árbevételére kivetett magyar különadó a kapcsolt vállalkozásoknál. A testület ugyanakkor a magyar bíróságra bízza annak vizsgálatát, hogy a magyar piacon a hátrányos megkülönböztetés megvalósult-e.
Az előzetes adatok szerint az elmúlt évben összesen 31 811 vállalkozás kezdte meg a működését Magyarországon – derül ki a Wolters Kluwer Kft. és a Napi.hu által üzemeltetett Céginfo.hu adatbázisából. Ez 6 százalékkal kevesebb, mint ahány vállalkozást 2012-ben elindítottak. Részvénytársaságból és kft-ből kevesebb alakult, betéti társaságból viszont sokkal több – amely részben a dohány-kiskereskedelmi rendszer átalakulásával lehet összefüggésben.
A biztosításközvetítők, valamint az ingatlan-értékelők felelősségbiztosítását, továbbá az utazási szerződéseket szabályozó kormányrendeleteket egészíti ki a sérelemdíj szabályaival az a rendelettervezet, amely a kormány honlapján jelent meg.
EU-Kártyával a magyar kötelező egészségbiztosítás által fedezett szolgáltatások igénybe vehetők valamennyi uniós tagállamban. A külföldi ellátásnak viszont önrésze is lehet. A hegyi mentés drága, és a kártyát az utasbiztosítás jól kiegészíti.
A Kúria egyik friss döntése értelmében jogszerű annak a munkavállalónak az azonnali hatályú felmondása, akit a munkáltatója a tudomása nélkül megfigyelt – tudatta a LIGA Szakszervezetek.
Már kötelező késedelmes fizetésnél késedelmi kamatot felszámolni, ráadásul legalább 40 euró behajtási költségátalánnyal együtt a Ptk szerint. A jogszabályváltozás magánszemélyekkel kötött szerződésekre nem vonatkozik.
Idén november végéig összesen 29 224 vállalkozás kezdte meg a működését Magyarországon, csaknem kétezerrel kevesebb, mint tavaly az első tizenegy hónapban – derül ki a Wolters Kluwer Kft. és a Napi.hu által üzemeltetett Céginfo.hu adatbázisából. Még drasztikusabban csökkent a vállalatokba befektetett tőke: tavaly 11 hónap alatt húsznál több olyan vállalatot alapítottak, amely jegyzett tőkéje eléri az egymilliárd forintot, idén csak tízet. Tízmilliárd fölötti tőkéjű társaság nem is alakult, a tavalyi rekord jegyzett tőkéje pedig több mint tízszerese az idei top10 összes tőkéjének.
Az adólevonási jog alapjául szolgáló ügyletek, számlák vizsgálata során a bizonyítási kötelezettség az adóhatóságot terheli – foglalt állást határozatában a Kúria.
Szigorodnak 2014-től a vállalatok átlátható és etikus működésére vonatkozó szabályozások: egy januárban hatályba lépő új törvény kötelezi a cégeket csalás-megelőző rendszereik nyilvánossá tételére, míg a márciustól hatályos polgári törvénykönyv a menedzsment felelősségét terjeszti ki a vállalati működésre – hívja fel a figyelmet az EY könyvvizsgáló és tanácsadó.
Az Európai Bizottság 2013. november 25-én módosító javaslatot nyújtott be az Anya-Leányvállalat Irányelvhez, amelynek segítségével gátat kíván vetni az egyre jobban elharapódzó Európai Unión belüli társasági adó elkerülésnek. A Bizottság javaslata olyan kiskapuk bezárását segítené elő, amelyeket jelenleg is számos társaság alkalmaz annak érdekében, hogy kevesebb adót fizessenek csoportszinten. Az adóelkerülés miatt egyébként évente nagyságrendileg 1000 milliárd eurótól – hozzávetőlegesen a magyar GDP tízszeresének megfelelő összeg – esnek el az EU tagországai, így teljesen érthető az egyre határozottabb fellépés ezen a területen.
Kis mértékben visszaesett a cégalapítási kedv idén az elmúlt évihez képest – derül ki A Wolters Kluwer Kft. és a Napi.hu által üzemeltetett Céginfo.hu adatbázisából. Főleg az új kft.-k számában volt jelentős visszaesés, a betéti társaságok népszerűsége viszont nagyot nőtt. Havonta átlagosan csaknem 2700 társas vállalkozás működése kezdődött el idén, főként április-májusban indult sok cég. Az idei legnagyobb tőkéjű cég egy 8 milliárdos ingatlankezelő, de a vállalkozások négyötödének jegyzett tőkéje az 1 milliót sem haladja meg.
A Wolters Kluwer Kiadó gondozásában ismét egyszerre jelenik meg az Adó-kódex Adótörvények 2014/I. és II. A kiadványok tartalmazzák a legfontosabb adótörvények egységes szerkezetű, 2014. január elsejétől hatályos szövegét az évközi és év végi változások kiemelésével, valamint a változások részletes, példákkal illusztrált magyarázatait. Az Adó-kódex előfizetői és a kódex-csomagok megrendelői november 21-től már elektronikusan hozzáférnek a magyarázatokhoz és a jogszabályokhoz. (Promóciós tartalom)
Hétfőn fogadták el a 2014-től hatályos adósaláta-törvényt. Jön a családi járulékkedvezmény, csökken a sertéshús-áfa, vonzóbb lehet a kata, szigorítják a dohánykereskedelmet és bővülnek sporttámogatáshoz kapcsolódó adókedvezmények. A törvénymódosítás szinte minden adónembe belenyúl egy picit, nagy horderejű átalakítások azonban már nem lesznek az adórendszerben.
Az Adó-kódex minden évben a legelsők között közli nyomtatásban az adó- és tb-törvények teljes szövegét, valamint a megváltozott jogszabályrészekhez fűzött magyarázatokat. A tavalyi évhez hasonlóan 2013-ban is egyszerre jelennek majd meg az Adó-kódex Adótörvények I., illetve Adótörvények II. számai, várhatóan november végén. A kiadványok megrendelői már a parlamenti végszavazást követő három napon belül elektronikusan hozzáférnek a magyarázatokhoz és a jogszabályokhoz, és jövőre online is követhetik az évközi módosításokat. (Promóciós tartalom)
Magyarország az adóelkerülés visszaszorítása érdekében büntetheti ugyan azokat, akik jogszerűtlenül használnak külföldi, például szlovák rendszámot, de az Európai Bíróság szerint nem elvárható, hogy valaki a helyszínen igazolja, hogy jogszerűen használja a rendszámot – derül ki az Európai Bíróság hétfői közléséből.
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) novemberben megkezdte az elállási eljárást azokkal a cégekkel szemben, akik nem vették át a bővített tartalmú átláthatósági nyilatkozatot. Hamarosan azoktól a cégektől is megvonják a már megítélt támogatást, amelyek nem küldték vissza a nyilatkozatot. A már folyósított összegeket pedig kamatostul kell visszafizetni az érintetteknek.
A szigorúbb ellenőrzések eredményeként biztonságosabb termékek kerülhetnek a piacra azoknak a javaslatoknak köszönhetően, amelyeket nemrégiben fogadott el az Európai Parlament belső piaci és fogyasztóvédelmi szakbizottsága. A szabályok a nem élelmiszer-ipari termékekre vonatkoznak.
Bírósági eljárás esetén még adótitokra hivatkozva sem tarthatja vissza a kapcsolódó vizsgálatokból származó bizonyítékait a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), így könnyen előfordulhat, hogy az adózó méltányosabb eljárásra számíthat egy adóper, mint egy adóhatósági vizsgálat esetén – derül ki a Jalsovszky Ügyvédi Iroda legfrissebb tanulmányából.
