A cégek többsége nem számol a klímaválság pénzügyi kockázataival


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A befektetők határozott elvárásai ellenére a vállalatok alig harmada tudja megfelelően bemutatni pénzügyi jelentéseiben, hogy milyen hatása lesz az éghajlatváltozásnak a működésére – állapítja meg az EY legfrissebb, globális klímakockázati barométere.

A környezettudatos befektetők egyre inkább figyelembe veszik beruházásaiknál a klíma-kockázatokat, ami komoly nyomást helyez a vállalkozásokra. Az EY elemzése szerint ezt a trendet már a döntéshozók is felismerték, amit bizonyít, hogy a céges stratégiákban erősebben érvényesülnek a fenntarthatósági szempontok, mint egy éve (85 százalékra emelkedett a tavalyi 70 százalékról). Az Egyesült Királyságban például a vállalatok 99%-a már közöl információt az éghajlatváltozás hatásairól riportjaiban.

A klímahelyzet pénzügyi kockázatairól szóló vállalati jelentések minősége (43%) azonban látványosan elmarad az ajánlottól. Közép- és Kelet-Európában ráadásul a 10 százalékos előrelépés (34%) ellenére is jóval a globális átlag alatt maradt a riportok színvonala. Ez abból adódik, hogy miközben egyre több társaság számol be a kockázatokról, és fogalmaz meg akár érdemi lépéseket is a kezelésük érdekében, számszerűsíthető információt nem, vagy csak nagyon korlátozottan tudnak közölni.

„A vállalkozások sokkal nyíltabban beszélnek már az éghajlatváltozás veszélyeiről, de még mindig nem adnak megfelelő választ ezekre a problémákra, miközben a befektetők és a vásárlóik is ezt várják el tőlük” – mutatott rá Lukács Ákos, üzletágvezető. „A klímakockázatokkal kapcsolatos adathiány megszűntetésére a jegybank is kiemelt figyelmet fog fordítani, így hamarosan lépéskényszerbe kerülhetnek a hazai cégek” – tette hozzá.

A tanulmány szerint más területeken viszont már van némi előrelépés. A megkérdezett szervezetek közel fele (49%) végzett szcenárió-elemzést, ami segítheti a felkészülést az éghajlatváltozás negatív hatásaira. A válaszadók háromnegyede (75%) készített kockázatértékelést, tízből hat cég (61%) pedig közzétette széndioxid-mentesítési stratégiáját. Magyarországon a Budapesti Értéktőzsde indít hamarosan új programot, ami a hazai kis- és középvállalkozásokat segíti majd abban, hogy fenntarthatóan tudjanak működni.

„Világszerte egyre több vállalat igyekszik a klímaváltozás hatásaihoz igazítani az üzleti és fenntarthatósági stratégiáját. Ettől függetlenül továbbra is tény, hogy a cégek kevesebb mint egyharmada számol be pénzügyi kimutatásaiban az éghajlati szempontokról, ami azt jelzi, hogy sürgősen további intézkedésre van szükség. Azt tapasztaljuk, hogy számos társaság rendkívül ambiciózus klímacélokat tűz ki maga elé, miközben nem rendelkeznek világos cselekvési tervvel ezek eléréséhez. Hiába láttatják zöldnek a tevékenységüket, ezzel a taktikával csak rövid távon tudnak javítani a megítélésükön, ami később gyorsan visszaüthet” – tette hozzá Lukács Ákos.

A Task Force on Climate-related Financial Disclosures (TCFD) nevű munkacsoport kidolgozott egy önkéntes jelentési rendszert, hogy egységesen és átláthatóan számolhassanak be a piaci szereplők az éghajlatváltozást érintő pénzügyi kockázatokról. Az EY kutatása a TCFD ajánlások alapján 47 különböző országból több mint 1500 vállalat pénzügyi beszámolóját elemezte.


Kapcsolódó cikkek

2024. november 22.

Nagyon meglódultak a fővárosi albérletárak, lassít a vidék

Minél kisebb a bérlemény, annál nagyobb az áremelkedés mértéke – összegezte az Otthon Centrum vezérigazgatója a fővárosi albérletpiacon lejátszódott folyamatokat. Átlagosan tíz százalékkal haladja meg az idei árszint a tavalyit, de az egyszobás lakások esetében majdnem húsz százalékos emelkedésről számolt be Kosztolánczy György. Vidéken nem szaladtak el ennyire az árak – olvasható a cég Adó Online-nak elküldött közleményében.

2024. november 22.

Zuhantak a beruházások

A beruházások volumene 2024 harmadik negyedévében a nyers adatok szerint 15,4 százalékkal mérséklődött az előző év azonos időszakához képest – közölte pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

2024. november 22.

Íme a minimálbér-emelés számokban

A 2025-ös minimálbér-emelés nyomán az ennyit keresők nettó fizetése havi 15 960 forinttal, míg a garantált bérminimumot kapóké 15 162 forinttal nő. A minimálbérre rakódó teljes közteher havi 11 160 forinttal nő; míg a garantált bérminimumra rakódó közterhek havi 10 602 forinttal forinttal emelkednek – olvasható a Niveus lapunknak küldött elemzésében.