A háború miatt módósíthatóak a közbeszerzések


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az orosz-ukrán háború által kiváltott üzleti kockázatok csökkentése érdekében módosíthatóak az építési beruházási közbeszerzési eljárások és szerződések – olvasható az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) és a Közbeszerzési Hatóság (KH) közös közleményében.

Az ÉVOSZ és a KH által közösen kidolgozott ajánlásának célja, hogy a háború kitörése előtt elindult közbeszerzési eljárásoknál a vis maior helyzetben felvázolja azokat a jogszerű megoldásokat, amelyekkel az ajánlatkérők, illetve a szerződést kötő felek élhetnek, hogy teljesíthetőek legyenek a korábban megkötött szerződések, vagy új közbeszerzési eljárásokat tudjanak kiírni, amelyek a megváltozott helyzethez igazodnak.

Az építésgazdaság területén példaként az építőanyagár- emelkedést, az akadozó alapanyag-beszerzést, a termelés-kivitelezés lelassulását, a szállítási nehézségeket, az üzemanyagár drágulását említették. Mindezek az építési-beruházási célú közbeszerzési eljárásokat is befolyásolják.

Mind az ajánlatkérő, mind az ajánlattevő mentesülhet

Az ajánlás értelmében a folyamatban lévő közbeszerzési eljárásoknál az eredmény kihirdetését megelőzően az ajánlatkérő módosíthatja a felhívást, azon belül például az ajánlattételi, részvételi határidőt is. A módosítások azonban nem eredményezhetnek olyan mértékű változtatást, amely az érdekelt gazdasági szereplők részvételi szándékát befolyásolhatták volna.

Amennyiben belátható időn belül nincs remény megfelelő ajánlattételre, akkor az ÉVOSZ és a KH szerint az eljárás visszavonása lehet megoldás.

közbeszerzések

Az ajánlattételi, részvételi határidő lejártát követően is lehetősége van az ajánlatkérőnek visszalépnie az eljárástól, amennyiben a határidő után történt, előre nem látható körülmény miatt a szerződés teljesítésére nem lenne képes.

Igazolni kell az összefüggéseket

Kifejtették, hogy a folyamatban lévő közbeszerzési eljárásoknál, ahol az eredményt már kihirdették, de a szerződést még nem kötötték meg, akkor mind az ajánlatkérő, mind az ajánlattevő mentesülhet a szerződéskötési kötelezettség alól. Ennek feltétele mindkét fél részéről például, hogy előre nem látható körülmény miatt a szerződés teljesítésére nem lenne képes.

A már megkötött szerződést az építőanyagárak vagy szállítási költségek növekedése miatt módosítani lehet, építési beruházásnál a módosítást követően a szerződés ellenértékének a növekedése nem érheti el a 15 százalékot.

Felhívták a figyelmet, hogy a már megkötött szerződés módosításában akkor emelhető az ellenérték az eredeti szerződéses érték 50 százalékáig, amennyiben az ajánlatkérő kellő gondossággal eljárva sem láthatta előre azokat a körülményeket, amelyek a szerződésmódosítást szükségessé tették.

A közlemény kiemeli: önmagában az orosz-ukrán háború ténye ebben az esetben sem elegendő hivatkozási alap a szerződés módosításához, minden esetben az adott kötelezettség teljesítését ellehetetlenítő, előre nem látható körülmények fennállását és az azok közötti okozati összefüggést igazolni és dokumentálni kell.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 25.

Megjelent a NIS2-törvény IT-követelményeket tartalmazó rendelete

Június 24-én hatályossá vált a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló „Kibertan törvény” IT követelményrendszerét tartalmazó kormányrendelete. A NIS2 törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendelet megjelenése egyformán jelentős lépés a jogszabállyal érintett cégek, a leendő auditorok és a tanácsadók számára is. A 120 oldalas dokumentum pontosan tartalmazza ugyanis azokat a követelményeket, amelyek alapján az érintett cégek felkészülése/felkészítése már elindítható, valamint a 2025-ben induló hatósági kiberbiztonsági audituk pedig megtervezhetővé válik. A Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég szakértői a következőkben segítséget nyújtanak a rendelet értelmezésében.

2024. június 25.

Július 1-től hatályos a kötelező visszaváltási rendszer

2024. július 1-től már nem hozhatók forgalomba kötelezően visszaváltási díjas, azaz a DRS (Deposit Refund System) hatálya alá tartozó termékek az előírt MOHU regisztráció nélkül. A 2024. június 30-ig forgalomba hozott termékek –kifutó jelleggel – továbbra is forgalomban maradhatnak, de nem gyűjthetők vissza a DRS rendszerben, hanem csak szelektív hulladékként. A csekély mennyiséget forgalomba hozó gyártók azonban továbbra is mentesülnek a DRS kötelezettségek alól – tájékoztat a Niveus Consulting Group.