A recesszió hatása a transzferárazásra 1. rész
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A globális recesszió olyan turbulens környezetet teremtett, melyben a túlélés a gyorsan meghozott, napi döntések sikerességén múlik. A vállalati működés legrövidebb távon változtatható tényezője az eladási ár, ami ettől a vállalati alkalmazkodás egyik kulcsdimenziójává válik.
…
Az amerikai jelzálogpiaci válság globális recesszióvá fejlődése jelentős kihívásokat tartogat a transzferárazással foglalkozó szakemberek számára. A multinacionális vállalatcsoportok hitelszűkülésre és globális keresletcsökkenésre adott válaszai, és az ezek hatásait tompítani hivatott kormányzati beavatkozások, együttesen olyan turbulens környezetet teremtenek, melyben a túlélés a gyorsan meghozott, napi döntések sikerességén múlik. A vállalati működés legrövidebb távon változtatható tényezője az eladási ár, ami ettől a vállalati alkalmazkodás egyik kulcsdimenziójává válik. Felmerül azonban a kérdés, hogy miképpen bizonyítható az alkalmazott ár-szokásos piaci volta azokban az esetekben, amikor az árváltozást nem konkrét – és bizonyítható – piaci információkra alapozták, hanem a környezet gyors változása, vagy a társaság ilyen irányú várakozása kényszerítette ki.
Ebben, a napról napra változó környezetben a szokásos piaci ár meghatározásához olyan – az OECD irányelvekre támaszkodó – új technikák kialakítása szükséges, amelyek alkalmassá teszik a hagyományos és egyéb módszereket a megnövekedett kockázati szint kezelésére.
A kockázatkezelés területe – funkcionális analízis
Az OECD olyan transzferár dokumentáció készítését javasolja, amely segít a szokásos piaci ár meghatározásában és ellenőrzésében. A dokumentáció négy nagy tartalmi egységre bontható:
- a felek bemutatása,
- az ügylet piacának bemutatása és elemzése,
- a megvalósult ügylet bemutatása és mélyreható elemzése (funkcionális analízis),
- az ügylet szokásos piaci árának meghatározása.
A fenti négy egység közül legközvetlenebbül piac elemzését és a funkcionális analízist érinti a recesszió. Ez utóbbiban – amelynek elsődleges célja az ügyletek összehasonlíthatóságának vizsgálata és alátámasztása – olyan tényezők kerülnek bemutatásra, mint
„…a költségek, az árak vagy a készletek változásának kockázata, a kutatásfejlesztés sikerének vagy kudarcának kockázata, a pénzügyi kockázatok, ideértve az árfolyam- és kamatláb változások kockázatát, a hitelezési feltételekben rejlő kockázatok, a gyártói felelősség kockázata, az eszközök vagy létesítmények tulajdonjogához kapcsolódó üzleti kockázat.”
A gazdasági válság hatására e területek mindegyikén jelentősen növekszik a bizonytalanság, valamint eddig gyakorlati okokból figyelmen kívül hagyott, új kockázatok válnak relevánssá. Az utóbbi évek, évtizedek gyors fejlődése közepette a kockázatelemzés minden területén – így a banki gyakorlatban is – evidenciaként kezelték, hogy a multinacionális vállalatcsoportok magyarországi tagjai a szervezeti kapcsolataik és tulajdonosi körük révén, átlagon aluli kockázatot hordoznak. A recesszió beköszöntével mindez megváltozott. Ma már könnyen elképzelhető, hogy egy nagynevű vállalat pénzügyi nehézségei miatt valamely tagját nem menti meg a felszámolástól. Nem tekinthetünk ezért el az ügyletben résztvevő felek fizetőképességének és a piaci kilátásaikban rejlő kockázatainak a korábbiaknál mélyrehatóbb elemzésétől.
Az adatbázisok használhatósága
A hazai és nemzetközi gazdasági helyzet hirtelen változása elengedhetetlenné teszi néhány, a tanácsadók által eddig rutinszerűen alkalmazott módszer felülvizsgálatát.
A költség és jövedelem, valamint a viszonteladási árak módszeréhez használt adatbázisok (AMADEUS, DATAX) természetükből fakadóan korábbi időszakok adatait feldolgozva adják meg a különféle jövedelmezőségi mutatókat, amelyeket a tanácsadók előszeretettel tekintettek elvárható jövedelmezőségnek. A kiegyensúlyozott gazdasági növekedés időszakában, ahol a vállalatok hosszú távú stratégiájuk megvalósításán fáradoznak, az adatok avulása nem jelentős, így használatuk sem jelent túlzott kockázatot. 2008. októberétől azonban az adatbázisokból nyerhető adatok már nem vetíthetők ki közvetlenül a jövőre, így elkerülhetetlen a funkcionális- és piacelemzéshez igazodó korrekciók elvégzése.
A páneurópai adatbázisok esetében szintén problémát okozhat annak a gyakorlatnak a fenntartása, amely a magyarországi vállalkozások elvárt jövedelmezőségét a hasonló tevékenységű európai vállalatok mutatóinak figyelembe vételével határozza meg. Mert míg Európában a recesszió hatásainak csökkentésére adott kormányzati válaszok többsége a kereslet fenntartását szolgálja, addig Magyarország az államháztartás stabilitásának elérését tűzte ki célul. A gazdaságpolitika ilyen jelentős eltéréseiből fakadó különbségek várhatóan komoly eltérést okoznak a nemzetközi színtérről kiválogatott vállalatok, és a hazai társaságok iparági átlagai vonatkozásában.
Kerényi Máté Fülöp
KOLCHIS Kft.
