A szolgáltatások húzták a gazdaságot az év végén


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A tavalyi negyedik negyedévben 7,1 százalékkal nőtt a GDP az előző év azonos időszakához viszonyítva – a szolgáltatások 4,6, az építőipar 1,2, az ipar 0,4 százalékponttal járult hozzá a negyedéves növekedéshez.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) második becslése 0,1 százalékponttal kisebb növekedést jelez az elsőnél. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint a gazdaság teljesítménye az előző negyedévhez mérten 2,0, az előző év azonos időszakához képest 7,0 százalékkal emelkedett. A GDP a nyers adatok szerint 3,9 százalékkal nagyobb volt a járvány előtti 2019. negyedik negyedévinél.

A szálláshely-szolgáltatás nőtt a legnagyobbat

Az ipar teljesítménye 2,1, ezen belül a feldolgozóiparé 1,8 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához mérten. A feldolgozóipari ágazatok közül a legnagyobb mértékben a fémfeldolgozási termék, illetve az élelmiszeripar növekedése járult hozzá az ipar bővüléséhez. Az egész évben ugyanakkor az iparban hozzáadott érték 9,8, a feldolgozóiparban 10,6 százalékkal meghaladta az előző évit.

Az építőipar hozzáadott értéke 21,4 százalékkal nőtt, a mezőgazdaságé 6,1 százalékkal csökkent az előző év negyedik negyedévéhez képest.

A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 8,1 százalékkal lett nagyobb. A legerőteljesebb növekedés a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás mutatta 68,8 százalékkal, a szállítás, raktározás 20,5 százalékos, az információ, kommunikáció pedig 14,1 százalékos növekedést ért el az egy évvel korábbihoz mérve. A pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye 6,6 százalékkal bővült. A közigazgatás hozzáadott értéke 0,3, a humánegészségügyi, szociális ellátásé 7,8 százalékkal növekedett. Az oktatás teljesítménye 0,3 százalékkal emelkedett.

gdp

A bruttó hazai termék negyedik negyedévi növekedéséhez a szolgáltatásokon belül a szállítás, raktározás 1,0 százalékponttal, illetve a kereskedelem, gépjárműjavítás, szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 0,9 százalékponttal járult hozzá.

Az előz negyedévhez képest csökkent a feldolgozóipar és a mezőgazdaság teljesítménye 0,9, illetve 0,1 százalékkal, az építőiparé 9,0 százalékkal és a szolgáltatásoké pedig 9,0 százalékkal, illetve 1,9 százalékkal nőtt.

3,3 százalékkal nőttek a beruházások

A felhasználási oldalon a háztartások tényleges fogyasztása 7,1 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakihoz képest. A tényleges fogyasztás összetevői között legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 7,7 százalékkal nőtt. A háztartások Magyarország területén kiadása 8,5 százalékkal nagyobb lett az egy évvel korábbinál. A hazai fogyasztási kiadásokon belül szolgáltatások vásárlása 13,6, a féltartós termékeké 11,0, a tartósaké 8,4, a nem tartósaké 3,1 százalékkal nőtt.

A kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 5,7, a közösségi fogyasztásé 5,8 százalékkal lett nagyobb. A végső fogyasztás 6,8 százalékkal nőtt.

A bruttó állóeszköz-felhalmozás, azaz a beruházások 3,3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, a harmadik negyedévi 11,6, és a második negyedévi 9,4 százalék után. Az építési beruházások volumene nőtt, a gép- és berendezésberuházásoké csökkent. A beruházásokból legnagyobb arányban részesülő nemzetgazdasági ágak közül a feldolgozóiparban és a szállítás, raktározásban jelentősen emelkedett, az ingatlanügyletek esetén számottevően visszaesett a fejlesztések volumene. A készletváltozással együtt a bruttó felhalmozás az egy évvel korábbihoz képest 5,4 százalékkal nőtt az előző két negyedév 18,0, illetve 19,9 százalékos emelkedését követően.

A fogyasztási és felhalmozási folyamatok révén a belföldi felhasználás a tavalyi negyedik negyedévben összességében 6,4 százalékkal bővült.

4,8 százalékot adott hozzá a fogyasztás

A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában – folyó áron – 328 milliárd forintos passzívum keletkezett a negyedik negyedévben. Az export volumene 3,2 százalékkal az importé 2,3 százalékkal nőtt. Az áruforgalomban a kivitel 1,5, a behozatal 0,4 százalékkal kisebb lett az egy évvel korábbinál, a szolgáltatások (beleértve a turizmust is) exportja 28,3, importja 19,1 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

A bruttó hazai termék 2021. negyedik negyedévi, 7,1 százalékos növekedéséhez a háztartások tényleges fogyasztása 4,1, a közösségi fogyasztás 0,7 százalékkal, így a végső fogyasztás 4,8 százalékkal járult hozzá. A bruttó felhalmozás hozzájárulása 1,6 százalékpont volt, amiből a beruházások 0,9 százalékponttal részesedtek, míg a külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében 0,8 százalékponttal növelte a gazdasági teljesítményt.

2021-ben a GDP volumene az előző évhez viszonyítva 7,1, 2019-hez képest 2,1 százalékkal növekedett a nyers adatok szerint.

A KSH első becslése szerint 2021-ben a GDP értéke folyó áron 55 046 milliárd forint volt. Az ipar hozzáadott értéke 9,8, az építőiparé 15,8, a szolgáltatásoké 6,2 százalékkal nagyobb, a mezőgazdaságé 2,2 százalékkal kisebb lett. A felhasználási oldalon a háztartások tényleges fogyasztása 4,3, a közösségi fogyasztás 4,8 százalékkal emelkedett, aminek együttes eredményeként a végső fogyasztás volumene 4,4 százalékkal nagyobb lett. A bruttó felhalmozás 8,7, ezen belül a bruttó állóeszköz-felhalmozás 6,0 százalékkal bővült. Az export volumene 10,1, az importé 8,2 százalékkal nőtt.

A GDP növekedéséhez a szolgáltatások 3,6, az ipar 1,9, az építőipar 0,7 százalékponttal járult hozzá. A mezőgazdaság 0,1 százalékponttal mérsékelte a GDP növekedését. A felhasználási oldalon a végső fogyasztás 3,1, a bruttó felhalmozás 2,4, ezen belül a beruházások 1,6 százalékponttal, a külkereskedelmi forgalom egyenlege pedig összességében 1,7 százalékponttal járult hozzá a gazdaság növekedéséhez.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Csökkent az AutoWallis árbevétele és nyeresége

Az AutoWallis csoport 89,1 milliárd forint árbevételt ért el az első negyedévben, 11 százalékkal kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában. Adózás utáni eredménye 1,48 milliárd forint lett, 70 százalékkal csökkent a tavalyi első negyedévhez képest – közölte a vállalat pénteken.

2024. május 17.

Fontos határidő közeledik a gazdasági szankciókkal érintett magyar cégeknek

Az ukrán-orosz háborúra reagálva az Európai Unió a közelmúltban újabb gazdasági szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben. Az egyik legfontosabb változás, hogy bizonyos, az orosz cégek vagy szervek részére nyújtható, biztosítható vagy értékesíthető szolgáltatások, amelyek eddig a szankciók alól mentességet élveztek, 2024. június 20. napjától csak hatósági engedély birtokában végezhetők majd. Melyek ezek a szolgáltatások? Honnan szerezhető be az engedély és milyen feltételeknek kell majd megfelelni? Mivel a határidő vészesen közeleg, ezért a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda munkatársai, dr. Bognár Alexandra és dr. Suller Noémi segítenek eligazodni az új szabályozásban a fenti kérdések megválaszolásával.