Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A tavalyi negyedik negyedévben 7,1 százalékkal nőtt a GDP az előző év azonos időszakához viszonyítva – a szolgáltatások 4,6, az építőipar 1,2, az ipar 0,4 százalékponttal járult hozzá a negyedéves növekedéshez.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) második becslése 0,1 százalékponttal kisebb növekedést jelez az elsőnél. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint a gazdaság teljesítménye az előző negyedévhez mérten 2,0, az előző év azonos időszakához képest 7,0 százalékkal emelkedett. A GDP a nyers adatok szerint 3,9 százalékkal nagyobb volt a járvány előtti 2019. negyedik negyedévinél.
Az ipar teljesítménye 2,1, ezen belül a feldolgozóiparé 1,8 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához mérten. A feldolgozóipari ágazatok közül a legnagyobb mértékben a fémfeldolgozási termék, illetve az élelmiszeripar növekedése járult hozzá az ipar bővüléséhez. Az egész évben ugyanakkor az iparban hozzáadott érték 9,8, a feldolgozóiparban 10,6 százalékkal meghaladta az előző évit.
Az építőipar hozzáadott értéke 21,4 százalékkal nőtt, a mezőgazdaságé 6,1 százalékkal csökkent az előző év negyedik negyedévéhez képest.
A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 8,1 százalékkal lett nagyobb. A legerőteljesebb növekedés a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás mutatta 68,8 százalékkal, a szállítás, raktározás 20,5 százalékos, az információ, kommunikáció pedig 14,1 százalékos növekedést ért el az egy évvel korábbihoz mérve. A pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye 6,6 százalékkal bővült. A közigazgatás hozzáadott értéke 0,3, a humánegészségügyi, szociális ellátásé 7,8 százalékkal növekedett. Az oktatás teljesítménye 0,3 százalékkal emelkedett.
A bruttó hazai termék negyedik negyedévi növekedéséhez a szolgáltatásokon belül a szállítás, raktározás 1,0 százalékponttal, illetve a kereskedelem, gépjárműjavítás, szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 0,9 százalékponttal járult hozzá.
Az előz negyedévhez képest csökkent a feldolgozóipar és a mezőgazdaság teljesítménye 0,9, illetve 0,1 százalékkal, az építőiparé 9,0 százalékkal és a szolgáltatásoké pedig 9,0 százalékkal, illetve 1,9 százalékkal nőtt.
A felhasználási oldalon a háztartások tényleges fogyasztása 7,1 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakihoz képest. A tényleges fogyasztás összetevői között legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 7,7 százalékkal nőtt. A háztartások Magyarország területén kiadása 8,5 százalékkal nagyobb lett az egy évvel korábbinál. A hazai fogyasztási kiadásokon belül szolgáltatások vásárlása 13,6, a féltartós termékeké 11,0, a tartósaké 8,4, a nem tartósaké 3,1 százalékkal nőtt.
A kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 5,7, a közösségi fogyasztásé 5,8 százalékkal lett nagyobb. A végső fogyasztás 6,8 százalékkal nőtt.
A bruttó állóeszköz-felhalmozás, azaz a beruházások 3,3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, a harmadik negyedévi 11,6, és a második negyedévi 9,4 százalék után. Az építési beruházások volumene nőtt, a gép- és berendezésberuházásoké csökkent. A beruházásokból legnagyobb arányban részesülő nemzetgazdasági ágak közül a feldolgozóiparban és a szállítás, raktározásban jelentősen emelkedett, az ingatlanügyletek esetén számottevően visszaesett a fejlesztések volumene. A készletváltozással együtt a bruttó felhalmozás az egy évvel korábbihoz képest 5,4 százalékkal nőtt az előző két negyedév 18,0, illetve 19,9 százalékos emelkedését követően.
A fogyasztási és felhalmozási folyamatok révén a belföldi felhasználás a tavalyi negyedik negyedévben összességében 6,4 százalékkal bővült.
A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában – folyó áron – 328 milliárd forintos passzívum keletkezett a negyedik negyedévben. Az export volumene 3,2 százalékkal az importé 2,3 százalékkal nőtt. Az áruforgalomban a kivitel 1,5, a behozatal 0,4 százalékkal kisebb lett az egy évvel korábbinál, a szolgáltatások (beleértve a turizmust is) exportja 28,3, importja 19,1 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
A bruttó hazai termék 2021. negyedik negyedévi, 7,1 százalékos növekedéséhez a háztartások tényleges fogyasztása 4,1, a közösségi fogyasztás 0,7 százalékkal, így a végső fogyasztás 4,8 százalékkal járult hozzá. A bruttó felhalmozás hozzájárulása 1,6 százalékpont volt, amiből a beruházások 0,9 százalékponttal részesedtek, míg a külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében 0,8 százalékponttal növelte a gazdasági teljesítményt.
2021-ben a GDP volumene az előző évhez viszonyítva 7,1, 2019-hez képest 2,1 százalékkal növekedett a nyers adatok szerint.
A KSH első becslése szerint 2021-ben a GDP értéke folyó áron 55 046 milliárd forint volt. Az ipar hozzáadott értéke 9,8, az építőiparé 15,8, a szolgáltatásoké 6,2 százalékkal nagyobb, a mezőgazdaságé 2,2 százalékkal kisebb lett. A felhasználási oldalon a háztartások tényleges fogyasztása 4,3, a közösségi fogyasztás 4,8 százalékkal emelkedett, aminek együttes eredményeként a végső fogyasztás volumene 4,4 százalékkal nagyobb lett. A bruttó felhalmozás 8,7, ezen belül a bruttó állóeszköz-felhalmozás 6,0 százalékkal bővült. Az export volumene 10,1, az importé 8,2 százalékkal nőtt.
A GDP növekedéséhez a szolgáltatások 3,6, az ipar 1,9, az építőipar 0,7 százalékponttal járult hozzá. A mezőgazdaság 0,1 százalékponttal mérsékelte a GDP növekedését. A felhasználási oldalon a végső fogyasztás 3,1, a bruttó felhalmozás 2,4, ezen belül a beruházások 1,6 százalékponttal, a külkereskedelmi forgalom egyenlege pedig összességében 1,7 százalékponttal járult hozzá a gazdaság növekedéséhez.
(MTI)
